A kolozsvári BBTE vezetői a jezsuita és piarista elődök előtt tisztelegtek

0
976
Báró branyicskai Jósika János, Erdély kormányzója és felesége síremléke előtt. Fotó: Fodor György

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem a 440 éve Kolozsváron Báthory István által alapított jezsuita akadémia utódintézményeként tekint magára. Az évfordulót ünneplő rendezvények közé sorolható, hogy július 12-én az egyetem rektora, Daniel David és a magyar nyelvű oktatásért felelős rektorhelyettes, Soós Anna meglátogatta az Egyetem utcai piarista templom kriptáját, tisztelegve az ott nyugvó jezsuita és piarista paptanárok emléke előtt. A látogatásról a vendégeknek a kriptát bemutató Fodor György piarista konfráter számolt be portálunknak.

A templomban a vendégeket László Attila főesperes-plébános fogadta Popesc Mihăiță Cristian segédlelkész, Homa Ildikó, a Szociális Testvérek Társaságának kerületi elöljárója és Fodor György piarista konfráter kíséretében. László Attila hangsúlyozta: a Szent Mihály-templom restaurálásának befejezése után a piarista templom felújítása a következő fontos terv. Reményei szerint így köszöntenék az istenháza felszentelésének 2025-ben esedékes 300. évfordulóját.

A kriptában előbb a főesperes-plébános vezetésével a jelenlevők imádkoztak az ide temetettek lelki üdvösségéért és meggyújtották az emlékezés mécseseit. Fodor György bemutatta a templom és a kripta történetét és az ide temetett jeles elődöket.

1693. október 1-jén a reformátusok átadták a kolozsvári mai ferences templomot és a hozzá tartozó épületeket a jezsuita rendnek. A jezsuiták később megépítették saját templomukat, Erdélyben elsőként barokk stílusban. Ezt 1725. május 13-án szentelték fel. A templom befejezésével egyidőben elkészült a 140 temetkezési helyet számláló kripta is. Az óvári templom visszaadása előtt ide hozták át több rendtag, valamint egyes jótevők földi maradványait.

A kripta halottainak felsorolását Fodor György az 1638 és 1704 között élt gróf Apor Istvánnak, Erdély kincstartójának és fővezérének síremlékével kezdte. Apor jelentős mecénása volt az intézménynek, erről tanúskodik az Egyetem utcai Szent Józsefről nevezett Báthory–Apor szeminárium. Az új kriptába hozták át többek között a jezsuita rend történetírója, Bzenszky Rudolf (1631–1715), míg a jótevők közül gróf Mikes Jánosné gróf Bethlen Druzsina, Bethlen Farkas történetíró leánya, gróf hallerkői Haller Gábor (1685–1723), az erdélyi királyi tábla ülnöke földi maradványait.

Az idén 205 éve, 1773-ban a jezsuita rendet a pápa feloszlatta, ezt követően Mária Terézia osztrák császár és magyar király a kegyes tanítórendnek, a piaristáknak adta át a templomot és a tanintézményeket. Az első piaristák akik 1776. október 15-én telepedtek le a városban.

A templom kriptájába temették a piarista rend tagjait és a jótevő nemesi családok elhunyt hozzátartozóit. Köztük van gróf hídvégi Nemes Ádám (1767–1834) királyi kamarás, főkormányszéki tanácsos, kincstartó, báró branyicskai Jósika János (1777–1843) Erdély kormányzója és felesége, gróf keresztszegi Csáky Rozália (1783–1850). Utóbbi alapította meg a Jótékony Nőegyletet Kolozsváron és az első kolozsvári napközi otthont, Csákigorbón pedig cukorgyárat működtetett.

A kriptában nyugszik gróf széplaki Petrichevich Horváth-Tholdy János (1801–1865) lovastábornok, ezredtulajdonos, aranysarkantyús vitéz.

A kriptát bemutató piarista konfráter arról is beszámolt, hogy 172 esztendőn át kolozsvári piarista főgimnáziumban – a szerzetesrendek és egyházi tanintézmények 1948-ban történt erőszakos megszüntetéséig – több mint hetvenezer magyar, román, német, örmény, zsidó diák minőségi oktatásban és nevelésben részesült.

A látogatás végén a tudományegyetem vezetői megköszönték a lehetőséget, hogy a magyar és egyháztörténeti szempontból egyaránt jelentős panteonban nyugvó nagy elődök előtt tiszteleghettek.

MEGOSZTÁS