Idén másodjára szerveztek csoportvezetőképzőt Szatmárnémetiben

0
298
Fotók: Merkli Márk

A Szatmári Egyházmegyei Ifjúsági Iroda második csoportvezetőképzőjére került sor június 5-én, a Szatmárnémeti Szentlélek plébánia Merk Mihály termében.

Az eddigi évektől eltérően idén a többnapos esemény több különálló alkalomból tevődik össze, ezért a jelenlévők száma és személye is folyamatosan változó. Idén nagyobb nyitottságot és jelenlétet is követel minden találkozó a résztvevőktől ahhoz, hogy lelkiekben is meg tudjanak érkezni és az elkövetkező időszak eseményeire felkészülhessenek, hogy azok gördülékeny, találkozásokban és élményekben gazdag programokat eredményezzenek. 

A csoportvezetők egy része a korábbi, május 29-én szervezett képzésen is jelen volt, míg a résztvevők közül egyesek számára ez az alkalom volt az első. Számunkra, akik a korábbi találkozón nem tudtunk részt venni, ez az alkalom egyszerre a „tempó felvételét” és az együtt haladást is jelentette. A nyári tervezgetés ugyan fontos szerepet játszik az együtt töltött időnk teendői között, viszont most is teret engedtünk személyes állapotunk, örömeink, akár fájdalmaink megosztásának: a csoportvezető a mindennapi sajátosságai által lép bele minden helyzetbe, és próbálja ezekben közvetíteni azt az üzenetet, amire meghívást kapott. 

A fizikai és mentális megérkezést követően az ifjúsági referensek bemutatták a nyári gyermekprogramok tervét, majd közös játékok következtek, melyben a kikapcsolódás, a játék öröme, és a fejlődés is szerepet kapott. Ezek az egyszerű játékok rávilágítottak több olyan tulajdonságunkra, melyekre az utóbbi időben nem fektettünk elég hangsúlyt, például a felszabadult nevetés és nevettetés fontosságára. Ezt követte egy közös szentségimádás, ahol a templom csendjében, az Isten szavára való figyelem fontossága emelődött ki, úgy a mindennapi életünkben, mint a csoportvezetői munkánkban. Ugyanis mi, emberek, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az isteni meghívásra nem elég egy felületes igen-t mondani, hanem hittel és bizalommal kell válaszolnunk: Rád bízom magam, Uram!

A közös szentségimádás után, melyet Simon Attila ifjúsági lelkész vezetett, a közösség új tagjai kérdéseket fogalmaztak meg, a jövőbeli feladataik betöltésével kapcsolatban, a már több éve tevékenykedőkkel pedig tanácsokat, egyfajta tízparancsolatot alkottunk a csoportvezetői feladatkört illetően. Bár ez egy elméleti beszélgetés volt gyakorlati történésekről, a korábbi tapasztalatok által az újak átfogó képet kaphattak a rájuk váró helyzetekről. Bizonyos kérdésekre Vojtku László plébános próbált kapaszkodókat adni az ő személyes élményeinek megosztása által. Több kérdés megválaszolása kapcsán világossá vált, hogy a legjobb megoldások és a jelenlét kulcsa az Istenbe vetett hitünkre való önmagunk emlékeztetése, ugyanis az Úr szava nem csak a feladatot, de a megoldást is magába foglalja.

A találkozó egyik végszava a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, mind önmagunkkal, társainkkal, fiatalokkal és gyerekekkel, mind az Istennel, aki meghívott minket a hit elmélyítésére és képviseletére az ifjúsági körökben. 

Balog Szandra nagykárolyi csoportvezető