A világ több pontján háború, feszültség, ellenségeskedés van, sokfelé keresztényeket sújt mindez. Ferenc pápa sokszor, folytonosan arra figyelmeztet: a háborúskodás, az ellenséges indulat nem Isten szíve szerint való.
Ferenc pápa május második felében az általa alapított Scholas Occurrentes szervezetet látogatta és annak római székhelyén megáldotta az új kezdeményezéseket. A Scholas Occurrentes egy pápai jogú nemzetközi szervezet arra törekszik, hogy előmozdítsa a találkozás kultúráját, egybegyűjtse a fiatalokat, és értelemmel teli oktatást biztosítson számukra. A hálózat jelen van a világ 190 országában, és több mint egymillió gyermeket ér el. Ferenc pápa a fiatalokkal, az oktatókkal és meghívott vendégekkel találkozott, hogy bejelentse az új Scholas Occurrentes-intézmények elindítását Washingtonban (USA), Spanyolországban (Valenciában), az argentínai Chacóban; és Sydney-ben, Ausztráliában.
„Hogyan változtathatják meg a fiatalok a politikát?” – kérdezte egy fiatal a találkozón, amire Ferenc pápa azt válaszolta, van egy teszt annak megállapítására, hogy a politika „a szeretet legmagasabb és legnagyobb formájaként” teljesíti-e küldetését, és hogy ellenőrizzük „egy nemzet tiszteletre méltó voltát”, ez pedig a háború.
Amikor arról beszélnek nekem, hogy milyen a politika a világban, akkor azt mondom: nézzük meg, hol vannak háborúk – ott van a politika veresége. Az a politikai forma, amely nem képes párbeszédre a háború elkerülése érdekében, vereséget szenvedett és meghalt” – hangsúlyozta Ferenc pápa, és így folytatta: „A politika tesztje a háború; számomra, a nemzet becsületének tesztje a következő: Gyárt fegyvereket? Háborúkat gerjeszt? Úgy szerzi a gazdagságát, hogy fegyvereket ad el, hogy mások egymást ölhessék? Ezáltal láthatjuk meg, hogy egy nemzet erkölcsileg egészséges-e.”
„Őszintén mondom, nekem is fáj a szívem, amikor látom, hogy papok fegyvereket áldanak meg. A halál eszközei nem áldottak” – mutatott rá a pápa. „A szeretet politikai, vagyis mindenki számára társadalmi jellegű. És amikor a szeretetnek ez az egyetemessége hiányzik, akkor a politika kudarcot vall, megbetegszik vagy rossz állapotba kerül.” Végül párbeszédre szólított fel, mert a különböző vélemények kulcsfontosságúak a politikában, amelynek mindig az „egységre és a harmóniára” kell törekednie.
Ferenc pápa szavait még jobban aláhúzza, amit nap nap után tapasztalunk a világban, hallunk a hírekben. Többek között a mianmari hadsereg katonái május 23-án este tüzérségi lövedékekkel támadták a Kayah állam fővárosától, Loikawtól 7 kilométerre lévő Kayan Tharyar falut, azzal a céllal, hogy megsemmisítsék a feltételezetten ott tartózkodó lázadó csoportot. Az egyik lövedék eltalálta a katolikus templomot. Legalább két nő meghalt és többen megsérültek az ott tartózkodók közül, akik menedéket kerestek az épületben. A történtekről a mianmari jezsuiták tájékoztatták a Fides nemzetközi hírügynökséget.
Az izraeli–palesztin konfliktus újabb szomorú, sok halálos áldozatot, köztük 67 gyermek életét követelő fejezetét is az elmúlt héten láttuk.
Fotó: Jeruzsálemi Latin Patriárkátus
Ez utóbbi konfliktus, amely tűzszüneti megállapodással Istennek hála véget ért, újra felidézte a Falakat Megsemmisítő Madonna alakját. E különös név mögött egy falra festett ikon áll: az Isten Anyjának ez a képmása 2010-ben tűnt fel a Betlehemet Jeruzsálemtől elválasztó 8 méter magas betonfalon, a betlehemi Emmanuel-kolostor közelében. A voltaképpen graffitinek tekinthető műalkotás, Ian Knowles, a betlehemi ikonfestő központ korábbi vezetőjének munkája meglepő látvány a falon nagy mennyiségben található politikai és társadalmi tartalmú üzenetek között (melyeket időről időre eltávolítanak). Helyi és nemzetközi felkérésre „írta” a falra a Mária-ikont a művész – sokan szerették volna ezzel kifejezni a reményt, hogy egyszer eltűnhet ez a fal is. A csodaszép ikon egyik ihletője XVI. Benedek pápa beszéde volt, amelyet 2010. október 11-én mondott a közel-keleti kérdések megbeszélésére összehívott püspöki szinóduson, a pápa a Theotókosz és a Mater Ecclesiae közötti kapcsolatról szólt. Ezt a bibliai képet a keresztények közel-keleti szenvedéseinek próféciájaként értékelte Ian Knowles: „Ez juttatta eszembe a várandós Mária képét, a napba öltözött asszonyét, akit a vadállat üldöz, aki fel akarja falni a gyermekét.” 2014-ig a falon egy kisbabákat felfaló hatalmas kígyót is lehetett látni, amely ugyan különálló graffiti volt, a két ábrázolás együtt mégis összhangban állt a Jelenések könyve szavaival. „Amikor elkészült a kép, úgy éreztem, mintha rámutatna a fal irtózatos voltára” – idézte fel a művész.
Az ikonon Mária a homlokához emeli kezét, mintha erős fejfájással küzdene; a keresztények szenvedését hordozza a szívében, ezért ábrázolta őt úgy a művész mint szenvedő anyát. Knowles kiemelte a Szűzanya köpenyének nyitottságát, amellyel mintegy menedéket és biztonságot nyújt gyermekeinek.
A Jeruzsálemi Latin Patriarkátus hangsúlyozta, a fal az alapvető emberi jogok, például a mozgás és lakhelymegválasztás szabadságának a megsértése. 2003-ban kezdték építeni, a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyásával, és mintegy 85 százaléka Ciszjordániában áll. A háborúk, konfliktusok, igazságtalanságok közepette, amelyek a Közel-Keleten, palesztin és izraeli oldalon egyaránt pusztítást okoznak, az emberiességből fakadó ellenállás segíthet. „A szakrális művészetben valódi szépséggel és kecsességgel mutatjuk meg az emberiességet. Éppen ebben rejlik a Szűzanya-ikon ellenállása: olyan szépség, amely megvilágítja a fal csúnyaságát és gonoszságát” – fogalmazott az ikonfestő.
A Falakat Megsemmisítő Szűzanya képe előtt többször imádkoztak már a betlehemi keresztények; többek között a szentföldi női szerzetes-elöljárók is szerveztek oda a hívekkel közös rózsafüzér imádságot 2019. október 25-én, Szűz Mária, Palesztina királynője ünnepén. Az imaalkalmat, amelyen számos szerzetes és szerzetesnővér vett részt, Giacinto-Boulos Marcuzzo püspök vezette.
Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír/Jeruzsálemi Latin Patriarkátus
