Jogerős elutasítás a Batthyaneum restitúciója ügyében

0
891
A gyulafehérvári Batthyáneum épülete. Fotó: Bodó Márta

Jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár visszaszolgáltatását a Gyulafehérvári Érsekségnek. Az MTI közölte a hírt május 26-án.

A híradás értelmében a május 25-én, kedden kimondott ítélet kivonatát május 26-án, szerdán közölték a bíróság honlapján. A bejegyzés szerint a bírói testület megalapozatlannak találta az érsekség fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogásza az MTI-nek elmondta: a keddi tárgyaláson arról próbálta meggyőzni a bírákat, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni nyilvánvaló történelmi tényeket. Azt például, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. Azt, hogy az értékes tulajdont a korabeli polgári törvénykönyv szerint telekkönyvezték, amely nemcsak a tulajdon szerinti, hanem a rendeltetés szerinti telekelést is megengedte. Így került a Csillagda bejegyzés a könyvtárat és csillagvizsgálót magában foglaló épület tulajdonosához. Komáromi Attila elmondta: a román állam nemcsak az épület, hanem a gyűjtemény visszaszolgáltatását is elutasította, autóbbit indokolás nélkül. A Batthyáneum esetében az épület csupán “a doboz”, a benne található gyűjtemény az, ami felbecsülhetetlen értékű .

A Batthyáneumot 1798-ban alapította gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök, miután 1780 júniusában erdélyi püspök lett. Az 1783-ban II. József által feloszlatott trinitárius rend gyulafehérvári templomát és kolostorát átalakíttatta a „tudomány szentélyévé”. Battyhány püspök könyvgyűjteménye alapját Itáliában vásárolt több ezer kötetes könyvtár képezi. Értékes ősnyomtatványok és 10-15. századi kéziratok kerültek Batthyány birtokába. 1795-ben megvásárolta Migazzi Kristóf Antal bécsi érsek, váci püspök több ezer kötetes könyvgyűjteményét; Kolozsvárról átvitette Gyulafehérvárra a püspöki nyomdát és az intézmény földszinti helyiségeiben működtette. Gróf Batthyány a gyarapodó intézménynek adományozta a kéziratokból álló magángyűjteményét is, egyetemi célzatú csillagászati obszervatóriumot rendezett be 1794-ben. Az intézmény az idők során valóságos múzeummá vált, a megelőző korok írott szellemi értékeinek kincses lenyomatává. A Batthyány-gyűjtemény egyháziak hagyatékával, adományaival folyamatosan gyarapodott (köztük Beke Antal, Buczy Emil, Fogarasy Mihály, Kováts Miklós, Lönhart Ferenc, Mailáth Gusztáv, Temesvári János adományoztak). 1912-ben közgyűjteménnyé nyilvánították, Mailáth Gusztáv Károly püspök egyházművészeti múzeummal egészítette ki. A könyvtárban 927 kötet kézirat és kódex (1122 mű), 565 ősnyomtatvány van: ez a Románia területén található kéziratos latin kódexeknek 80, az ősnyomtatványoknak 50 százaléka.

1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta, 1950-ben államosította, azóta Románia nemzeti könyvtárához tartozik, annak közlése szerint a Batthyány Könyvtár magját Batthyány Ignác 18000 bibliográfiai egységből álló magángyűjteménye képezi, amelyik (Kr.u.) 9. századból és későbbi korokból származó kéziratokból és nyomtatványokból áll. A Batthyáneum számos könyvtári ritkasága közt a legnagyobb értékű a Codex Aureus, a lorschi bencés apátságban 812-ben arany betűkkel írt Máté- és Márk-evangélium. A Gyulafehérvári-kódexben glosszaként maradt fenn a Gyulafehérvári sorok nevű magyar nyelvemlék (1310–1320), a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék.

Komáromi Attila a bíróságon érvként említette, hogy a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról korábban rendeletet fogadott el a román kormány, mely ma is érvényben van. Mindezek nyomán valószínű, hogy az érsekség ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a jogi küzdelmet. A strasbourgi bíróság 2012-ben már bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az elbírálását.

Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta az egyháznak. A kormányrendeletet a parlament 2002-ben törvényerőre emelte. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a román állam intézményei a restitúciót azóta sem hajtották végre. A romániai restitúciós bizottság végül 2015 novemberében elutasította az egyház visszaszolgáltatási kérelmét. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a Gyulafehérvári Táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon.

Batthyány Ignác püspök 1798-ban, kevéssel halála előtt úgy végrendelkezett, hogy a katolikus egyházra és “Erdély provinciára” hagyja a gyűjteményt. Ezt a kifejezést értelmezik úgy a román politikai körök, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A katolikus egyház szerint viszont egyértelműen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti a végrendeletben szerepelő megnevezés.

2018-ban a táblabíróság elutasította a Jakubinyi György érsek által képviselt gyulafehérvári főegyházmegye keresetét, amelyet az főegyházmegye azt követően terjesztett be, hogy a román kormány egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős restitúciós bizottsága elutasította az érsekség visszaszolgáltatási kérelmét, azt állítja a román állam, hogy Batthányi püspök nem(csak) az egyházra, hanem Erdélyre hagyta a könyvtárat, Erdély ma Románia része, ezért a román államot illeti meg a tulajdonjog.

MEGOSZTÁS