A Gizella-csodák bizonyítását elősegítő ládát kapott az arad-gáji közösség

0
513
Ez a ládikó egy eszköz, ami segíthet bebizonyítani, hogy vannak csodák a 21. században is. Fotók: az aradi Szent Gizella-plébánia Facebook-oldala

Boldog Gizella királynéhoz, Szent István király hitveséhez intézett fohászokat és köszöneteket gyűjtenek abba a ládába, amelyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Civil Szeretet Kurázsi Társaság adományozott az arad-gáji Szent Gizella-templom számára május 9-én, vasárnap a közösség búcsús szentmiséje keretében. Ezzel is szeretnék előmozdítani Boldog Gizella szentté avatását.

Az ünnepélyesen átadott ládát Gizella és István bronzból készült plakettje díszíti. A ládikót Barta András, a szegedi Tömörkény Gimnázium művész tanára, szobrász- és festőművész tervezte és készítette, ötvösmesterek bevonásával. A búcsús szentmise főcelebránsa és szónoka, Bakó László temesvári püspöki titkár a Gizellával összekötő kapcsolatot mérlegelte, hogy mi az, amit csodálni tudunk Gizellában. Sándor Tivadar arad-gáji plébános a szentmise végén hangsúlyozta: „ez a ládikó egy eszköz, ami elvezet bennünket a célhoz, elvezet ahhoz, hogy be tudjuk bizonyítani, vannak csodák a 21. században is, vannak imameghallgatások, és igenis van erőnk”.

Gizella királyné emlékét már régóta ápolja az aradi közösség, amit mi sem bizonyít jobban, hogy már a templom felszentelésekor, 1858-ban Szent Gizella oltalmába ajánlották a templomot, ezzel mintegy tiszteletben tartva a Magyar Királyságban még a királyné életében kialakult és tovább élő hagyományt, miszerint Szent István király hitvese, az első magyar királyné, Gizella szent volt. Mindezt úgy, hogy Gizellát a mai napig sem avatták szentté hivatalosan. A passaui püspökség 1975 áprilisában beadott kérésére a Szentszék engedélyezte emléknapján a saját könyörgés használatát: a rítuskongregáció elnöke az engedélyt megadó okmányban „Sancta Gisela” néven említi a királynét.

Éppen Gizella szentté avatási ügyét karolta fel a Civil Szeretet Kurázsi Társaság, amelynek az alapítója Kovácsné Faltin Erzsébet, aki immár a második könyvét adja ki Gizelláról – mondta el megkeresésünkre Sándor Tivadar arad-gáji plébános. Az első kötetet 48 óra megszakítatlan felolvasás keretében ismertették a templomban, tette hozzá a nemrég aranymiséjét ünneplő Sándor Tivadar.

A templom alapkövét 1856-ban tették le, tudtuk meg a plébánostól, a templomot pedig 1858-ban szentelték fel. A szentelés 150. évfordulója évében, 2008-ban kívül-belül felújították a templomot és ekkor készültek el a nagykárolyi születésű Lukácsovits Magdolna festette szekkók, amelyek Gizella életéből hat motívumot ábrázolnak: a megkérését; amint Gellért és Adalbert püspökkel segít a hit terjesztésében; amint a Regensburgból hozott apácákkal a miseruhákat hímezi; a jótékonykodását, amint kenyeret és ruhát oszt a szegényeknek; a Passauba való menekülését; végül pedig mint a niedernburgi kolostor apátnőjét ábrázolja az alkotás.

Szintén 2008-ban Márfi Gyula veszprémi érsek Gizella-ereklyét adományozott a közösségnek, ami a jobb kezéből a középső ujj felső ujjpercéből származik. „Ott van az oltárban egy kicsi ládikóban, amit Gizella napján veszünk ki, azzal adunk áldást Gizella közbenjárását kérve” – mondta a plébános.

Gizella liturgikus emléknapját május 7-én ünneplik. Egyes források szerint a passaui bencés nővérek kolostorában hunyt el május 7-én, feltehetően 1059-ben. A halála 950 évfordulóján, 2009-ben Gizella-szobrot állítottak az arad-gáji közösségben.

Sándor Tivadar plébános mind a búcsús szentmisében, mind pedig portálunknak kiemelte, hogy a 21. században szükségünk van olyan családi példára, mint amilyen Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre, az ő fiúk élete.

A búcsús szentmise és a láda átadása visszanézhető itt:

Posted by Szent Gizella Plebánia Arad on Sunday, May 9, 2021