A máramarosi főesperesség hitmélyítő csoportjainak vezetői találkoztak

1
1969
Ez a három év jó alkalmat kínál azok számára, akik meg szeretnék érteni, hogyan működik a gondviselés. Fotók: Szatmári Egyházmegye

A járványhelyzet pillanatnyi enyhülésének köszönhetően idén áprilisban a Szatmári Egyházmegye hitmélyítő csoportjainak vezetői megismerkedhetnek a gondviselés évének tematikájával. A szatmárnémeti és nagykárolyi találkozókat követően sor került a máramarosi főesperesség hitmélyítő csoportjai vezetőinek találkozójára is.

A máramarosszigeti Borromeo Szent Károly plébánia oratóriumában Tyukodi Beáta SJC és Csiszár Lóránt ifjúsági referensek ismertették a következő három év tematikus hitmélyítő anyagát.

Az újratalálkozás lehetőségéről Reszler Mihály máramarosi főesperes-plébános ezt mondta: „Az időt azért kaptuk, hogy Istent megtaláljuk. Végre sok-sok várakozás és vágyakozás után újból találkozhatunk. A gondviselő Isten tudja, hogy miért engedi ezeket az ingadozásokat, egyénileg és közösségi szinten egyaránt, mert a gondviselés nem csak egy elmélet vagy valami olyan, amit vigasztalásként kitaláltunk. Ez a három év nagyon jó alkalmat kínál azok számára, akik meg szeretnék érteni, hogy hogyan működik életünkben a gondviselés, amely akkor is működik, hogyha sokan gátat látnak benne szabadságukat illetően. Tapasztaljuk meg minél többen ezt a gondviselő szeretetet, és merjünk úgy tekinteni mennyei Atyánkra, mint aki valóban tenyerén hordoz bennünket. Előfordul, hogy a gazdag ifjúhoz hasonlóan valaki elfordul ettől a tenyértől. De bízzunk Istenben, mert ő tudja, hogy miért engedi ezt meg. Végső soron az az ő célja, hogy mindenki üdvözüljön, aki képes üdvözülni” – adta útravalóul a főesperes.

A máramarosszigeti találkozóval egyidőben Nagybányán, a Szentháromság plébánián Szmutku Róbert esperes-plébános fogadta Gáspár Annamária kórházreferenst és Kujbus Mártát, a világiak irodájának képviselőjét.

Az esperes köszöntőjében kiemelte, hogy az ember leginkább csak akkor döbben rá, hogy mit jelent a közösség ereje, amikor nincs lehetősége a találkozásra és nem tudja megosztani örömeit, bánatait, hitélményeit. „Az elmúlt időszakban sokféle módon erősítettük immunrendszerünket, ezzel szemben a közösségi, kapcsolati immunrendszerünk nagyon legyengült. Kívánom, hogy a találkozók legyenek hiterősítők, hiszen nemcsak a saját életünkben, hanem közösségi életünkben is nagy szükség van hitünk elmélyítésére. A feltámadás titka, hogy életünkkel tovább adjuk azt az örömhírt, hogy Krisztus él, az egyház él, és akkor úgy tudunk együtt tovább haladni az úton, hogy mások is átélhetik a Krisztushoz tartozás örömét és a gondviselésnek ezt a mélységét és ajándékát.”

Forrás: Szatmári Egyházmegye