Istenkép és a járvány Bábele

A bíboros, a rabbi, a református püspök és az agykutató beszélgetett

0
251
Azokat a pontokat keresték, amelyek hídként összekötnek eltérő vallású, gondolkodó embereket. Fotók: Ambrus Marcsi

A vallásközi párbeszédre és az egyházi és a tudós világ együttműködésére való törekvés jegyében a magyarországi közéletben eddig páratlan beszélgetést rögzített a Kossuth rádió, amelyet április 18-án 16.30-tól lehetett meghallgatni.

Először ült le a nyilvánosság előtt beszélgetni Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke; Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija és Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

A szeptember 5–12. között Budapesten sorra kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) célja: találkozás Jézus Krisztussal, a keresztény szeretet kimutatása a világ felé, valamint az, hogy élénk párbeszéd alakuljon ki népek és vallások között.

Az Eucharisztia összeköt

A NEK alkalmából terveztek egy konferenciát is, amelyen a tudományos élet hazai és külföldi kiválóságai hitről, tudományról és ezek társadalmi hatásairól osztották volna meg gondolataikat. A rendezvény a világjárvány miatt elmaradt, a felkért előadók azonban írásban elküldték gondolataikat, amelyekből egy nagyszerű könyv született Hit, tudomány, társadalom címmel. Természet- és társadalomtudósok, jogászok, teológusok rendkívül szerteágazó témákat ölelnek fel a könyvben. Ilyenek például: Ráció útján bizonyítható-e a végtelen Isten léte? Létezik-e híd a szellem és az anyag, a hit és az ész, az immanens és a transzcendens világ között? Isteni büntetés a világjárvány?

A kötet hívószava az Eucharisztia. A könyv – tartalmi gazdagsága ellenére – egy irányba mutat: a meghallgatás, a megismerés, a párbeszéd, a világunkról, önmagunkról való közös gondolkodás felé hívők és nem hívők, a legkülönbözőbb vallási és tudományos irányzatok követői között.

Ugyanerre törekedtek beszélgetésükben a rádiós kerekasztal szereplői is, azokat a pontokat keresték, amelyek hídként összekötnek eltérő vallású, gondolkodó embereket. A legtöbbünk képzeletében Isten egy morgós, ősz szakállú ember. De milyen az istenképe egy bíborosnak, egy rabbinak, egy református püspöknek és egy agykutatónak? Erdő Péter a tengert szemlélve is megtapasztalta Isten jelenlétét. Az orvos, agykutató Vizi E. Szilveszter a teremtett világ tanulmányozása során annak fantasztikus rendezettségében találkozott Istennel. Mit jelent egy mélyen vallásos családban felnőni, ahol Isten megszólítható személyként van jelen, vagy éppen ateista szülők mellett rátalálni Istenre? Balog Zoltán református püspök az előbbi módon szerzett istenélményéről beszélt, míg Köves Slomó rabbi arról, hogyan került gyermekként érdeklődése fókuszába az, hogyan lehet Isten létét racionális úton megtapasztalni.

Egy magyar tudós, szerzetes, akire figyeltek a pápák is

Közös nevező alakult ki abban a kérdésben, hogy a világ legjobb megismerésében, az igazságkeresésben a hit és a tudomány párban jár. Bármelyik kizárólagossá tétele sokat ártott az emberi közösségnek. A beszélgetésben felidézték Jáki Szaniszló bencés szerzetes életművét is, aki kísérleti fizikusként a Nobel-díjas Victor F. Hessnél tanult. A teremtett világ megismerésének vágya, teológiai és a fizikai tudományos jártassága révén írásaiban új dimenzióba emelte a hit és a tudomány viszonyát, elutasította bármelyik kizárólagosságát a világ megismerésében. Tudományos munkásságát több pápa is kitüntetett figyelemmel követte.

Jáki gondolatisága tekinthető a Szent II. János Pál által kiadott Hit és ész kezdetű enciklika előfutárának.

Vizi E. Szilveszter orvos kutatóként a tízparancsolat emberi közösségek kapcsolataira vonatkozó pontjai kapcsán rávilágított, hogy ezekben az emberi gondolkodás fejlődésének eredményeképpen, akarva-akaratlanul megjelenik a tudomány mint alkotó-, a világot megváltoztató erő. Ugyanakkor – tette hozzá – a tudós is eljuthat oda, hogy felismerje, a világban van egy fantasztikus rendezettség, ami maga az Isten.

A járvány új fejezetet nyithat életünkben

A beszélgetésben természetesen szó esett a járványról is. Balog Zoltán a pandémiát a Bábel tornya bibliai történettel állította párhuzamba: mindkettő globális hatású és egyfajta isteni pedagógia mutatkozik meg benne, hogy ideje megállni és megnézni, hol vannak a határaink. Erdő Péter bíboros, prímás arra emlékeztetett, hogy az emberiség történetében a nagy járványok mindig kultúrtörténeti vízválasztók voltak.

A mérföldkövek nem abból keletkeztek, hogy az emberek levonták a tanulságot, hanem abból, hogy megváltozott a helyzet, ami sok következménnyel járt. Erdő Péter most is hasonlóra számít, arra, hogy a járványhelyzet értékelésre tanít bennünket. Képet ad arról, hogy mi értékes és alapvető az emberek számára. A biztonság, az élelmiszer mellett a vallás is felkerült a listára – erre az olaszországi templombezárások kapcsán zajló vita világított rá. A bíboros szerint ez az időszak lehetőséget teremt a dolgaink felülvizsgálatára. Biztosan szükség lesz-e a járvány után például a költséges, környezetterhelő utazásokra, vagy bizonyos esetekben megtarthatók a most is alkalmazott videokonferenciák? Vizi E. Szilveszter egy „antiBábel” reakcióban bízik: a járvány megtaníthat arra a közös, láthatatlan ellenség kapcsán, hogy együtt cselekedjenek az emberek a globális közös jóért.

Köves Slomó a láthatatlan veszély kapcsán a kiszolgáltatottságra és a hamis biztonságérzetre helyezte a hangsúlyt. Úgy vélte, a legfontosabbnak tartott biztonságot saját magunk akartuk megteremteni. Az emberiség ismét elbízta magát, mint a bábeli torony építői.

Falakat húzunk, amelyek végesek, miközben az igazi biztonságot a transzcendens végtelen tudja megadni.

A beszélgetés visszahallgatható ITT.

Forrás: Magyar Kurír