A katekézis az egyház kiemelt feladata

Lelkipásztorok, szerzetesek és hitoktatók online találkozója

0
360
Udvardi György veszprémi érsek hangsúlyozta, a katekéták kiemelt szereppel bírnak az egyház egészében. Fotók: Temesvári Egyházmegye

Sokéves hagyomány a Temesvári Egyházmegyében, hogy a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez legközelebb eső szombaton a papság és a különböző egyházközségekben tevékenykedő férfi és női szerzetesrendek tagjai közös zarándoklaton, szentmisén és találkozón vesznek részt. Az idei, január 30-án megtartott rendezvénynek két jellegzetessége volt: az egyik, hogy a programba internetes kommunikációs felületen (Zoom) kapcsolódtak be a résztvevők, a másik, hogy a találkozóra meghívást kaptak a hittantanárok, hitoktatók is. A találkozó témáját ugyanis a 2020 márciusában megjelent új Katekétikai Direktórium bemutatása képezte, az erről szóló előadást Udvardy György veszprémi érsek videóüzenetben továbbította a résztvevőkhöz.

A találkozót Pál József Csaba megyés püspök nyitotta meg és üdvözölt minden jelenlévőt: a papokat, a szerzeteseket és a szerzetesnőket, a hitoktatókat, továbbá mindazokat, akik az egyházmegye területén valamilyen formában részt vesznek a katekétikai munkában. Az egyházmegyében 83 helyről mintegy 100 személy kapcsolódott be a nap programjába.

Bevezetőjében Udvardy György érsek a következőképpen fogalmazott: „Nem pusztán az elektronikus világban kapcsolódunk egymáshoz, a mi kapcsolatunk sokkal több, lényegi, nem más, mint Jézus Krisztus ismerete és a közös küldetés, amit kaptunk az egyháztól püspökként, papként, katekétaként. Az Ige szolgálatára szenteljük magunkat, az evangélium hirdetésével szeretnénk jó szolgálatot végezni a lelkek javára. Különösen nagy lehetőséget teremt erre a katekézis új általános direktóriuma, amely a megújulás lehetőségét kínálja mindannyiunk számára.”

A meghívott előadó ugyanakkor kiemelte, a katekézis az egyház kiemelt feladata. A katekéták mint az egyház küldöttei kiemelt szereppel bírnak az egyház egészében. Olyan küldöttek, akik az egyház lényegénél az Ige szolgálatában vesznek részt.

Értekezése kezdetén Udvardy György érsek bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyek előzményként szolgáltak az új Katekétikai Direktórium megszületéséhez: az Evangelii nuntiandi (1976), az Általános Katekétikai Direktórium (1971), a Catechesi tradendae (1979), A Katolikus Egyház Katekizmusa (1992), A Katekézis Általános Direktóriuma (1998). Ezt követően az előadó kiemelte Ferenc pápa gondolatait, mindazt, amit a szentatya fontosnak tart az evangelizációval és a katekézissel kapcsolatban, mint például: a misszióra kilépő egyház reformja, a missziós elköteleződés lelki motivációi vagy az az alapgondolat, hogy Isten irgalommal fordul az emberhez, illetve, hogy Isten irgalmáról nem kívülállóként kell beszélni, hanem úgy, mint akinek már irgalmaztak, mint aki már találkozott Isten irgalmával. Ugyanakkor a Fratelli tutti kezdetű enciklikára utalva az érsek úgy fogalmazott: „nagyon átfogó és alapos társadalomvizsgálati szempontrendszert tartalmaz, amely segít az evangélium fényében vizsgálni a társadalmi jelenségeket”.

Az új Katekétikai Direktóriummal kapcsolatban az előadó hangsúlyozta: „világosan körvonalazódik benne egy központi mag, amely az evangelizáció és a katekézis kapcsolatának meghatározásában mutatkozik meg, ez pedig a kerygma kifejezés, amelynek jelentéstartalmát a szentatya kibővítette, és amely alatt Ferenc pápa az Atya irgalmának megismerését érti”. A katekézis feladatait a direktórium öt pontja tartalmazza: elvezet a hit ismeretére, beavat a Misztérium ünneplésébe, formál a Krisztusban való életben, megtanít imádkozni, bevezet a közösségi életbe.

Értekezésben Udvardy György érsek kitért továbbá a katekéták képzésére, a katekézis forrásaira, nyelvezetére, valamint jelenléti formáira az emberek (családok, fiatalok, idősek, társadalom peremén élők) életében. Az előadást követő kiscsoportos megbeszéléshez pedig a következő témákat javasolta: személyes élettörténet – kerygma megfogalmazása, az isteni irgalom hatékony működésének példái, az öröm megjelenítése, a szolgálat konkrét területének átgondolása, javaslatok plébániai, illetve egyházmegyei szinten a katekézis megújulására.

A kiscsoportos beszélgetés kapcsán a résztvevők javasolták a még jobb együttműködést, a rendszeres találkozókat, ahol megoszthatják egymással tapasztalataikat, kitértek az online hittanórákat érintő akadályokra, ugyanakkor fontosnak tartották a személyes tanúságtételt, illetve hogy a szolgálatukat örömmel végezzék, hiszen senki sem követ szívesen egy szomorú apostolt.

A találkozó főpásztori áldással ért véget.

Forrás: Temesvári Egyházmegye