A magyar kultúra napján egyházi kulturális örökségünkről

1
1898
Fotó: a gyulafehérvári főegyházmegye Facebook-oldala

A katolikus egyháznak kultúramegőrző és -közvetítő szerepe volt és van, kultúrateremtő ereje, évezredes kultúraalkotó tevékenysége – írja a gyulafehérvári érsekség Facebook-oldalán. Ahogy II. János Pál pápa fogalmazott, „egy hit, mely nem válik kultúrává, nem teljesen elfogadott hit, nem egészen átgondolt és nem igaz módon megélt” (Irat a Kultúra Pápai Tanácsa felállítására, 1982. május 20.). Egyedül a „hit rendelkezik azzal a képességgel, hogy elérje minden kultúra szívét” (A Kultúra Pápai Tanácsa: A kultúrpasztorációért, 1999. május 23.).

A magyar kultúra napján vessünk egy rövid pillantást a Gyulafehérváron található egyházi kultúrkincsek egyik fő tárhelyére: a gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök által 1798-ban alapított Batthyáneumra. 1780 júniusában lett erdélyi püspök gróf Batthyány Ignác. Valószínűleg bécsi udvari kapcsolatainak is köszönhetően 1791-1792-ben megkapta az 1783-ban a II. József által feloszlatott trinitárius rend gyulafehérvári templomát és kolostorát, s ezt átalakíttatta a „tudomány szentélyévé”. Battyhány püspök könyvgyűjteményét anyagi lehetőségei függvényében tudatosan fejlesztette. A gyűjtemény alapját Itáliában vásárolt több ezer kötetes könyvtára képezi. Értékes ősnyomtatványok és 10–15. századi kéziratok kerültek Batthyány birtokába. 1795-ben megvásárolta Migazzi Kristóf Antal bécsi érsek, váci püspök több ezer kötetes könyvgyűjteményét. Batthyány Ignác Kolozsvárról áthozatta a püspöki nyomdát s az intézmény földszinti helyiségeiben működtette.

Gróf Batthyány az ily módon gyarapodó intézménynek adományozta a könyveken kívül kéziratokból álló magángyűjteményét is, és egyetemi célzatú csillagászati obszervatóriumot rendezett be itt 1794-ben. 1798 nyarán a könyvtár és csillagda sorsáról írásban rendelkezett, ugyanazon év novemberében meghalt. Az intézmény az idők során valóságos múzeummá vált, a megelőző korok írott szellemi értékeinek kincses lenyomatává. A Batthyány-gyűjtemény egyháziak hagyatékával, adományaival folyamatosan gyarapodott (Beke Antal, Buczy Emil, Fogarasy Mihály, Kováts Miklós, Lönhart Ferenc, Mailáth Gusztáv, Temesvári János adományoztak). 1912-ben közgyűjteménnyé nyilvánították, ugyanebben az évben Mailáth Gusztáv püspök egyházművészeti múzeummal egészítette ki (100 db ötvösmű, hímzett ruha, festmény). A könyvtárban 927 kötet, kézirat és kódex (1122 mű), 565 ősnyomtatvány van, ez a Románia területén található kéziratos latin kódexeknek 80, az ősnyomtatványoknak 50 százaléka. Az 1711 előtti magyar nyelvű és magyarországi nyomtatványok száma meghaladja a 200-at. Az ex libris-gyűjtemény több száz darab. A könyvtár főterme a hajdani templom hajójából és szentélyéből van kialakítva, a Batthyány-féle törzskönyvtárt foglalja magába, köteteinek száma 18 334 az 1885. évi könyvtárstatisztika szerint, állítja Varjú Elemér, aki a Magyar Könyvszemlében ismertette a könyvtár állományát, 1899-beli felsorolásában 165 ősnyomtatványt, 1500–1520 között megjelent könyvcímet sorol. 1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta, 1950-ben államosította, azóta Románia nemzeti könyvtárához tartozik, csak külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogad. A Román Nemzeti Könyvtár közlése szerint a Batthyány-könyvtár magját Batthyány Ignác 18 000 bibliográfiai egységből álló magángyűjteménye képezi, amelyik a (Kr.u.) 9. századból és későbbi korokból származó kéziratokból és nyomtatványokból áll.

A Batthyáneum számos könyvtári ritkasága közt a legnagyobb értékű a Codex Aureus, a lorschi bencés apátságban 812-ben arany betűkkel írt Máté- és Márk-evangélium. A Gyulafehérvári-kódexben glosszaként maradt fenn a Gyulafehérvári sorok nevű magyar nyelvemlék (1310–1320), a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék. Magyar nyelvű bibliai részleteket tartalmaz a Döbrentei-kódex (1508). A Batthyány-kódex (1556–1563) a legrégibb ismert kéziratos magyar nyelvű protestáns énekeskönyv. Magyar művelődéstörténeti szempontból fontos, hogy több katolikus alapítású könyvtár részben vagy egészében ide került, köztük a bártfai és lőcsei plébániáé, a szepesi préposté, a kassai dominikánusoké, néhány erdélyi jezsuita kollégiumé.

Forrás: a Gyulafehérvári Főegyházmegye Facebook-oldala