Diakónusszentelés volt Gyulafehérváron

1
2724
Először szentelt diakónusokat Kovács Gergely érsek. Fotó: Kajtár Zsolt

Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén a gyulafehérvári székesegyházban Kovács Gergely érsek diakónussá szentelte a csíkszentimrei Demeter Istvánt és László Zsoltot, a ditrói Küsmődi Csongor-Ignácot, a segesvári Miklós Szilárdot és a máréfalvi Olasz Bélát.

A járványügyi korlátozások miatt zárt körben, csak a szeminárium elöljárói, tanári kara, a központi papság és a szeminaristák jelenlétében tarthatták az ünnepi szentmisét, amelyen jelen volt Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Kerekes László segédpüspök is. A szentelendők hozzátartozói és a főegyházmegye hívei a Templom.ro oldal közvetítése révén kapcsolódhattak be a szent cselekménybe.

A szentmise bevezetőjében Kovács Gergely érsek emlékeztetett arra, hogy június 28. helyett december 8-án tartják a szentelést az érvényben lévő korlátozások okán, sőt a Gyulafehérváron érvényben lévő szigorítások miatt most is sajátos körülmények között, zárt ajtók mögött. Köszönetet mondott az öt szentelendőnek, családjaiknak, rokonaiknak, barátaiknak, származási helyük és gyakorlati éves plébánosaiknak, hogy a kényszerítő körülményeket tudomásul vették és megértéssel elfogadták. Megfogalmazta, hogy bár a személyes jelenlétet nem tudja pótolni az online közvetítés, de arra buzdított, hogy adjon erőt az a tudat, hogy így, lélekben még többen vehetnek részt a szentmisén és foglalhatják imába a szentelendőket.

A tulajdonképpeni szentelés szertartása az evangélium után vette kezdetét, amikor András István szemináriumi rektor ismertette a jelölteket, akiknek szerpappá szentelését kérte az Anyaszentegyház nevében a főpásztortól.

Az érsek kérdésére, miszerint méltónak találja-e a jelölteket a szerpapi szolgálatra, a rektor megfogalmazta, hogy a keresztény nép megkérdezése és az illetékesek véleménye alapján méltónak találja az öt kispapot, hogy Isten és az ő szent népe szolgálatára diakónussá szenteljék őket.

A jelöltek bemutatása után az érsek szentbeszéde következett, amelynek keretében az ünnep lényegéről elmélkedett, Szűz Mária példáját állítva a szentelendők és a jelenlévők, a közvetítésen keresztül bekapcsolódók elé, arra kérve mindenkit, hogy imádkozzanak a szentelendőkért, akik Isten melletti elköteleződésükről tesznek tanúságot, hogy amint Szűz Mária igent tudott mondani, úgy ők is szabad akarattal, lelkesen és meggyőződéssel igent tudjanak mondani Istennek.

„Kedves István, Csongor, Zsolt, Szilárd és Béla! Teológiai tanulmányaitok, a papképzésetek végéhez közeledve úgy érzitek, és elöljáróitok is ezt tanúsítják, úgy ítélik meg, hogy készen álltok elkötelezni magatokat Isten önzetlen, teljes szolgálatára. Igyekezzetek, hogy semmi másnak ne maradjon hely életetek középpontjában, csak egyedül Istennek!” – szólt közvetlen hangon a szentelendőkhöz az érsek.

Emlékeztetett a diakónusi szolgálat szentírási eredetére, és a szerpapok jelenlegi szolgálatára, amely elsősorban Isten igéjének hirdetése, a szentmisén való szolgálat, a keresztelés, a házasság szentségénél való közreműködés, temetés és egyéb paraliturgikus cselekmények végzése.

Felhívta a szentelendők figyelmét, hogy ők bár mindössze hat hónapig végzik ezt a szolgálatot – hiszen számukra ez csak az első lépcsőfok a papszenteléshez vezető úton –, nem jelenti azt, hogy a diakonátus ezért kevésbé lenne fontos. „Mától a gyulafehérvári főegyházmegye klerikusai lesztek” – hívta fel a jelöltek figyelmét, emlékeztetve őket arra, hogy visszavonhatatlanul elkötelezik magukat arra, hogy a mindenkori főpásztornak engedelmességet fogadva Istent és az ő népét akarják szolgálni, nőtlenségben és osztatlan szívvel.

A Szentlélek megerősítő kegyelmét kérve szolgálatukra azt kívánta, hogy Krisztus igazi tanítványai legyenek, tisztán megőrizve a hitet, azt szóval és tettel hirdetve; legyenek Isten és az emberek előtt feddhetetlenek és tiszták.

„Kísérjen benneteket főpásztori áldásom és a hívek imádsága; oltalmazzon titeket az aranyrózsás csíksomlyói Szűzanya” – zárta elmélkedését Kovács Gergely érsek.

A szentbeszéd után a jelöltek kifejezték kérésüket, hogy a főpásztor szentelje fel őket a szerpapi szolgálatra. Ígéretet tettek, hogy alázatos szeretettel lesznek a papi rend segítségére a szent nép szolgálatában; hirdetni fogják a hit szent titkát, azt lelkiismerettel őrzik, szóval és cselekedettel hirdetik az evangélium és az egyházi hagyomány szerint; vállalják a cölibátust, az imádságos lelkületet, a zsolozsma végzését; Krisztust példás élettel követik. Ezután a szentelő érsek elé térdelve, kezüket kezébe helyezve engedelmességet fogadtak neki és utódainak, a mindenkori főpásztornak.

Az ígeretek kinyilvánítása után következett a Mindenszentek litániája, amelynek imádkozása alatt a jelöltek a teljes önátadás jeleként arccal a földre borultak, kifejezve azt, hogy életüket teljesen Isten kezébe helyezve vállalják a szent szolgálatot.

A szentelendők a litániát követően egyesével a főpásztor elé vonultak, aki kezét a fejükre téve csendben imádkozott, majd a felszentelő imádság révén diakónussá szentelte őket.

Ezt követően a már felszentelt diakónusok beöltöztek a szerpapi módon viselt stólába és dalmatikába, majd az érsek elé vonulva átvették az evangéliumos könyvet, annak jeleként, hogy elsődleges feladatuk Isten igéjének a hirdetése lesz.

A szentelő főpásztor békeköszöntéssel fejezte ki befogadásukat és elfogadásukat, akárcsak a jelenlévő, már korábban a szatmári egyházmegye szolgálatára diakónussá szentelt osztálytársuk. Az eucharisztia liturgiáján a felszentelt diakónusok már szerpapként szolgáltak.

A diakónusokat átmeneti időre szentelte fel Kovács Gergely érsek, hiszen a kötelező fél év diakónusi szolgálat elteltével 2021 nyarán áldozópappá szenteli őket. Addig a papképzés keretében maradva gyakorolják szerpapi szolgálatukat.

Az ünnepi szentmise visszanézhető a Templom.ro Facebook oldalán

Forrás: Bőjte Csongor/seminarium.ro