Mit is mondott Ferenc pápa a polgári együttélésről?

0
870
Fotó: Vatican News

A világsajtó első oldalaira került a „Francesco” című új dokumentumfilm, amely Ferenc pápa életével és szolgálatával foglalkozik, és amelynek egyik jelenetében Ferenc pápa arra szólít fel, hogy szülessenek törvények, amelyek lehetővé teszik az azonos nemű párok polgári együttélését. Egyes aktivisták és a médiában megjelent riportok azt sugallják, hogy Ferenc pápa az észrevételeivel megváltoztatta a katolikus tanítást. Sok katolikusban merül fel a kérdés, vajon mit is mondott valójában a pápa, mit is jelent az, és mi is az Egyház tanítása a polgári együttélésről és a házasságról. A Catholic News Agency (CNA) megvizsgálta ezeket a kérdéseket.

Mit mondott Ferenc pápa a polgári együttélésről?

A Francesco című film egyik részletében, amely arról szólt, milyen lelkipásztori törődéssel fordul Ferenc pápa a magukat LMBT-ként azonosító katolikusok felé, a pápa két világos megjegyzést tett.

Először is ezt mondta: „A homoszexuálisoknak joguk van arra, hogy egy családhoz tartozzanak, annak részei legyenek. Isten gyermekei, és joguk van egy családhoz. Senkit nem szabad kivetni vagy nyomorulttá tenni emiatt.”

A felvételen a pápa nem tér ki bővebben ezeknek a szavaknak az értelmére, korábban viszont arról beszélt, hogy a szülők és a rokonok ne közösítsék ki és ne tagadják ki azokat a gyermekeket, akik LMBT-ként azonosítják magukat. Úgy tűnik, ebben az értelemben beszélt a pápa arról, hogy az embereknek joguk van egy családba tartozni, egy család részének lenni.

Egyesek azt sugallják, hogy amikor Ferenc pápa a „családhoz való jogról” beszélt, egyfajta hallgatólagos támogatást adott ahhoz, hogy azonos nemű párok gyermeket fogadjanak örökbe. De a pápa korábban már felszólalt az ilyen örökbefogadások ellen, és úgy fogalmazott, hogy keretükben a gyermekeket „megfosztják az édesapa és édesanya által adott és Isten által kívánt emberi fejlődésüktől”. Azt is mondta, hogy „minden személynek szüksége van egy férfi (hímnemű) édesapára és egy női (nőnemű) édesanyára, ami saját identitásának kialakításában segíthet.”

A polgári együttélésekkel kapcsolatban a pápa ezt mondta: „Amit meg kell alkotnunk, az a polgári együttélésről szóló törvény. Ily módon jogilag rendeződik a kérdésük.”

„Én ezért álltam ki” – tette hozzá Ferenc pápa, feltehetően arra a püspöktársainak tett javaslatára utalva, amely 2010-ben Argentínában egy, a melegházasságról tartott vitában hangzott el, és amely szerint a polgári együttélés elfogadtatása révén megelőzhető, hogy azonos neműek összeházasodásáról hozzanak törvényeket az országban.

Mit mondott Ferenc pápa a melegházasságról?

Semmit. A melegházasság kérdésével a dokumentumfilm nem foglalkozott. Szolgálata során Ferenc pápa gyakran megerősítette a Katolikus Egyháznak azt a doktrínáját, tanítását, amely szerint a házasság egész életre szóló párkapcsolat egy férfi és egy nő között.

Igaz, hogy Ferenc pápa gyakran bátorított az önmagukat LMBT-ként azonosító katolikusokkal szembeni befogadó, elfogadó magatartásra, de azt is kimondta, hogy „a házasság egy férfi és egy nő között köttetik”, továbbá hogy „a családot veszélyeztetik azok az egyre nagyobb számban látható törekvések, amelyekkel némelyek magának az házasságnak az intézményét kívánják újradefiniálni”, márpedig a házasság újradefiniálására irányuló törekvések „azzal a veszéllyel járnak, hogy eltorzítják Isten teremtési tervét.”

Miért ilyen „nagy szám”, hogy a pápa a polgári együttélésről tett megjegyzéseket?

Ferenc pápa már korábban is beszélt a polgári együttélésről, de ilyen világosan, határozottan korábban még nem támogatta a gondolatot nyilvánosan. Igaz, hogy a film nem tárja fel teljesen a tőle idézett szavak kontextusát, és lehetséges, hogy a pápa bővebben is kifejtett vagy értelmezett dolgokat, amit a filmben nem mutatnak, de az azonos nemű párok polgári együttélésének a támogatása egy pápától mindenképpen nagyon más , nagyon eltérő megközelítés, olyan, ami mindenképpen elmozdulás e kérdésben a pápa két közvetlen elődjének álláspontjához képest.

2003-ban egy olyan dokumentumban, amelyet II. János Pál pápa jóváhagyott, és amelyet Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa írt, a Hittudományi Kongregáció a következő tanítást adta: „A homoszexuális személyek iránti tiszteletadás semmilyen formában nem vezethet a homoszexuális viselkedés jóváhagyó elfogadásához vagy a homoszexuális együttélés jogi elismeréséhez.”

Még ha a polgári együttélést másfajta, tehát nem azonos nemű párok, például testvérek vagy szoros barátok is választhatnák, a Kongregáció szerint a „homoszexuális kapcsolatokról törvény rendelkezne és hagyná jóvá”, és a polgári együttélés mint forma „elhomályosítana bizonyos alapvető erkölcsi értékeket, és a házasság intézményének devalválását, leértékelődését okozná”.

„A homoszexuális együttélés jogi elismerése vagy a házassággal azonos szintre emelése nem csak egy deviáns magatartás jóváhagyását jelentené – ami azzal a következménnyel is járna, hogy mintává válhatna napjaink társadalmában -, hanem olyan alapvető értékeket is elhomályosítana és összezavarna, amelyek az emberiség közös örökségéhez tartoznak” – áll a dokumentum végkövetkeztetéseiben.

A Kongregáció 2003. évi dokumentuma doktrinális igazságot tartalmaz, és emellett rögzíti II. János Pál és XVI. Benedek álláspontját arról, hogyan lehet az Egyház doktrinális tanítását olyan politikai kérdések esetében a legjobban alkalmazni, amelyek a házasság kérdésének felügyeletét és szabályozását érintik. Ezek az álláspontok következetesen megegyeznek az Egyháznak a kérdésben hosszú ideje elfoglalt álláspontjával, de önmagukban nem tekinthetők hittételnek.

Vannak, akik azt mondják, hogy amit a pápa mond, az eretnekség. Igaz ez?

Nem. A pápa megjegyzései nem tagadtak, illetve nem kérdőjeleztek meg egyetlen olyan doktrinális igazságot sem, amit a katolikusoknak vallaniuk vagy hinniük kell. Ténylegesen a pápa gyakran megerősítette az Egyház doktrinális tanítását a házassággal kapcsolatban.

A pápa látszólagos felhívása a polgári együttéléssel kapcsolatos törvénykezésre, amely úgy tűnik, eltér a Kongregáció 2003-as álláspontjától és elmozdulásnak vélhető az egyházi vezetők régóta tanított erkölcsi ítéletétől, az igazságot támasztja alá és támogatja. A Kongregáció dokumentuma azt mondta ki, hogy a polgári együttélésről szóló törvények hallgatólagosan elfogadják a homoszexuális viselkedést, míg a pápa a polgári együttélést támogatja, de pápasága alatt már szólt a homoszexuális aktusok erkölcstelenségéről.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a dokumentumfilmben készített interjú nem a hivatalos pápai tanítás fóruma. A pápa megjegyzéseit nem a maguk teljességében mutatták be, leírásukat sem közölték, tehát hacsak a Vatikán nem nyújt kiegészítő világos magyarázatot, a rendelkezésre álló korlátozott információk fényében kell érteni őket.

Mit tanít az Egyház a homoszexualitásról?

A Katolikus Egyház Katekizmusa azt tanítja, hogy azokat, akik magukat LMBT-ként azonosítják, „tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét. Az ilyen személyek arra hivatottak, hogy valósítsák meg életükben Isten akaratát, és amennyiben keresztények, egyesítsék az Úr keresztáldozatával az állapotukból adódó esetleges nehézségeket.” (2358)

A Katekizmus kimondja, hogy a homoszexualitás „olyan hajlam, amely objektíve rendetlen”, a homoszexuális aktusok „ellentétesek a természetes törvénnyel”, és azokat, akik leszbikusnak vagy melegnek vallják magukat, a többi emberhez hasonlóan a tisztaságra kapnak meghívást.

Kötelesek a katolikusok egyetérteni a pápával a polgári együttélést illetően?

Ferenc pápa kijelentései a Francesco című filmben nem jelentenek hivatalos, formális pápai tanítást. A pápa állítása minden ember méltóságáról és a minden embernek megadandó tiszteletet kérő felhívása a katolikus tanításban gyökerezik, de a katolikusok nem kötelesek támogatni egy adott jogi vagy politikai álláspontot azért, mert a pápa egy dokumentumfilmben valamilyen megjegyzést tett.

Egyes püspökök azt a véleményüket fejezték ki, hogy további világos magyarázatot várnak a Vatikántól a pápa megjegyzéseivel kapcsolatban. Egyikük így fogalmazott: „Az Egyház tanítása a házasságról világos és megváltoztathatatlan, de a párbeszédnek folytatódnia kell arról, mi a legjobb módja annak, hogy tiszteletben tartsuk a kapcsolatban élő azonos neműek méltóságát úgy, hogy ne érje őket semmilyen igazságtalan megkülönböztetés.”

Fordította: Solymosi Judit

Forrás: Katolikus.ma/Catholic News Agency (CNA)/Magyar Kurír