Vándorkiállítás Kájoni János tiszteletére

0
184

A Kájoni 390 emlékév alkalmából a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte a ferences szerzetes munkásságának megismertetését Erdély-szerte. A vándorkiállítás mellé egy minden korosztályt megszólító animáció is tartozik. Így szélesebb közönséghez is közelebb kerülhet Kájoni példaértékű személye, értékes hagyatéka.


Kájoni János ferences szerzetes pontos születési dátumát nem ismerik, az adatokból kikövetkeztethető, hogy 390 éve született, 1629 körül az akkori Belső-Szolnok vármegyében, Kiskajánban (mások szerint Jegenyén) (ma Kolozs megye). A latinul Johannes Caioniként ismert ferences saját feljegyzése szerint román családból származhatott („Natus valachus sum”), sokoldalú, sokoldalúan képzett értelmiségi: orgonista, orgonaépítő, énekek szerzője, fordítója és gyűjtője, rendszerezője (lásd: Kájoni-kódex), botanikus, nyomdász, könyvkiadó. Tudományos és művészeti munkássága figyelemre méltó, és korában kiemelkedően példaadó felekezeti türelmessége.

Családja, Judit nevű nénje révén, aki a csíki nemes és nemzetes Rácz István várkapitány felesége volt, kapcsolatba került a csíksomlyói ferences kolostorral, és miután a kolozsvári jezsuiták iskolájába járt, tanulmányait Csíksomlyón folytatta. 1647-ben lépett be a csíksomlyói kolostorba. Tanulmányaiban való elmélyedésre és tökéletesedésre Nagyszombatba küldték, ahol különösen a zene- és énekszerzésben mutatott nagy fejlődést. 1655-ben szentelték pappá, előbb a csíksomlyói rendházban szolgált, majd Mikházán, Szárhegyen is volt. 1675-ben alapított nyomdát Csíksomlyón, ahol többek közt saját műveit, az iskolának szükséges tankönyveket nyomtatta. „Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent” – írta e szándékáról. Itt adta ki a Cantionale Catholicumot, amelyet 1676-os megjelenése után népszerűsége miatt még háromszor adtak ki a somlyói nyomdában: 1719-ben, 1805-ben és 1806-ban.

A Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte a Kájoni 390 emlékév alkalmából munkássága megismertetését Erdély-szerte egy vándorkiállítás által, emellé egy minden korosztályt megszólító animáció is tartozik, a Hargita Megyei Kulturális Központ fiatal, kreatív alkotókat volt be erre a munkára (Hátszegi Zsolt, Csont Zsombor és Szász Zsolt) – munkájuk eredménye egy kétperces, finom humorral fűszerezett kisfilm, amely által szélesebb közönséghez is közelebb kerülhet Kájoni példaértékű személye, értékes hagyatéka.

A szabadtéri vándorkiállítás ízelítőt nyújt Kájoni életéből és korából, azokról a helyszínekről, ahol élt és tevékenykedett: Csíksomlyó, Szárhegy, Mikháza. A pannókon eddig nem látott gyűjtemények, nyomtatványok és kéziratok művészi fotói láthatóak tudományos igényű ismertető kíséretében. Látható többek között a Kájoni-kódex, az Organo Missale, a csíksomlyói templom régi orgonájának felirata, Sacri Concentus, a Herbárium, a Cantionale Catholicum, a Fekete Könyv, a Hymnárium. Összesen 30 pannó látható a kiállításon három nyelven: magyarul, románul és angolul. A kiállítás járt már többek között Bukaresben, Baróton, Medgyesen, Kolozsváron, most Székelyudvarhelyen látható a ferences kolostor belső udvarán.

A kiállítás Muckenhaupt Erzsébet muzeológus és régikönyvszakértő szakmai irányításával valósult meg, aki a régi erdélyi nyomtatványok, elsősorban a csíksomlyói ferences nyomda és könyvtár múltjának elismert kutatója, egyik feltárója és megmentője a csíksomlyói ferences könyvtár háborús időkben elrejtett könyveinek. A fotók művészi megvalósítása, a pannók szerkesztése Ádám Gyula fotóművész munkája.

A szabadtéri vándorkiállítás október 5–14. között tart nyitva Székelyudvarhelyen, a ferences kolostor belső udvarán. A Székelyföld Napok keretében október 11-én, vasárnap online követhetőek a Joannes Kájoni 390 konferencia előadásai (https://fb.me/e/1AharX4Bq).
A szabadtéri vándorkiállítás következő állomása: október 16 – november 5., Sepsiszentgyörgy főtere.