2021 ismét szentév lesz Santiago de Compostelában

0
445
Fotó: Magyar Kurír

Julián Barrio érsek 2020. december 31-én nyitja meg a hagyományos három kalapácsütéssel a székesegyház befalazott szent kapuját. A Santiago de Compostela-i érsek reméli, hogy ez a kegyelmi év segít megújítani keresztény életünket és megerősíteni az egységet. Julián Barrio Barrio, aki 1996 óta a zarándokhely főpásztora, szeretettel hívja mindazokat, akik szeretnének a szentév kegyelmeiben, például teljes búcsúban részesülni, meghatározott feltételek mellett.

Évszázados szertartással nyitja meg az érsek az év utolsó napján a Santiago de Compostela-i székesegyház szent kapuját: háromszor ráüt egy ezüstkalapáccsal, majd amikor a kisebb lapokból álló fal bedől, szenteltvízzel és olajággal tisztítja meg körben a kapubélletet. Elsőként maga a főpásztor lép át rajta.

II. Callixtus pápa 1122-ben hirdette meg 1126-ra az első jubileumi évet; rendelkezése értelmében Santiagóban minden olyan év szentév, amelynek során július 25-e, Szent Jakab apostol ünnepe vasárnapra esik.
A compostelai jubileumi év, „jakabi szentév” (Ano Santo Xacobeo galíciai, gallego nyelven) 6-5-6-11 éves ritmusban érkezik el, minden évszázadra tizennégy jakabi szentév jut. Kivételek előfordulnak, ilyen volt 2016, amikor az irgalmasság szentéve miatt megnyitották a santiagói szent kaput is.
Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A legenda szerint közvetlenül halála után Szent Jakab holttestét hajón hozták Jeruzsálemből Észak-Spanyolországba. A sír holléte évszázadokra feledésbe merült, csak 813-ban fedezték fel újra, s mivel a legendában csillag jelezte a sír helyét, Campus Stellae-nek nevezték el a területet, innen ered Compostela neve. Santiago pedig Szent Jakab spanyol nevéből ered: Santo Iago.
Az apostol sírját már a 10–11. századtól kezdve számos zarándok kereste fel. A Szent Jakab-út legfontosabb, a Pireneusoktól Santiagóig vezető része 1993 óta a világörökség része.

2017 óta készülnek a szentévvel járó nagyszabású eseményekre az El Caminón is: már akkor hivatalossá nyilvánították a zarándokút egyik jellegzetes jelképét, a sárga nyilat. A sárga nyíl, noha csak 1984 óta használják, a sárga kagyló mellett a népszerű zarándokút jól ismert jelképévé vált. A „francia út” mentén fekvő O Cebreiro hajdani plébánosa, Elías Valiña, aki szívén viselte az akkoriban, a hetvenes években igen elhanyagolt zarándokút ügyét, kezdte az útépítő munkásoktól megvett maradék sárga festékkel jelölni az utat a zarándokoknak, falujától egészen a francia határig.

Forrás: Magyar Kurír