Kneipp-terápia: légfürdő?

0
266
Illusztráció • Pixabay

Gyakran halljuk háziorvosunktól vagy szinte naponta olvassuk, hogy az egészségünk megőrzése érdekében tartózkodjunk minél többet a szabad levegőn. Bármennyire is tűnik közhely jellegű tanácsnak, a friss, tiszta levegő gyógyhatása nem dicsérhető eléggé.

Egészségünkre és testünk ápolására a legnagyobb hatást a mindennapokban szinte észrevétlenül használt víz és levegő fejti ki – mondja Sebastian Kneipp. A légfürdő áldásos hatást gyakorol az egész szervezetre. Hosszú megfigyelések és tapasztalatok bizonyítják, hogy a légfürdő a szívbetegek kezelésénél,más fizikai gyógyeljárások mellett – mint a víz, masszázs – óriási jelentőségű. Ha ruhátlanul tartózkodunk a szabad levegőn, az idegrendszerünket élénkítjük, frissítjük. A szabad levegőn méregtelenítünk. A levegő hőmérséklet-ingadozása és az alig észrevehető légnyomásváltozás a bőr hajszálereinek véredényeit állandóan tornáztatja, ami által a bőrben létfontosságú folyamatok játszódnak le. A szívbetegek gyenge és erősen ingadozó működésű véredényrendszere erősödik, élénkül a friss levegő hatására. A bőr véredényei kitágulnak, a belső szervek vérbősége csökken, a teljes vérkeringés könnyebbé válik és a szív munkája lényegesen csökken. Szabad levegőn a bőrlégzés élénkül, ami a tüdőket tehermentesíti – ez pedig a szívműködést szabályozza. A friss levegő ugyanakkor befolyásolja az emésztést és a veseműködést is. A bőr nagyon fontos szerepet játszik a szervezet számára fölösleges salakanyagok kiválasztásában, de a légzésben is. Légfürdőnél a bőr kiválasztó-képessége és a bőrlégzés is fokozódik, így egyrészt több oxigén jut a szervezetbe, másrészt pedig több szénsav és méreganyag ürül ki a szervezetből. Mindezek a szív állapotát és működését kedvezően befolyásolják. A levegőn való gyakori tartózkodás mindenekelőtt a szívműködés, az érverés, valamint a vérnyomás kedvező megváltozásában nyilvánul meg. Számtalan kísérlet bizonyítja, hogy a légfürdő a magas vérnyomást csökkenti, az alacsonyt pedig emeli. A szapora pulzusszám pedig szintén csökken, ugyanakkor erőteljesebbé válik.

Háromnegyed óra gyógyulás

A légfürdő tehát a szívet erősíti, kíméli és szabályozza. Ehhez járul még hozzá, hogy a levegő állandó mozgása az idegrendszert és a szív saját idegeit is megnyugtatja, így szüntetve meg az ideges szívpanaszokat. A légfürdő a szívidegességben szenvedőknél fejti ki a leglátványosabb hatását, de a szervi szívbetegek, sőt, az érelmeszesedésben szenvedők is tartózkodjanak minél többet a friss levegőn. A légfürdő, vagyis a szabad levegőn való tartózkodás, illetve nyugodt séta ugyanakkor ne tartson tovább háromnegyed óránál, mert ennyi idő a szívmunka javítására és az idegrendszer megnyugtatására bőven elégséges. A légfürdő helyes használata értékes gyógyeljárás a szívbetegségben szenvedők számára.

A következő történetet maga Kneipp jegyezte fel: „Egy kisasszony jött hozzám segítséget kérni, és elmesélte, hogy kitűnő sikerrel tette le a zenetanárnői vizsgáját és hat évig tanított zenét. Most sokszor olyan fejfájása van, hogy semmilyen hangszert nem tud hallgatni. Az orvosok szívbajnak és idegességnek mondják baját. Egészségesen megtarthatta volna az állását, most azonban beteg, emellett kenyere sincs. Kimondhatatlan testi és lelki fájdalmai vannak. Azt feleltem neki, hogy nem segíthetek rajta, keressen máshol segítséget. Miért utasítottam éppen őt el ily keményen – kérdezte. Megmondtam neki kereken: ön, aki művelt zenei képességű, városi kisasszony, nem fogja megtenni, amit öntől kívánok, bárbaja gyógyítható. Gyors elhatározással felelte, hogy mindent megtesz, csak meggyógyuljon. És megtartotta a szavát. Tíz napig folyton kiküldtem a cselédekkel a rétre mezítláb. Naponként egy meleg lábfürdőt és egy felső leöntést kapott, hogy lassanként szokjék a hideg vízhez. Hat nap múlva a meleg lábfürdő helyett naponta derékig vízben térdelt. Mezei munkát végzett, amennyire ereje engedte. Tíz nap múlva visszatért a kisasszony és jobb egészségnek örvendett. Mind az alkalmazásokat, mind a nagyon megkedvelt mezei munkát tovább folytatta. A hegedűvonó, a zongorabillentyű helyett most az ásót, gereblyét és villát használta. Szervezete egyre erősödött, oly mértékben tűntek el bajai, hogy négy hónap elteltével egészsége teljesen visszatért.”

Péter M. Imelda nővér

(Megjelent a Vasárnap hetilap 2019. június 16-ai számában.)