A zsidók egyiptomi fogságától „eljutottak” Kánaánba a Katolikus Magyar Bibliatársulat (KMB) idei Kincses-sziget táborában, amit Gyimesfelsőlokon, a Szent Erzsébet-líceumban tartottak meg augusztus 3. és 6. között. A fiatalok és gyerekek Gyergyóditróból, Csíkszeredából, Gyimesfelsőlokról és Marosvásárhelyről érkeztek. A tábor mottója: „Amikor semmi sem megy, minden lehetséges” – ösztönözni próbálta a fiatalokat, hogy bármi van, Isten mindig ott van velük és segít nekik.
Az első nap az egyiptomi rabszolgaságról volt szó, annak nehézségeiről, és arról, hogy Mózesnek Isten miként ígérte meg a szabadulást, Kánaánt. A résztvevők feladata az volt, hogy keressenek egy követ, amire majd felírhatják az „ő Egyiptomukat”, vagyis a nehézségeiket, amikkel gyakran szembe kell nézniük. A kis csoportban mindenki elgondolkodott, hogy hol van az ő életében nehézség, és hogy hogyan lehetne leküzdeni azt.
A következő nap témája az izraeliták 40 éves pusztai vándorlása volt. Amikor a zsidók a sivatagban vándoroltak, elvesztették hitüket és morgolódni, lázadozni kezdtek, így hát a fiatalok is arról meséltek, hogy mikor volt az ő életükben is olyan eset, amikor feladták, elvesztették hitüket és zúgolódtak. A csoportokban a résztvevők megbeszélték, hogy ki hol érzi magát a jelen pillanatban. Egy kreativ mottó is született ezzel kapcsolatban: „Bárhol vagy – alagút, dzsungel, Egyiptom, sivatag, tenger, Kánaán –, keresd mindig Istent!”
Az utolsó nap a résztvevők „megérkeztek Kánaánba”. Mindenki lerajzolta, hogy milyennek képzeli a saját Kánaánját. Aztán körbe ültek és mindenki kapott egy pohár tejes mézet, ezzel is jelképezve Kánaán tejjel-mézzel folyó országát.
A Jelenések könyve 21-ik fejezetének harmadik versével zárták a tábort: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, s ők az ő népe lesznek.”
Antal Andrea, IX. osztály
