Az imádságnak nagy hatása van

Jubiláns papjainkat kérdezzük

0
563

„Hála legyen az Úrnak, hogy sok embert tudtam papi életem folyamán Istenhez vezetni a szentségek által.” VIRÁG LÁSZLÓ nyugalmazott plébánost kérdeztük.

Szentelési ünnepsége mely mozzanata legemlékezetesebb ön számára?

Boldog emlékű Márton Áron püspök úr nyolcunkat 1970. április 5-én szentelt fel. Primíciámat június 27-én végeztem Szent László búcsús ünnepén Csíkszentsimonban. Primíciámnak nem a hangulatát, hanem a kegyelmét kívánom. Nem kérem, hogy buzgóságom megint tavaszi virágzásba boruljon, hanem az életem nyarán és őszén maradandó gyümölcse érlelődjék bennem. Azt kérem, hogy buzgóságom meg ne öregedjék, hanem az oltárnál mindennap megújuljon az ifjúságom. Legyen minden napnak és egész életemnek is középpontja a szentmise. Az áldozat kegyelme tartsa ébren az Úrral való kapcsolatot. Arra törekszem, hogy tartsam a kapcsolatot az Úrral és ne legyen megszokottá a szent cselekmény, hanem mindennap elő hitből fakadjon. Depaul Szent Vince hatvan évig volt áldozópap, az utolsó szentmiséjét is olyan áhítattal végezte, mint az elsőt. Ezt a kegyelmet kérem magamnak az aranymise 50 éves évfordulóján.

Mit osztana meg szívesen az olvasókkal papi jelmondata kapcsán?

Isten irgalmával tele van a föld (Zsolt 32,5). Mikor másodéves teológus voltam, édesapám nagy beteg lett, Csíkszenmártonban volt a kórházban. A körorvosunk (Gernád Jenő) képeslapot írt nekem a teológiára, hogy lélekben készüljek föl, mert édesapám egy-két hónap múlva meghal. Édesanyám Holoki doktor úrnak azt mondta: Doktor úr, Isten is van a világon. Édesapám még 18 évet élt, és segített a kővári plébánián is. Az imádságnak nagy hatása van. Az egyházi rend birtoklása és Krisztus bizalmas közelsége örömre magasztalásra nyitja ajkamat. Az Úr örök szeretettel karolt magához, gyermekoromtól fogva rám tette kezét. Méltatlanságom ellenére kiválasztott a világból, gondviselésszerűen előkészítette és irgalmasan beteljesítette hivatásomat. Papi életem annyi viszontagsága között őrzött, erősített és vigasztalt. Külső-belső kegyelmekkel élesztette bennem a papi méltóság és felelősség tudatát. Ezüstmisém jelmondata: Istenem, tebenned bízom. Te vagy az én erősségem (Zsolt 90).

Minek örül leginkább lelkipásztori szolgálatában?

Hála legyen az Úrnak, hogy sok embert tudtam papi életem folyamán Istenhez vezetni a szentségek által. A minap itt járt egy asszony gyónni, és kérte, hogy imádkozzam, hogy ne igyon a férje. Szentmisét végeztem érte, örömmel jött és mondta, hogy a férje nem iszik, abbahagyta az ivászatot. Imádkoztam betegért, aki nem tudott járni, és fájdalmai elmúltak és szépen tud járni misére. Örültem annak, ha valamire kértem a híveket, testvéreimet mindig segítettek, mellém álltak. Annak is örültem, hogy a gyermeket taníthattam az életre. Most annak is örülök, hogy látom a magot, mit elvetettem, szépen kinőtt és készen áll a bő termésre.

Melyek a pasztoráció súlypontjai ön számára?

Az ima találkozás az Istennel. Talán nincs is olyan nap, ha beteg nem vagyok, hogy ne beszélnék az Istennel. Mit adhatnék azon kívül? Egyéni akaratomat, mert ez az enyém. Benne átadom egész voltomat. Az önátadás készsége az áldozati szándék vagy áldozatos lelkület. Az áldozatos lelkület belső érzelem, amely azonban szükségképpen külső cselekedetekbe, mint megannyi áldozati tényekbe öltődik. Azonkívül meg kell lelkünket nyitni az örömnek, békének, szeretetnek, reménynek, derűs nyugalomnak, alázatnak, kedvességnek, jóakaratnak, együttérzésnek, nagylelkűségnek, igazságnak, hitnek.

Mi jelent a leginkább töltekezést ön számára az imában és azon kívül?

Hálát adok az Úrnak minden jótéteményéért (Zsolt 8,1). Aranymisés jelmondatom Szent Pálnak a Korintusiaknak írt második leveléből való írja, nézzétek, itt a kellő idő! Itt az üdvösség napja! Az alábbi verssel (Ponty Imre) felelek a kérdésre.


Itt és most:
Ahová tettél – ott szolgállak.
Ahol megsejtlek – megcsodállak
Ahogy tudlak – úgy követlek
És ha megbotlom – nem csüggedek.
Amim van, azért magasztallak
Amim nincs – azért nem zaklatlak,
Ami munkám – azt megcsinálom,
A jó szót érte sose várom.
Ha nem sikerül, nem kesergek.
És másnap mindent újrakezdek
Ha szenvedést adsz – jubilálok,
Érted tőle el nem állok.
Tudom, hogy ezzel csak kitüntetsz.
Egyért könyörgök minden áron:
Jöjj értem, majd ha jön halálom,
Jöjj, Atyám, Megváltóm, Jegyesem,
Királyom.

Virág László Csíkszentsimonban született 1946. április 21-én. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron, a Hittudományi Főiskolán végezte. Pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök szentelte 1970. április 5-én.
Szolgálati helyei:
Zetelaka: 1970–1972
Szászrégen: 1972–1975
Uzon: 1975–1978
Kézdikővár-Szárazpatak: 1978–1991
Csíkdelne: 1991–2000
Lemhény: 2000–2004
Jó Pásztor – Pastor Bonus Papi Öregotthon, Székelyudvarhely: 2004–2007
Kászonújfalu: 2007–2012, jelenleg nyugdíjas.

Megjelent a Vasárnap 2020/31. számában.