75 éve volt a hirosimai atomtámadás

0
413
Bevésődött az emberi emlékezetbe a gombafelhő pusztító képe. Illusztráció

Százezernél több ember életét oltotta ki a napra pontosan 75 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott atombomba, majd a három nappal később, augusztus 9-én Nagaszakit ért atomtámadás. Pesszimista becslések szerint kétszázezer ember is életét veszthette a támadásokban. Hat nappal a Nagaszakit ért bombázás után és hét nappal a Szovjetunió hadüzenetének bejelentését követően Hirohito japán császár augusztus 15-én rádióbeszédben bejelentette a feltétel nélküli megadást. A szeptember 2-án aláírt megadási nyilatkozattal hivatalosan is véget ért a második világháború.

Szentháromság (Trinity) fedőnéven vonult be a történelembe az a kísérleti teszt, amely során felrobbantották a világ első atombombáját – egy plutóniumbombát – az új-mexikói sivatagban 1945. július 16-án. Az elnevezést Robert Oppenheimerhez kötik, a Manhattan-terv igazgatójához, akinek egy John Donne vers adhatta az ötletet. A történelem abszurd fintora, hogy éppen a Szentháromság elnevezést kapta az a kísérlet, ami kevesebb mint egy hónappal később oda vezetett, hogy a Hirosimára majd Nagaszakira ledobott bombák révén százezrek életét vette el vagy nyomorította meg egy életen keresztül.

Enola Gay volt annak a bombázó repülőnek a neve, amelyről ledobták a Little Boy (kisfiú) nevű urán töltetű atombombát Hirosimára. A repülőgép a gép pilótája, Paul Warfield Tibbets, Jr. ezredes anyja – Enola Gay Tibbets – után kapta a nevét. Az emberek egy jó része a robbanás pillanatában életét vesztette, egy másik részük halálát a robbanást követő tűzvész, épületomlás és pánik okozta, míg sokan a robbanást követő radioaktív sugárzás következményeként iszonyú kínok közepette hunytak el. Az Enola Gay a második atomtámadás során is bevetésre került, az elsődleges célpont, Kokura kikötővárosa felett figyelte az időjárást. Kokura annak köszönheti megmenekülését, hogy a támadás napján sűrű felhőréteg borította a várost, így az amerikaiak a másodlagos célpontra, Nagaszakira dobták le a Fat Man (kövér ember) nevű plutónium töltetű bombát.

Az atombomba az emberi tudás és technológia csúcsterméke és egyben legszörnyűbb fejleménye, ami lehetővé tette, hogy az ember pillanatok alatt embertömegeket semmisítsen meg. Önnön tudásunk láthatatlan pallosként emelkedett fölénk, képessé váltunk saját fajunk és az általunk ismert világ elpusztítására. Egy lehetséges atomháború rémképe beárnyékolta a 20. századot. 1978-ban a Béke Világtanács elnöksége a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította augusztus 6-át, a hirosimai atomrobbanás emléknapját. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról szóló átfogó atomcsend-szerződést (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty; CTBT).

Ferenc pápa többször beszélt az atomfegyverek ellen. 2019-ben Japánban tett látogatása során Hirosimában és Nagaszakiban imádkozott és találkozott néhány túlélővel és az áldozatok családtagjaival. Képmutatásnak nevezte, hogy miközben a békéről beszélünk, háborús bombákat készítünk és adunk el. „Az igazi béke csak fegyvertelen béke lehet” – mondta a pápa.

Jose Gomez amerikai érsek (Los Angeles) július 30-án tett nyilatkozatában felidézte – tájékoztat a CNA –, hogy az Amerikai Egyesült Államok püspökei csatlakoznak Ferenc pápához, és felszólítják nemzetük és a világ vezetőit, hogy tartsanak ki azon törekvéseikben, hogy eltöröljék az emberi faj létezését és a bolygót fenyegető tömegpusztító fegyvereket. Kérik a Boldogságos Szűzanyát, a Béke Királynőjét, hogy járjon közben az emberi családért. Arra hívnak, hogy a múlt erőszakosságára és igazságtalanságára emlékezve köteleződjünk el a béke mellett, amire Jézus Krisztus hív bennünket.