Új vatikáni dokumentum jelent meg a plébániai közösségek megújulásáról

0
775
Szent Péter-bazilika. Fotó: CNA

Keresztelőket, esküvőket és temetéseket diakónusok, felszenteltek és laikus hívők is tarthatnak a paphiánnyal küzdő közösségekben a vatikáni Klérus Kongregációja hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentuma szerint, amely részletes útmutatót nyújt a plébániai közösségek működéséhez.

A plébániák és az általuk szolgált hívők közösségének feladatait és kihívásait részletezi a Klérus Kongregáció vatikáni hivatalának úgynevezett instrukciója, mely a Plébániai közösségek pásztori megtérése az egyház evangelizációs missziója szolgálatában címet kapta.

A több mint húsz oldalas dokumentum nem tartalmaz új jogszabályokat, ehelyett a hatályos egyházi előírásokat tisztázza, útmutatót kínálva azok helyes követéséhez – nyilatkozta Andrea Ripa, a kongregáció altitkára a Vatican News hírportálnak.

Az instrukció olyan alapfogalmakat tisztáz, mint a plébánia szerepe és küldetése. Leszögezi, hogy a plébánia nem puszta épületet vagy intézményt képvisel, hanem a hívők közösségét, amelynek a plébános a pásztora. A Klérus Kongregációja elismeri, hogy a plébánia húzóereje csökkent, főleg a digitális világban élő fiatalok számára. A plébániák ma már nem számítanak elsőrendű társadalmi találkozási helynek, de ez „nem elviselendő terhet, hanem lelkes kihívást” kell, hogy jelentsen az egyház számára. A hivatástudattól vezetett plébánia legyen „inkluzív, evangelizáló, a szegényekre figyelmes (…) legyen otthon az otthonok között”. A dokumentum kiemeli, hogy a szegények számára a plébánia az első hely, ahol az egyház „emberi arcával” találkozhatnak.

A dokumentum részletezi a plébános, a diakónusok, a hívő laikusok feladatait. A diakónusok esetében kiemeli, nem „félig papokról vagy szuper laikusokról” van szó. Megerősítést kap, hogy a diakónusok temethetnek, eskethetnek, keresztelhetnek, valamint igét hirdethetnek, ha paphiány miatt nem lehet misét bemutatni. Papok és diakónusok hiányában hívő laikusok is szolgálhatnak például esküvőn vagy temetésen, de ehhez az egyházmegyét vezető püspök, a püspöki kar és a Szentszék előzetes engedélye szükséges. Ugyanakkor nem mondhatnak homíliát a szentmiséken. Az olasz sajtó emlékeztetett, hogy a paphiánnyal küzdő Bolzano városában már több mint egy éve hívő laikus vezeti a temetési szertartásokat.

Andrea Ripa megjegyezte, az egyházban mindenki számára „van hely, és mindenki meg tudja saját helyét találni”. Szélsőséges példának nevezte, amikor mindennel a plébános foglalkozik és mindenben ő dönt, kizárva a közösség többi tagját. Ugyanígy az a plébánia sem működik jól, melynek nincsen pásztora csak „egyházi és laikus hivatalnokai”, mint egy vállalatban.

A Klérus Kongregáció a plébános vagy hívők nélkül maradt templomok esetében megoldásként plébánia-közösségek felállítását javasolja. Útmutatásként hangsúlyozza, hogy plébániát csakis végső esetben zárjanak be, amíg lehet, maradjon nyitva a hívők előtt. A dokumentum a plébánosnak a nem hívők közötti szerepére is kitér.

A dokumentum elítéli, hogy hívők adományait „díjtáblázat” szabja meg hangsúlyozva, hogy a hívőktől érkező pénzösszegnek önkéntesnek kell lenni, akár perselyezésről vagy miséről vagy más szolgálatról legyen szó. Ugyanakkor megjegyzi, hogy sok helyen a helyi egyház egyedül az adományokból tudja fenntartani magát.

Az instrukció a Klérus Kongregáció korábbi dokumentumaihoz, többek között a 2002-ben kiadott A pap mint a plébániai közösség pásztora és vezetője című instrukcióhoz kötődik.

Forrás: MTI