Isten keresése… nélkül

Morzsa

0
248
Részlet a gyimesbükki templom egyik freskójából • Festette Lukácsovits Magda 1975-ben.
  • „Ti elsősorban Isten országát és annak igazságát keressétek” – mondja az Úr. (Mt 6, 33) Nincs Isten nélküli Isten országa, mint ahogy nincs Isten nélküli Isten igazsága sem.
  • Ha nem keresem Istent, ha nem akarom megismerni az igazságot Istenről, akkor azt sem fogom tudni megismerni, hogy mi a jó és mi a rossz. S ha nincs olyan, hogy jó és rossz, akkor csak a következményekkel és azok számítgatásával fogok maradni. Valójában ezzel van tele a beszédünk… és a közbeszéd… ami nem más, mint sötétben való tapogatózás.
  • Ha az életünk legfontosabb kérdéseivel kapcsolatosan a sötétben tapogatózunk, akkor az emberi létezés, annak jelene és jövője nagyon tragikus.
  • „Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedül örök Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust.” (Jn 17, 3) Ez maga a megváltás. Aki megismeri Istent, az magát a jót ismeri meg, azt a jót, amelyről így beszél Szent Ferenc atyánk: „minden jó, legfőbb jó, egészen jó, aki egyedül jó”.
  • Aki igazán keresi a jövő útjait, annak az egészen jót, Istent, mint minden igazság forrását kell szem előtt tartania. Tehát nem érheti be a felületes pragmatizmusokkal, hogy mi hasznos és mi nem, mert e mögött leginkább szubjektivizmus, egoizmus van.
  • Az Isten nélkül megélt élet értelmetlen. Az értelmetlen szabadság pedig nem más, mint az ember pokla. Ha az ember szétválasztja a szabadságot az igazságtól – mert szerinte az igazság egyáltalán nem is létezik, csak az, amit kézzel megfoghat – ez lassan anarchizmushoz vezet.
  • Az anarchista értelemben felfogott szabadság nagyon nagy hiánya a mindenféle erkölcsi és metafizikai kötődés, vagyis a teljes igazság. Az ember lényegének a meghatározása sem tud megtörténni az anarchista értelemben felfogott szabadság által… leg fennebb az emberi élet értéktelenségéről, abszolút ürességéről tud beszélni.
  • Tehát Istentől, mint az igazság forrásától való megszabadulás nem a tiszta szabadságot teremti meg, hanem éppen annak vesztét okozza. Az anarchista szabadság tehát nem szabadít meg semmitől, hanem értelem nélküli lénnyé teszi az embert.

Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM