Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban tartotta első, alakuló ülésnek is nevezhető találkozóját július 9-én a gyulafehérvári főegyházmegye új papi szenátusa, a papok egy csoportja, akik az egyházmegye papságát képviselik és segítik a főpásztort a jog előírásai szerint az egyházmegye kormányzásában.
A megbeszélés elején Kovács Gergely érsek, miután köszöntötte az egybegyűlteket, arról beszélt, hogy hogyan képzeli el a szenátus munkáját. Kiemelte a szenátus fontos szerepét, hiszen feladatai között van, hogy kezdeményezzen teljes körű és szabad eszmecserét a főegyházmegyét érintő pasztorális kérdésekben. Kérte, hogy támogassák munkájukkal a főegyházmegye pasztorális kormányzásában, keressenek megoldásokat és mutassanak be javaslatokat, legyenek a papság szükségleteinek és véleményének közvetítője. Legyenek a párbeszéd és a különböző kérdések közös megbeszélésének eszközei, a hívek javára.
Közvetlen hangon beszélt főpásztorsága első hónapjairól, ismertette a megtett első lépéseket, amelyek az érseki hivatal tevékenységének hatékonyabbá tételére összpontosulnak, egy jó munkacsapat kialakítása és a technikai eszközök korszerűsítése által. Az érseki hivatal így még jobban a papság és hívek rendelkezésére tud állni, a korszerűsítést fokozatosan a főegyházmegye egész területére ki szeretné terjeszteni.
A gyűlés két fő napirendi pontja a szabályzat és a szenátusi bizottságok ismertetése és átbeszélése volt. Az érsek ismételten aláhúzta, hogy azt szeretné, ha a szenátus nem csak a jogos és valós kihívásokra, gondokra, igényekre mutatna rá, hanem aktívan kivenné a részét a megoldások keresésében, pasztorális tervek kidolgozásában. Kérte, hogy minden szenátusi bizottság igyekezzen úgy kidolgozni munkatervét, hogy legyen benne konkrét célkitűzés több éves távlatban, lehetőleg félévenkénti leosztásban. A bizottságok igyekezzenek közösen dolgozni, hiszen a pasztorális területek, a feladatkörök nem egymástól elszigeteltek, hanem ugyanannak a valóságnak szerves részei.
A csíksomlyói kegytemplomban ünnepelt szentmise után, a délutáni ülésen eleven párbeszéd alakult ki és a szenátorok konkrétan is megneveztek több olyan kérdést, amelyekről mielőbb beszélni kell és azokra sürgősen megoldást, válaszokat kell keresni. A nyár folyamán a szenátorok és a szenátusi bizottságok beterjesztik az érseknek azokat a témákat, amelyek a következő, szeptember 17-én tartandó szenátusi ülés napirendjét fogják képezni.
Megkeresésünkre az érsek elmondta, hogy nagyon pozitív párbeszédként élte meg a szenátusi gyűlést. Jó volt megtapasztalni, hogy nem a különböző vélemények ütköztetése, hanem az egy irányba való gondolkodás jellemezte az ülést. Nyitottságot, tenni akarást érzett. Tudatában van annak, hogy míg egyes bizottságok máris konkrét javaslatokat és kezdeményezéseket tudnak felmutatni, addig másoknál időigényes előkészítésre, felmérésre, helyzettanulmányra van szükség, így konkrét eredmény nem azonnal várható.
A gyulafehérvári főegyházmegye korábbi papi szenátusának mandátuma 2019. december 24-én, az új megyés főpásztor kinevezésével szűnt meg. Kovács Gergely érsek március 31-ével létrehozta az új papi szenátust, amelynek 24 tagja van: 14 választott, 5 jog szerinti és 5, a főpásztor által kinevezett tag. A főpásztor április 25-én kihirdette és elrendelte a testület új szabályzatát, ezt követően, a járvány következtében kialakult helyzet miatt elektronikus posta által hallgatva meg a szenátusi tagok véleményét, május 20-án megalakította a szenátusi bizottságokat és albizottságokat, azok élére titkárokat nevezett ki.
