Kneipp-terápia: a láb ápolása

0
908
Illusztráció • Pixabay

A szervezet általános edzésében és erősítésében nagy szerepet játszik a láb ápolása. Kneipp korán felismerte ennek jelentőségét, és a láb ápolásában rendszeresen alkalmazott hidegvíz-kúra útján is iparkodott a szervezetre hatást gyakorolni. A lábápolásra és ezáltal a testedzésére is három módszert ajánlott: a mezítláb járást,a vízben járást és a nedves fűben való mezítláb járást.

A mezítláb járást már az ősidőben is ismerték. Az idők folyamán a kultúra hatása alatt azonban mindinkább kevesebb ember járt mezítláb. Kneipp felismerte előnyeit, és a szervezet erősítésére kihasználta ezt. Egyik módszerét sem gúnyolták ki annyira, mint a mezítláb járást. Idővel azonban a helyzet megváltozott, és a valóban igen jó hatású mezítláb járásnak egyre több híve akadt. Minthogy sok embernek igen szokatlan volt a mezítláb járás, inkább a szandál használata terjedt el. Különösen gyermekeknek javasolta a mezítláb járást. Városi gyerekek, akiknek kert vagy gyepes térség nem áll rendelkezésükre, a gyermekszobában vagy a folyosón járjanak mezítláb, de felnőttek is reggel vagy este legalább fél óráig sétálgassanak így a szobában. Mezítláb járásnál lábainkat állandóan éri,mintegy verdesi a friss levegő – mondta Kneipp. Ezáltal javul a bőr légzése, a bomlási termékek kiválasztása pedig fokozódik. Az anyagcsere intenzívebb lesz. Az élénkebb vérkeringés következtében a lábak, melyek a cipőben állandóan sápadtak, vérszegények, kipirulnak. A láb ereinek kitágulásával az agyvelő ereit tehermentesítjük, és az agyban a vértódulást megszüntetjük. A felső légutak hurutját, az orr- és a garathurutot, a különböző mellkasi megbetegedéseket és alhasi bántalmakat, mint például a hólyaghurutot a mezítláb járással kedvezően kezelhetjük. A lábizzadás legjobb gyógypontja a naponta vett lábfürdő és a mezítláb járás. Sokan mégis a megfázás veszélye miatt félnek a mezítláb járástól. Ha mozgunk, nem fázhatunk meg. Eleinte egy-két percig legyünk mezítláb,és lassanként menjünk fel egészen negyed-, sőt fél óráig.Ily módon megedződünk, és szervezetünk annyira megszokja a mezítláb járást, hogy órákig is sétálgathatunk minden baj nélkül. Ha harisnyát vagy cipőt húzunk, akkor inkább lesz hideg a lábunk, mint a megszokott mezítláb járásnál. Kneipp inkább azoknak ajánlotta a megszokott mezítláb járást, akik ülő foglalkozást folytatnak, bőven táplálkoznak és ezáltal szédülnek, fejfájásban szenvednek, emésztési zavaraik vannak és minduntalan betegeskednek. A Kneipp szerint végzett mezítláb járás nem más,mint vérlevezető kúra. Az agy ereinek vérbőségét a láb felé vezeti le, ideges embereknél is nagyon jól bevált a légfürdő mellett. A primitív népek ösztönösen előszeretettel járnak mezítláb.

Mily öröm valóban a tiszta harmatos fűben, csörgedező patakocskában mezítláb járkálni – mondta Kneipp.Tolsztoj, a világhírű orosz író a nap legnagyobb részét mezítláb töltötte. Nem csak a mezőn és a kertben, hanem dolgozószobájában is így járt-kelt, mit sem törődve az egyes arisztokraták gúnyolódásával. Vagy a pompakedvelő herceg, II. Katalin sokat emlegetett kedvence, aki pedig magas orosz méltóságot töltött be, annyira szeretett mezítláb járkálni, hogy a feljegyzések szerint reggelenként magas állású hivatalnokokat, sőt a külföldi követeket is így fogadta. A mezítláb járás magába véve igen egyszerű eljárás, élettani hatásai azonban kiválóak. Jól tudjuk edzeni ezzel a szervezetünket, és nagyon sok betegséget akár meg is előzhetünk. Ha Kneipp semmi mást nem adott volna az emberiségnek, mint a mezítláb járás által kínálkozó gyógyulási lehetőséget, úgy ezáltal is elégérdemet szerzett volna magának. Mindenki, nagy-kicsi, férfi vagy nő, aki egészségét meg akarja óvni, a nap bizonyos órájában járjon mezítláb még akkor is, ha ezt eleinte igen szokatlannak találná – ajánlja Kneipp. Engedjük a gyermekeket is mezítláb járkálni. Ne gondoljuk, hogy ezáltal megfáznak, mert csak egészséges testben lakozhat egészséges lélek.

Illusztráció • Pixabay

Vízben járás

A vízben járás a mezítláb járáshoz hasonló, de élettani hatása sokkal erősebb. Oly módon végezzük, hogy bokáig, térdig vagy lábszárközépig érő hideg vízben sétálgatunk – mint egy gólyajárás, ami azt jelenti, hogy ki-beteszem a vízbe a lábamat, kiemelem, majd újra beteszem,tehát váltva. Nem végigsétálok, úgymond csoszogok a vízen. Ülő helyzetben is végezhetjük, ha lábainkat a vízben állandóan mozgatjuk, ki-be tesszük. Ezt vízben taposásnak nevezzük. A vízben járás vagy vízben taposás ideje fél perctől maximum két percig tarthat, de minél hidegebb a víz, annál rövidebb a fürdési idő. Az időpontot nagyon fontos betartani és nem szabad túlzásba vinni még nyáron sem, amikor kint akár 30 fokos meleg van, és úgy érezzük, hogy ez jólesik. Minél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig tartson. A hideg vízben járás vagy taposás különösen az éredényrendszerre gyakorol erős ingert, és eredményeképpen a vér az agyból az alszárak kitágult ereibe folyik. Az idegrendszerre jótékony, élénkítő hatást gyakorol. Nagyon ajánlott ugyanez a módszer visszérproblémákra is. Akik visszerekkel küszködnek, ugyanígy alkalmazhatják ezt a fajta eljárást. Ennél az eljárásnál nagyon fontos, hogy a lábaink melegek legyenek. Hideg lábbal nem szabad hideg vízben járkálni. A margburgi klinikán például ezt a módszert rendszeresen alkalmazták,és feltűnő eredményeket értek el. Például bebizonyították,hogy milyen nagy hatással van az agyi erek elmeszesedése megelőzése érdekében, vagy akár agyvérzések megelőzésére is ajánlották. A sokat kigúnyolt metódus tudományos beigazolást nyert. A vízben járáshoz hasonlóan vérlevezető hatású a frissen lehullott hóban való járkálás is. Ezt már Kneipp is ajánlotta. Csakis a puha, frissen lehullott havat használhatjuk és legfeljebb csak két percig. Ennek erősítő, frissítő és gyulladást csökkentő hatása van, de nagyon megedzi az immunrendszert, és a vért az agyi erekből levezeti. Nem kell félni télen, ha hidegek a lábaink vagy ha mi magunk fázunk, ezt a fajta eljárást szabad hideg lábbal végezni, mert a hó és a testhőmérsékletünk között olyan nagy a különbség, hogy nagyon erős reakció lép fel a szervezetünkben, és utána bemelegednek a végtagok. Az időpontot is fontos betartani.

Illusztráció • Pixabay

Harmatos fűben járás

A mezítláb járáshoz hasonló és gyógyhatású a reggeli harmatos fűben járás is. Ez lehet a reggeli tornánk lényeges alkotórésze is. Csak aki már járt mezítláb a reggeliharmatos fűben, az tudja értékelni igazán annak felfrissítő erejét. Élettanilag a mezítláb járás hatását felülmúlja.Vértódulásnál, érelmeszesedésnél és fülzúgásnál nagyszerűen bevált. Felfrissítő hatását nem csak egyszerűen a nedves, hideg fűnek tulajdoníthatjuk. A fűszálon lévőharmatcseppek elektromossággal vannak telítve, melyhez még hatás szempontjából a föld magnetikus ereje is hozzájárul. A harmatcsepp a levegő és növény elektromosságának eredménye. Egy bolognai tanár vizsgálatai szerint a harmatcsepp radioaktív tulajdonságú, sőt radioaktív kisugárzása oly erős, hogy elváltozást hoz létre. Ezenkívül megállapították, hogy a harmatcsepp valóban elektromos töltésű, mely a harmatos fűben járásnál az idegrendszer bőrben elhelyezett végződéseiben is bejutva, élénkítő hatást vált ki és az idegrendszerben feszültségcsökkenést hoz létre. Bárhogy is magyarázzuk e jelenséget, tény az, hogy e felfrissítő hatást egyedi,a reggeli harmatos fűben járásnál észleljük, míg a nedves fűben járásnál nem, mert a nedves füvön nincs harmat – például ha éjjel esett az eső és ettől nedves a fű, az nem ugyanaz a hatás. Általában öt, legfeljebb tíz percig tartózkodjunk kint a szabadban a harmatos fűben, hosszabb ideig semmi esetre sem, mert szervezetünk túlságosan erősen fog reagálni.

Péter M. Imelda nővér

(Megjelent – két részben – a Vasárnap hetilap 2018. január 28-ai és február 18-ai számában.)