Kitartani a reményben – Boldog Scheffler Jánosra emlékeztek

1
1666
Boldog Scheffler János vértanú püspök emléknapján mutatott be szentmisét Schönberger Jenő püspök

Isten boldogságot készít azoknak, akik mindvégig szeretik őt és mindvégig kitartanak – mondta a Boldog Scheffler János vértanú püspök emléknapján bemutatott szentmise homíliájában Schönberger Jenő püspök.

„Imádkozzunk azért, hogy minél hamarabb testi valónkban is itt lehessünk a szentmisén, hálát adhassunk, hogy Isten megszabadított bennünket a járvány keresztjétől és együtt örülhessünk megváltó szeretetének” – fogalmazta meg kérését Schönberger Jenő püspök május 17-én, vasárnap, a legszentebb áldozat bemutatásának elején a Zárdatemplomban.

Az interneten közvetített szentmise prédikációjában a főpásztor emlékeztette híveit, május 17-e az egyházmegye boldoggá avatott vértanú püspökének az emléknapja is, ezen a napon szentelték ugyanis püspökké: „A szatmári egyházmegye nem mehet el amellett a tény mellett, hogy ma Boldog Scheffler János vértanú püspökünknek az emléknapja is van. A jó Isten végtelen nagy kegyelme az, amit vértanú püspökünkben szemlélhetünk. Mintha róla szólna Szent Péter apostol levélrészlete: »Legyetek mindig készen arra, hogy mindenkinek válaszolni tudjatok, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek. De ezt szelíden, tiszteletteljesen és jó lelkiismerettel tegyétek, hogy akik Krisztusban való szép életetek miatt gyaláznak titeket, szégyenben maradjanak rágalmaikkal« (1Pét 3,15-16). 1952. december 6-a volt az a nap, amikor János püspökünk visszaadta életét a teremtőjének, de ezt valóban megelőzte egy olyan tortúra, amelyben ő tanúságot tehetett hitéről, reményéről és szeretetéről. Nem volt hajlandó semmiféle szín alatt eltántorodni attól a reménytől, hogy Isten minden helyzetben mellettünk van és minden helyzetben segít. Kitartott a reménye mellett, hogy Isten boldogságot készít azoknak, akik mindvégig szeretik őt és mindvégig kitartanak. Nem tudjuk mi emberi ésszel fölfogni, hogy Isten miért kér egyesektől ekkora tanúságtételt, míg mások életében – gondoljuk – megelégszik kevéske áldozatokkal. Ez nem így van. Isten mindenkitől hősies tanúságtételt kíván.”

Schönberger Jenő püspök kiemelte, a keresztény ember tanúságot tesz kitartásával a mindennapok kötelességeiben, nehézségeiben is. Az erőt ehhez Istentől meríti, a forrástól, amelyhez vissza-visszatér. „Isten bennünk akar lakni. És jöhet az életben bármilyen megpróbáltatás, ha Isten bennünk van, akkor ki fogunk tartani az üldöztetésben is Isten szeretete mellett – ahogyan boldog vértanú püspökünk, János püspök is ki tudott tartani a halálig. De ki tudunk tartani a mindennapi kötelességeinkben is, amelyekre Isten meghív bennünket. Amikor feszültségek, gondok jönnek, újra erőt merítünk Istenből a megbocsájtáshoz, az újrakezdéshez. Az életben bármilyen helyzetbe kerülünk, ha úgy gondoljuk, nincs erőnk folytatni, nem megszökni kell, hanem visszatérni a forráshoz. (…) Minket semmi sem szakíthat el Isten szeretetétől, csak mi szakíthatjuk el magunkat az Istentől. Ezekben a napokban keressük az alkalmakat – kicsiket, nagyokat, amik jönnek az életben –, hogy meg tudjuk mutatni Isten iránti szeretetünket. Az is ebbe tartozik, ha jó szívvel megtartjuk azt, amit kérnek tőlünk: az állami törvényeket, az egyházi törvényeket.”

Forrás: A szatmári egyházmegye sajtóirodája