Most másképpen szól hozzám?

0
653
Illusztráció • Pixabay

Ma másképpen szólított meg az evangélium, Krisztus örömhíre. Leginkább az ő felhívása: „Ne nyugtalankodjék szívetek!” (Jn 14,1). Hiszen már számtalanszor hallottam és olvastam ezt a szentírási részt, főleg temetések alkalmával, sőt prédikáltam is Jézusnak e megnyugtató szavairól. De mégis ma másképpen szóltak e szavak, jobban megérintették lelkemet, sőt nyugalmat adtak szívemnek.

Veled is megtörtént már? Jézus szava téged is érintett meg másként, mint azelőtt? Bizonyára igen. De miért? Vajon Jézus ma hatékonyabban akar szólni? Jobban fel akarja hívni a figyelmünket? Közelebb akar kerülni hozzánk? Az igaz, hogy azt szeretné, hogy a közelében éljünk, a legközelebb hozzá, de mindez nem azért történik, mert Jézus valamit ma másképpen csinálna. Mert Ő ugyanaz, tegnap, és ma, és mindörökké. Ha úgy érzem, ma közvetlenebbül érint szava, azért van, mert bennem történik valami. A belső, rejtett kis világomban, amelyet úgy hívunk: lélek. A körülmények megváltoztatnak, talán figyelmesebbé tesznek. Az örömök és nehézségek, a boldog percek és megpróbáltatások, mind segítségünkre vannak, hogy jobban figyeljünk Istenre. Ettől pedig azt érezhetjük, ma másképpen szól hozzánk, közelebb érezzük magunkat szeretetéhez. Isten mindig közel van, még a legnehezebb, legkilátástalanabb helyzetben. „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Jn 14,6) Jézus az út, amelyen járunk, ő az igazság, amelyben élünk, vagy amelyiket keressük, és ő az élet, melyből mindannyian részesültünk. Életünket, az ő életében, az ő szívében kell elrejtenünk.

Még mindig nyugtalan vagy? Ne légy az! Keresd Őt, az utat és életet. Jézus vár, tárt karokkal és értünk megnyitott szívvel. Bátorság! Lépj közelebb Hozzá, engedd, hogy megérintsen szava. Ma nem Tamás érinti az Urat és sebhelyeit, melyeket a szegek okoztak. Ma Krisztus érint meg bennünket, és szeretettel gyógyítja lelki sebeinket, és az ő végtelen örömét adja szívünkbe.

Barta Barnabás (mezőpetri plébános)