A nagyok oltalmában meghúzódni…

0
330
• Fotó: Magyar Kurír

A kereszténység kétezer éves történetében egyedülálló esemény volt a 2014. április 27-e, az Isteni irgalmasság vasárnapja, amikor is Ferenc pápa két elődjét – II. János Pált és XXIII. Jánost – iktatta a szentek sorába, XVI. Benedek emeritus pápa jelenlétében. A „négy pápa” napjaként fog erre emlékezni az utókor – olvashattuk a Vatikáni Rádió tudósításában. Itthon, sokan közülünk a Mária Rádió élő közvetítésén keresztül kapcsolódtunk be az ünneplésbe, a rádiókészülékek mellől vagy éppen a stúdióból, ahol a közvetítés szakkommentátora Kovács F. Zsolt, a nagyváradi egyházmegye irodaigazgatója volt. Őt kértük ma arra, emlékezzen erre a hat évvel ezelőtti napra, egyben a két szent pápa alakjára.

A 20. század nagy pápái között vitathatatlanul „dobogós helyet” foglalnak el mind Szent II. János Pál, mind Szent XXIII. János pápák. Nem csak azért, mert nagyot alkottak, vagy mert hosszúra időre nyúlt pápaságuk, hanem mert az emberség olyan magas fokán gyakorolták ezt, hogy magát a pápaság tisztségét, a krisztusi embert élték elénk, amit Jézus földi életében hirdetett. Az sem véletlen, hogy az őket szentté avató, a közvetlenségéről „elhíresült” Ferenc pápa emelte őket a szentek sorába 2014. április 27-én.

Az igazán nagy egyéniségek közelsége a tiszta lelkűek számára vonzó, egyáltalán nem taszító. Csak az irigy lelkületűek irigyek mások nagyságára. A tiszta lelkűek meghúzódni szeretnének a nagyok oltalmában, nem csak tétlenül, vagy „sunyiskodva” megbújni ezek árnyékában. Igazán nagy kiváltság volt ilyen pápákat megismerni, bármilyen formában a közelségükbe kerülni, ahol szinte tapintható volt az őket körbelengő Isten-közelségük, mely kisugárzott személyiségükből. Máig nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a Mária Rádió közvetítésében a szentté avatásuk alkalmával hozzájárulhattam pápaságuk és egyéniségük méltatásához.

Soha ekkora aktualitása nem volt az igazságosságnak, tisztaságnak, egyeneslelkűségnek mint napjainkban, amikor a kétely, az elbizonytalanodás, az arctalan félelemkeltést és elszigetelődést okozó erők, illetve érdekek árnyéka lepi be világunkat. A rájuk való feltekintés erőt ad a megpróbáltatásokban és irányt a kivezető úton. Krisztus tanítását hirdették ők Szent Pál szavaival: „Abban ugyanis biztos vagyok, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem jövendők, sem erők, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.” (Róm 8, 38-39)

Szent XXIII. János pápa és Szent II. János Pál pápa, könyörögjetek érettünk!