Egy évvel ezelőtt égett le a párizsi Notre-Dame

Egy francia pap emlékezése

0
557
Fotó: Szőcs Csaba

Pierre Amar plébános számára a párizsi Notre-Dame mindig is maga a szépség megtestesítője volt, mestermű, mára pedig „a nagy égési sérült”. Egy évvel azután, hogy a pusztító lángok felcsaptak és elpusztították a székesegyház tetőzetét, Amar atya az újabb, aktuális válság kellős közepén megosztotta a Catholic News Agency hasábjain az olvasókkal, hívekkel, mit jelent a francia katolikusoknak ez a templom. 

„A Notre-Dame történelmünk nagyasszonya. Századokat átvészelt, csapásokat, háborút. Erőt adott nemzetünknek a legsötétebb órákban” – magyarázta Pierre Amar. “Amikor a lángok elkezdték nyaldosni a fagerendázatot, úgy éreztük, az egész történelmünk vész oda. Azért volt ez akkora sokk számunkra, mert a gyökereinket támadta meg. A párizsi Notre-Dame 850 éven át érinttette meg és őrizte meg a lelkeket, falai imákat, kéréseket és hálaadást rejtenek. És mindenek felett ez a székesegyházunk, ahol szentmiséket mutatunk be!” – folytatta a plébános.

Michel Aupetit párizsi érsek nagypénteken a megrongálódott székesegyház kincse, relikviája, a töviskorona előtt fejezte ki hódolatát. Így imádkozott: “Urunk, Jézus, egy évvel ezelőtt ez a  székesegyház, amelyben most állunk, égett, világszerte csodálkozást és megrendülést váltva ki. És kiváltotta az újjáépítés szándékát világszerte. Ma itt állunk a félig romokban heverő katedrálisban, hogy elmondjuk: még mindig van itt élet.”

“Ma a világot a járvány rázta meg, amely halált terjeszt és lebénít mindannyiunkat. Ezt a töviskoronát a tűzből mentették ki a tűzoltók. Jelképe annak, amit te, Jézus, az emberektől elszenvedtél. De annak is csodálatos jelképe, hogy te velünk vagy a szenvedés legmélyén, hogy nem vagyunk egyedül, hogy te mindig velünk vagy” – mondta Aupetit.

A Notre-Dame 2019. április 15-én égett le, a kőmennyezet és a művészi alkotások, valamint a relikviák megmenekültek. A jelenlegi koronavírus járvány miatt az újraépítés késik, még a tűz nyomán keletkezett károkat, az elolvadt fémszerkezet maradványait sem sikerült teljesen eltakarítani a Libération francia lap értesülése szerint.

Miután kénytelen volt végig nézni, ahogy a templom ég, Amar atya felidézte Nanterre püspökének megjegyzését: “Franciaország hirtelen emlékezni kezdett arra, hogy keresztény ország.”

Miért sírt az egész világ a Notre-Dame égése fölött? – tette fel a kérdést. ”A Notre-Dame a tökéletesség, a teljesség érzését kelti a szemlélőben, az örökkévalóság ízét sejteti meg. A transzcendens inspirál. Egyenes kapcsolatba kerülünk a Teremtővel.”

Tovább elemezve a károsult székesegyház értékét és jelentését, Victor Hugo leírását idézte fel a Notre-Dame 16 harangjáról, amelyek erőt hordoznak hangjukban. A legnagyobbak ezek közül a 13 tonnás, Jacqueline névre keresztelt harang a deli toronyban, 1400-ban az adományozó felesége emlékére kapta ezt a nevet. Amikor 1686-ban újraöntötték, XIV. Lajos az Emmanuel Louise Therese névre keresztelte át. “Tudják, hogy a 12. században 12 erős ember kellett ahhoz, hogy Jacqueline-t megszólaltassa?” – ezzel Amar atya arra is utalt, hogy ez a 12 imára hívott apostolt is megjeleníti.

A székesegyház előtt mindig tömegek állnak és némán csodálják az építészet és díszítőművészet e remeklését, írta a szobrász Auguste Rodin. Pierre Amar hozzátette, Franciaországban nem ez az egyetlen ilyen gyönyörű remekmű. E sorba tartozik Reims és Chartres székesegyháza is. A Notre-Dame az idősebb mégis: a maga 850 éves történelmével az elsők egyike a kor gótikus katedrálisainak hosszú sorában.

Végül Pierre Amar egy elgondolkodtató kérdéssel fejezte be a szomorú évforduló alkalmával elmondott emlékezését: “Évek teltek el, hogy bár itt volt előttünk, csak futó pillantást vetve siettünk el a Notre Dame előtt. Akkor kezdtünk el elmélyülni a csodálatában, amikor a vész lesújtott. Miért van mindig tragikus eseményekre szükségünk, hogy felébredjen a világ?!”

Forrás: CNA

Angolból fordította Bodó Márta