Új elnöke van a német püspöki konferenciának

0
353
Georg Bätzing. Fotó: katholisch.de

A német püspöki konferencia (DBK) március 3-án választotta meg új elnökét Georg Bätzing limburgi püspök személyében. A megválasztását követő sajtótájékoztatón ismertette, hogy melyek az általa képviselt fő irányok. Ezekről a Katholisch.de német hírportál alapján készített összefoglalót a Magyar Kurír.

A német püspöki konferencia március 3-án választotta meg a 66 éves Reinhard Marx bíboros utódjául a DBK elnökének Georg Bätzing püspököt. Az 58 éves főpásztor 2016 szeptembere óta áll a 608 ezer katolikust számláló limburgi egyházmegye élén. A püspöki karban Bätzing a vallásközi párbeszéd albizottság vezetője volt, valamint közreműködött a világegyház bizottságban is.

Bätzing 1961. április 13-án született Kirchenben. Filozófiát és teológiát a trieri egyetemen tanult. 1987-ben szentelték pappá Trierben. 1996–2010 között a trieri papi szeminárium vezetőjeként a papképzés felelőseként szolgált. 2012-től a trieri egyházmegye általános helynöke volt.

Limburgban a luxusköltekezéséről elhíresült – 31 millió euróból püspöki rezidenciát építtetett – Franz-Peter Tebartz-van Elst utódjaként azonnal a címlapra került. Püspöki jelmondata: Congrega in unum – Egyesítsd őket. Szerepéről pozitívan nyilatkozik a média: Bätzing komolyan tudta venni beosztottjai gondjait és szükségleteit. Nyugalmat és békét tudott teremteni a súlyosan traumatizált légkörben – írta főpásztori működéséről a Die Zeit.

Reinhard Marx bíboros életkorára hivatkozva nem vállalt egy második periódusra való jelölést, erről már a konferencia ülése előtt három héttel tájékoztatta püspöktársait. Ahogy elmondta, döntését már karácsony táján meghozta. A választást követő sajtótájékoztatón Marx bíboros elismeréssel szólt utódjáról, akit már trieri püspökként jól ismert és nagyra értékelt.

A 69 püspökből és segédpüspökből álló német főpásztori testület feladata a közös munka koordinálása. Irányelveket fogalmaz meg, ápolja a kapcsolatot a többi püspöki konferenciával. Az elnök hivatali ideje hat évre szól. Az elnökség nem jelenti, hogy feljebbvalója lenne a többi német főpásztornak, sokkal inkább egyfajta szóvivője a testületnek. Befelé koordinál és moderál, kifelé pedig reprezentál.

A megválasztását követő sajtótájékoztatón Georg Bätzing rövid összefoglalót adott azokról a hangsúlyokról, amit a konferencia elnökeként képviselni kíván. Elmondta, a reformerek táborát erősíti a zsinati út néven folytatott párbeszédben a jövőben szükséges, lehetséges reformokról. Ugyanakkor hangsúlyozta: „Nem vagyok második Reinhard Marx”. Megválasztása körülményeiről elmondta, Limburgból Mainzba utazva eszébe sem jutott, hogy a dolgok így alakulhatnak. A konferencia elnöki pozíciójára nincsenek hivatalos jelöltek, nincs választási küzdelem. A szavazás során válik jelöltté egy-egy püspök, és megválasztása általában többlépcsős folyamatban történik.

Bätzing szerepét a szembenálló nézetek közötti közvetítésben látja. „Nem titkolom, hogy a konferencia tagjai között nem mindig van egyetértés. Természetes, hogy a főpásztorokban is leképződnek a társadalom által képviselt különböző nézetek”. Ezért elnökként az a célja, hogy kifejezze „nagyrabecsülését a más álláspontot képviselőkkel szemben”. Értékeli a püspökök tekintélyét és teljesítményét, támogatja a világiak – nők és férfiak – szerepvállalását az egyházban. Fontos számára, hogy a világiak által képviselt különböző irányzatok esetében meghallgassa a feleket, és megértse, mi van egy-egy vélemény mögött.

Georg Bätzing új tisztségét kihívásként éli meg. Központi jelentőségűnek tartja a német reformfolyamat sikere érdekében a Vatikánnal és a világegyházzal folytatott párbeszédet. „Nem tudok olaszul, nem vagyok a Kúria »sógora«, és nem vagyok járatos Rómában” – hangsúlyozta, mennyire számít ezen a téren püspöktestvérei és munkatársai támogatására.

Bätzing összességében a kollegiális együttműködés képét rajzolta fel: bár a német közvélemény gyorsan azonosítja a német egyházat a DBK elnökének arcával, Bätzing fontosnak tartja, hogy részterületek esetében azokat állítsa előtérbe, akik több tudással és tapasztalattal rendelkeznek az adott területen, így például a DBK bizottságainak elnökeit.

Bätzing kinyilvánította, támogatja a januárban elindult zsinati folyamatot. Nincs szándékában irányt változtatni a reformfolyamatban, amelynek hangsúlyai szerinte helyesek. Meggyőződése, hogy a zsinati út „a világiak és püspökök jobb együttműködéséhez vezet majd”. A zsinati út célja végül is az, hogy „az evangéliumot, az örömhírt elvigyük a világba, a teljességgel a szabadság által meghatározott társadalmi helyzetbe, hogy ebben irányt tudjanak mutatni az embereknek”.

Bätzing szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata az egyházi bántalmazások feldolgozása. Határozottan kiállt a rasszizmus és uszítás megfékezése mellett. „Az egyház nem hagyhat kétséget a felől, hogy rasszista megnyilvánulások nem elfogadhatóak”. Rámutatott, hogy az egyház jövője nem képzelhető el a zsidósággal folytatott párbeszéd nélkül, és a vallásszabadságnak ki kell terjednie minden felekezetre, különösen a muszlim hívekre.

Fordította: Trauttwein Éva/Magyar Kurír