A lélek mélyéről

Xantus Géza festészeti kiállítása

0
554

A csíkszeredai Xantus Géza szakrális ihletettségű műveiről ismert, a Barabás Miklós Céh tárlatán is találkozhattak vele az érdeklődők, valamint Erdély és a Partium különböző helységeiben tartott egyéni tárlatain. Az ő alkotását kapta ajándékba Ferenc pápa 2019. június 1-jén a csíksomlyói nyeregben a szentmise után.

A festő, grafikus Xantus 1982–1986 között végezte művészeti tanulmányait, mesterei Beczásy Antal és Mákos András voltak. Teológiai tanulmányokkal egészítette ki a művészetieket: 1990–1995 a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett. Közben 1991-től tagja a Kisgrafika-Barátok Körének, 1992-től pedig a Keresztény Művészek Nemzetközi Egyesületének, valamint a rot­ter­da­mi Continental Art Egye­sü­let­nek és a Ma­gyar Al­ko­tó­mű­vé­szek Or­szá­gos Egye­sü­le­té­nek.1999–2003 között római ösztöndíjas volt, 2003-ban a római Accademia di Belle Arti festészeti karán diplomázott, mestere Nunzio Solendo volt.

Vallásos, transzcendentális jellegű és témájú, sokszor balladai-szimbolikus hangvételű figurális kompozíciókat alkot. Római tanulmányai nyomán világi témák is helyet kaptak művészetében. Kedvelt technikája a színes tusrajz, az aquatinta, a pasztell, és az olaj, ugyanakkor monumentális műfajokkal: freskófestészettel és színes-üvegablak tervezéssel is foglalkozik. Kiállításokon 1990-től szerepel. Külföldön egyéni kiállítása volt 1991-ben Kielben, 1993-ban Szegeden, 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben, 1998-ban Budapesten, csoportos kiállításon 1993-ben Sint Niklaasban, 1997-ben Ostrów Wielkopolskiban, emellett folyamatosan állít ki itthon. Köztéren látható művei: Négy evangélista (szentélyfreskó, 1998, Miskolc, Avas-déli Ige Temploma); A Feltámadt Krisztus (színes üvegablak, Miskolc, Avas-déli Ige Temploma).

1993-ban dicsérő oklevelet kapott a Varsaviana Nemzetközi Ex libris pályázaton, II. díjat a Mohács 900 éves Ex libris kiállításon, A Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium díját, 1995-ben a Ferencvárosi Művészek Pályázatán Budapesten első díjat nyert, 1996-ban III. díjat nyert a Rege a csodaszarvasról meseillusztrációval a Magyar Kultúra Alapítványnál (Budapest), 2003-ban pedig megkapta a Premio Internazionale Beato Angelico-t.

A végtelen vonzásában címen nyílt egyéni tárlata február 13-án a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A megnyitón Lucian Nastasă-Kovács, a múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlt művészetkedvelőket, azt ragadta meg, ami talán legjellemzőbb általában, és az adott pillanatban is az volt: Xantus Géza arcán mosoly ragyogott, festményeiről pedig sugárzik a fény. Jelen volt Iakob Attila, a kiállítás kurátora, a kiállítás anyagát és a művészt Németh Júlia műkritikus méltatta. Elmondta, Xantus Géza szakrális ihletettségű, ismeretlen dimenziókat felvillantó alkotásai mellett nem lehet „közömbösen elmenni, mert gazdagon árnyalt, kifinomult festői beszéde megkapó, lélekből fakadó, őszinte emberi-művészi vallomással párosul, a hit erejével hitelesítve a művészi indíttatást”. Ezt igazolta több tárlatlátogató, aki eddig nem találkozott a Csíkszeredában élő művész munkáival, amelyek most valósággal rabul ejtették, lenyűgözték őket.

Németh Júlia azt is megfogalmazta, hogy amikor a szavak, egész szókincsünk csődöt mond, a képi beszéd, a megjelenítés segít a kimondhatatlant mégis „kimondani”. Xantus Géza alkotására jellemző, hogy valahogyan láthatóvá varázsolja a láthatatlant, a szentséggel teljes ismeretlen, a megfogható valóságon túli világot.

A lélek rejtett zugaiba nyújt bepillantást biblikus mélységekig hatolva, a neoklasszicizmus és a legmodernebb, 21. századi festői nyelvezet eszköztárának a birtokában – emelte ki Németh Júlia műkritikája.

A tárlatmegnyitó végén a művész, Xantus Géza megköszönte a megjelenteknek, hogy megtisztelték őt. A festészeti kiállítás a kolozsvári Bánffy-palotában, a Szépművészeti Múzeumban február 24-ig, szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között látogatható.

Kép és szöveg Bodó Márta

MEGOSZTÁS