Mediáció a konfliktusok humánus megoldására

0
1634
Ez már több, mint csipkelődés.

A mediátor, azaz közvetítő új keletű szakma, annak ellenére, hogy a közvetítés, békéltetés ugyanolyan ősrégi, mint az emberek közötti konfliktusok. A mediáció egyedülállóan alkalmas családi rendszeren belüli konfliktusok megoldására, hatékony vagyonmegosztási ügyekben, vállalati, iskolai, szociális, szomszédsági vitákban.

A mediare latin szó eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni. A mediáció általánosságban egy olyan folyamat, amelyben egy kívülálló, semleges fél, a mediátor segít a konfliktusban lévő személyek, csoportok közötti konfliktus mindkét fél számára elfogadható megoldásában. A folyamatban a felek közös felkérésére független, pártatlan személy (mediátor) vesz részt, aki e felkérés alapján úgy irányítja az egyeztetés folyamatát, hogy a felek képesek legyenek a problémák megoldására.

A mediációs eljárás hatékony eszköze az interperszonális viták és konfliktusok során keletkező humán szükségletek kielégítésének, valamint a fájdalom, illetve a szenvedés csökkentésének, s lehetővé teszi a felek valós szükségleteinek kielégítését az adott helyzetre vonatkozóan, illetve kárpótlást, jóvátételt biztosít a nehézségekért.

A mediáció strukturált problémamegoldó eszköz, amely a vitázó feleket együttműködésre készteti; arra, hogy a közöttük támadt konfliktust annak megoldására való koncentrálással, fókuszálással oldják fel, együtt kell működniük azokkal, akikkel nézeteltérésük támadt. A megoldásokra kell koncentrálniuk erőiket ahelyett, hogy sérelmeiken rágódnának; segít megteremteni kapcsolatuk újszerű és közös felfogását, amelynek révén megváltozik a két fél egymáshoz való viszonyulása. A mediáció jövőorientált. Ott hatékony, ahol a vitázó felek olyan nehézséggel találják szemben magukat, amelynek jogi megoldása nem adekvát, illetve elhúzódó, költséges és nem feltétlenül kecsegtet gyakorlati eredménnyel. De hatékony lehet azokban az esetekben is, ahol a vitázó felek egymással békésen szeretnének megegyezni.

A mediátor egyik félnek sem képviselője. A mediálás során a mindkét félnek előnyös megállapodás a cél. E cél elérését segíti elő a mediátor. A mediálás természetéből adódóan a közvetítő nem dönt, nem határoz. A közvetítő, a vita tárgyának és körülményeinek megismerése, valamint a szemben álló felek meghallgatása után olyan megállapodásokhoz segíti a feleket, amellyel azok kölcsönösen megelégednek.

A mediáció konszenzualitáson alapuló folyamat, vagyis a vitában álló felek maguk döntik el, hogy el tudnak-e jutni a megegyezésig, és ennek természetét és feltételeit maguk szabják meg. A mediátor nem kényszerít semmilyen döntést, megegyezést vagy feltételeket a résztvevőkre, ezért nem következik be az egyébként elkerülhetetlen „nyertes-vesztes” helyzet, amely általában a peres vagy bírósági eljárásokat jellemzi. A mediáció nem nyilvános, hanem magánjellegű folyamat, és egyik sarkalatos pontja, hogy bizalmas és előítélettől mentes. Mindazt, ami a mediációs folyamat során elhangzik, előítélet nélkül kell elfogadni, és nem használható fel nyilvánosan vagy a későbbi eljárásokban.

A mediáció a viták és konfliktusok demokratikusabb rendezését teszi lehetővé azzal, hogy az érintettek kifejthetik saját álláspontjukat, s maguk dönthetnek a megoldást illetően. Olyan konfliktust rendező eszköz, amely az egyéneket és a közösségeket méltányosabb és humánusabb bánásmód eléréséhez segíti hozzá, újfajta kommunikációs és viselkedésminták kialakítását biztosítva, amelyben mindkét fél „nyertes-nyertes”-ként kerül ki a vitás kérdésből.

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar keretében működik az iskolai és társadalmi mediáció mesterképzés. Magyar nyelven egyetlen Romániában. A szakképzés a mediációhoz szükséges általános ismereteken, képességek fejlesztésen túl az iskolai és társadalmi mediáció sajátos kérdéseibe is bevezeti a hallgatókat a négy féléves elméleti és gyakorlati képzés során. A képzés azon felül, hogy új munkaterület ellátására készít fel, számos olyan ismeretet és képességek fejlesztését kínálja (pl. empátia, határozottság, nyitottság, pártatlanság, ítélkezésmentesség, önismeret, hatékony tárgyalástechnika stb.), amelyek a magánéletben is rendkívül hasznosak.

A mediátor – közvetítő, békéltető – jelenléte és munkája az iskolákban, tanintézetekben, szociális létesítményekben arra irányul, hogy a tanár-diák, diák-diák, diák-szülő, tanár-szülő, tanár-tanár, kolléga-kolléga, felettes-beosztott konfliktusokban irányítsa, mederben tartsa a vitás eljárást, és segítse a feleket érveik megfelelő megfogalmazásában, érdekeik egyeztetésében. Ugyancsak ő teremti meg a tárgyalás optimális feltételeit és összefoglalja a felek számára az elérhető megoldásokat, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. Elősegíti a kultúrák és felekezetek közötti esetleges konfliktusok megoldását, békés rendezését.

Lukács Olga, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar dékánja