Sajtóközlemény a ditrói események kapcsán

15
21860
A gyergyóditrói katolikus templom

Ferenc pápa 53. béke világnapi üzenete az elmúlt év decemberében így szólított meg minden keresztényt, és egyben minden jóakaratú embert: „A megbékélés útja türelmet és bizalmat igényel. (…) A legfontosabb az, hogy higgyünk a béke lehetőségében, higgyünk abban, hogy a másiknak, akárcsak nekünk, békére van szüksége. Ebben az Isten iránti szeretet ösztönözhet bennünket, amely felszabadító, korlátlan, szabad és fáradhatatlan szeretet. A félelemből gyakran erednek konfliktusok, ezért fontos, hogy legyőzzük emberi félelmünket és ismerjük fel, hogy rászoruló gyermekek vagyunk, akiket Isten – éppúgy, mint a tékozló fiút az apja – szeret és hazavár (vö. Lk 15,11–24). A testvérek közötti találkozás kultúrája szétzúzza a fenyegetés kultúráját. Minden találkozás Isten nagylelkű szeretetének ajándékát és lehetőségét nyújtja, arra indítva bennünket, hogy túllépjük szűk látókörünk határait, hogy mindig törekedjünk az egyetlen mennyei Atya gyermekeiként az egyetemes testvériséget élni.“

Sajnálatos módon Bíró Károly gyergyóditrói segédlelkész egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit és ami egyházunk álláspontjával nem egyezik. Egyházunk magatartása világos:  

  • a Szentírás figyelmezteti a választott népet, hogy jól fogadják az idegeneket, mert ők is bevándorlók voltak Egyiptomban;
  • az Úr Jézus főparancsa a szeretet, a keresztényt ezen felül az ellenségszeretet is jellemzi; mennyivel inkább kell a keresztényeknek keresztény testvéreiket befogadni, sőt másvallású embertestvéreinket is!
  • Szent István királyunk Intelmeiben figyelmezteti fiát, Szent Imrét, hogy fogadja be az idegeneket, mert az egynyelvű ország gyenge.
  • a Katolikus Egyház Katekizmusa e konkrét esetre vonatkoztathatóan így fogalmaz: „A munkához és hivatásszerű foglalkozáshoz mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget minden igazságtalan megkülönböztetés nélkül: férfiaknak és nőknek, egészségeseknek és csökkent munkaképességűeknek, őslakosoknak és bevándorlóknak. A körülmények függvényében a társadalomnak a maga részéről segítenie kell az állampolgárokat, hogy munkát és alkalmazást szerezzenek maguknak.” (lásd KEK 2433.)

Ugyanakkor egyházunk a világban él, egy ország, egy világközösség részeként, érvényesnek fogadja el, aláveti magát a vonatkozó törvényeknek, így tudatában van annak, hogy:

  • Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata értelmében  „Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.” (lásd Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 3. cikk), illetve: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.” (lásd Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 6. cikk).
  • az ország, amelyben élünk, törvénykönyvében így rendelkezik: „Valamennyi személynek joga van az élethez, az egészségéhez, testi és lelki épségéhez, a méltóságához, saját képmásához, a magánélet tiszteletben tartásához, valamint más hasonló, a törvény által elismert jogokhoz.” (lásd Román Polgári Törvénykönyv 58. cikk 1.); „Minden személy életét, egészségét, valamint testi lelki épségét a törvény egyenlő módon garantálja és óvja.” – (lásd Román Polgári Törvénykönyv 61. cikk 1.) – amint ennek a jognak az elismerését és betartását saját híveink számára elvárjuk, úgy mi is tiszteletben tartjuk minden más esetben is.

Természtesen elvárjuk minden vendégtől, befogadottól, a közösségbe ideiglenesen vagy hosszabb távra bekerülő embertársunktól, hogy alkalmazkodjanak országunk, népünk, közösségünk társadalmi rendjéhez. Részünkről a befogadás kultúrája annál is inkább kívánatos, mert egy percig sem feledhetjük, hogy emberekként mindannyian jövevények vagyunk e földön, akik Isten kegyelméből élünk; nem feledhetjük azt sem, hogy saját közösségünk tagjai, honfitársaink ezrei kényszerültek a jobb megélhetés miatt külföldön munkát vállalni, és őket is emberiesen fogadják vendégmunkásként, mi magunk is ezt várjuk el, ezt tartjuk természetesnek.

Mindezek figyelembe vételére hívjuk fel elsősorban a jelen esetben érintett gyergyóditrói közösséget, és minden más, hasonló helyzetben levő közösséget, hogy az indulatok helyett az emberiesség, a józan ész, és mindenekelőtt a keresztény szeretet és türelem elveit tartsák szem előtt, a békére törekedjenek. Egyházunk hivatalos képviselői, papjai pedig a közösség szolgálatát értelmezzék úgy, mint amely a felszított indulatok lecsillapítására, s nem szítására vonatkozik, és a párbeszéd útjára vezet, nem a gyűlölködés és megosztás irányába.

Gyulafehérvár, 2020. január 31.

             +Jakubinyi György nyugalmazott érsek,
apostoli kormányzó

Comunicat de presă

Mesajul Sfântului Părinte, Papa Francisc cu ocazia celei de-a 53-a Zile mondiale a păcii se adresează fiecărui creștin și fiecărui om de bună credință: „Drumul reconcilierii cere răbdare și încredere. Nu se obține pacea dacă nu se speră. (…) Frica este adesea sursă de conflict. Deci este important de a merge dincolo de temerile noastre umane, recunoscându-ne fii nevoiași, în fața Celui care ne iubește și ne așteaptă, ca Tatăl fiului risipitor (cf. Lc 15,11-24). Cultura întâlnirii între frați și surori strică relațiile cu cultura amenințării. Face fiecare întâlnire o posibilitate și un dar al iubirii generoase a lui Dumnezeu. Ne conduce să depășim limitele orizonturilor noastre restrânse, pentru a tinde mereu să trăim fraternitatea universală, ca fii ai unicului Tată ceresc.”

Constatăm cu regret că preotul capelan al parohiei din Ditrău, Bíró Károly, s-a implicat într-un conflict care îi depășește competențele, și poziția lui nu coincide cu punctul nostru de vedere. Poziția Bisericii este clară:

  • Biblia atenționează poporul ales să accepte străinii, pentru că ei înșiși au fost străini în Egipt (Ex. 22,20).
  • Porunca cea mai mare a Domnului Isus este iubirea, creștinul fiind caracterizat în plus și prin iubirea de dușman. Creștini fiind, trebuie cu atât mai mult să-i acceptăm pe cei care sunt creștini, dar chiar și pe cei de altă religie. Sfântul rege Ștefan al Ungariei în Preceptele adresate fiului său, Sfântul Emeric, îl atenționează să-i primească pe străini, pentru că o țară cu o singură limbă este slabă.
  • Catehismul Bisericii Catolice, referindu-se la această situație concretă spune următoarele: „Accesul la muncă și la profesie trebuie să fie deschis tuturor, fără discriminare nedreaptă, bărbați și femei, sănătoși și handicapați, autohtoni și imigranți. În funcție de împrejurări, societatea trebuie, în ce o privește, să-i ajute pe cetățeni să-și găsească o muncă și un serviciu.” (CBC 2344)

Totodată Biserica noastră trăiește în lume și ca parte a unei țări și a comunității internaționale acceptă ca valabile și se supune legilor în vigoare cu privire la aceste aspecte, fiind conștientă de următoarele:

  • În concordanță cu Declarația Universală a Drepturilor Omului „orice fiinţă umană are dreptul la viaţă, la libertate şi la securitatea persoanei sale” (cf. Declarația Universală a Drepturilor Omului art. 3), respectiv „fiecare om are dreptul să i se recunoască pretutindeni personalitatea juridică.” (cf. Declarația Universală a Drepturilor Omului art. 6)
  • Prin legile sale, țara în care trăim dispune: „Orice persoană are dreptul la viaţă, la sănătate, la integritate fizică şi psihică, la onoare şi reputaţie, dreptul la respectarea vieţii private, precum şi dreptul la propria imagine.” (cf. Codul de Drept Civil art. 58 §1). „Viaţa, sănătatea şi integritatea fizică şi psihică a oricărei persoane sunt garantate şi ocrotite în mod egal de lege.” (cf. Codul de Drept Civil art. 58 § 1). Și noi pretindem recunoașterea și respectarea acestor drepturi față de credincioșii noștri, respectiv respectăm aceleași drepturi în toate situațiile.

În mod firesc și noi așteptăm de la toți oaspeții admiși, de la orice semen al nostru stabilit pentru o perioadă mai scurtă sau mai lungă în comunitățile noastre, să se adapteze cutumelor țării, poporului sau societății noastre. Cultura ospitalității este cu atât mai dezirabilă din punctul nostru de vedere cu cât nu putem uita nici un moment că toți suntem pelerini pe acest pământ pe care trăim din harul lui Dumnezeu. Nu putem să uităm nici faptul că membrii propriei noastre comunități, mii de concetățeni ai noștri sunt nevoiți să lucreze în străinătate pentru o viață mai bună, unde și ei la rândul lor au fost primiți cu ospitalitate; aceasta este atitudinea pe care o așteptăm și noi și o considerăm naturală.

Invităm în primul rând comunitatea implicată în aceste tensiuni din satul Ditrău, precum și toate comunitățile care se află într-o situație asemănătoare, să ia în considerare toate aceste aspecte, pentru ca în locul înverșunării să primeze omenia, rațiunea, iar înainte de toate să aibă în vedere principiul iubirii și toleranței creștine, și să se străduiască să păstreze pacea. Reprezentanții oficiali ai Bisericii, preoții să înțeleagă slujirea comunității ca una menită să calmeze emoțiile și tensiunile și nu să le intensifice, conducând astfel la dialog, nu la ură și dezbinare.

Alba Iulia, 31 ianuarie 2020       

+Jakubinyi György, arhiepiscop emerit,
administrator apostolic

(Trad. pr. Veres Stelian)

15 HOZZÁSZÓLÁSOK

  1. […] szentmise végén figyelmeztette a híveket „az idegenek” által hordozott veszélyre. A romkat.ro erdélyi katolikus portál pénteken felhívta a figyelmet az emberi jogokra, és kritizá…, amiért „egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit és ami […]

  2. Kedves Sebestyén Péter, most hamis hangot ütött le, remélem Ön is hallja. Ha akarja hallani. Valószínűleg a mértéken felüli médiaszereplés Önben a szekuláris térben meghonosodott narratívát erősítette meg, és nem a Bárány hangját. Ideje volna visszatérni az első szeretethez.

  3. Tisztelt Sebestyén úr, kedves Péter. Bocsásson meg kérem, nem az én dolgom, én nem vagyok egyházi ember, még katolikus sem. De kérem, engedje meg, őszinte, felebaráti szeretettel: olyan szép szavak Jakubinyi érsek úr szavai. Ne rontsák el. Kérem, szépen kérem, ne tegyék. Inkább hallgasson most. Szépen kérem.

  4. […] Szokatalanul éles hangú közleményben ítélte el Jakubinyi György nyugalmazott érsek a ditrói eseményeket, és különösen a segédlelkész szerepét: „Bíró Károly gyergyóditrói segédlelkész egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit és ami egyházunk álláspontjával nem egyezik” – áll a múlt héten kiadott közleményben. […]