Borromeo Szent Károlyra emlékeztek Máramarosszigeten

0
281
Fotók: Máramarosi Hírmondó.

A plébániatemplom védőszentjére, Borromeo Szent Károlyra emlékeztek november 4-én Máramarosszigeten. „Borromeo Szent Károly nem az egyházat akarta megváltoztatni, hanem a nagy változtatásokat önmagában kezdte el” – emelte ki az ünnepi szentmise szónoka, Mikulyák László rahói esperes-plébános.

A szónok híveivel együtt a kárpátaljai Rahóról érkezett Máramarosszigetre. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a XX. századot megelőzően a kárpátaljai egyházközségek egy része – mint amilyen a rahói is – a szatmári egyházmegyén belül a máramarosszigeti főesperességhez tartozott.

A szentbeszédben Mikulyák László Borromeo Szent Károlyt méltó példának állította a hívek elé, akinek az életpéldája minta lehet bármilyen hivatást betöltő ember számára.

„Borromeo Szent Károly nemcsak akarta és beszélt a változásról, hanem elkezdte és meg is valósította azt. Munkája nem volt eredménytelen. Megújította hívei hitét, papjai buzgóságát és megerősítette a XVI. század végi egyházat. Mondhatnánk erre, hogy az ő élete elsősorban püspököknek és papoknak követendő példa. S ha valaki ezt mondja, nem téved. Viszont téved, ha azt gondolja, hogy csakis püspökök és papok számára követendő” – fogalmazott a szónok a szent életét elemezve. 

Borromeo Szent Károly példájára hivatkozva arra buzdított, hogy mindenkinek teljesítenie kell állapotbeli kötelességét a saját helyén. Mint mondta, Szent Károly nem mástól várta, hogy megtegye helyette az evangélium hirdetésének szolgálatát, hanem kimerte mondani: „itt vagyok, engem küldj”. Így válhatott a szomorúak vigasztalójává, a bűnösök megmentőjévé, a népek jó pásztorává.

„Szeretnünk kell egyházunkat! S ezt úgy kell tennünk, hogy annak hűséges tagjai vagyunk, tiszteljük a más vallásúakat, és szeretjük azokat, akik még keresik Istent. A változást nem kívülről kell várnunk, hanem folyamatosan önmagunk javított másává kell válnunk. Búcsús szentmise lévén, az ünnep kapcsán búcsúznunk kell bűneinktől, gyarlóságainktól, mindattól, ami eltávolít minket Istentől, hogy újból és újból megtapasztalhassuk az ő végtelen szeretetét és jóságát” – zárta homíliáját.

A szentmise végén Reszler Mihály hálás szívvel gondolt arra, hogy máramarosszigeti főesperes-plébánosként az egyház hét szentségéhez hasonlóan ő is hetedszerre ünnepelhetett búcsús szentmisét az egyházközség híveivel, valamint köszönetét fejezte ki Mikulyák László szónoknak, aki jelenlétével és szentbeszédével „megkoronázta” ezt a hetediket.

Az ünnep alkalmával számos településről érkeztek hívek Máramarosszigetre, Nagykárolyból, Erdődről, Nagybányáról, Borsabányáról, de a kárpátaljai Rahóról, Körösmezőről, Terebesfejérpatakról és Szlatináról is.

Forrás: Máramarosi Hírmondó

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here