Teológia ma és holnap

Évnyitó Kolozsváron

0
1038
Bodor Attila nem kerülte el a téma kapcsán felmerülő kényesebb kérdéseket, a kritikus megfogalmazást, ugyanakkor mutatott utat is. A szerző felvétele.

„Szeretettel köszöntelek Románia legősibb, a hallgatók létszámát tekintve legnagyobb és a különböző minőségértékelések szerint – országos és nemzetközi mutatók tekintetében egyaránt – legkiemelkedőbb egyetemének Római Katolikus Teológia Karán” – kezdte ünnepi beszédét Holló László dékánhelyettes a kolozsvári évnyitón, szeptember 30-n du. 6 órakor a kar dísztermében. „Éppen ma délelőtt ünnepeltük amolyan diáknapos hangulatban – felvonulással, luftballonokkal és sok-sok konfettivel, ugyanakkor államelnöki látogatással és ünnepi beszédekkel fűszerezett formában – a kolozsvári román egyetem alapításának 100 éves jubileumát.” Ahogyan Holló László említette, ugyanaznap délelőtt a hivatalos egyetemi évnyitó rendezvénysorozat Klaus Iohannis államelnök látogatásával, részvételével indult, minden kar képviseltette magát egy delegációval. Ám ez a kerek évforduló megtévesztő, ahogyan azt Holló László elmondta, „Ne csapjon be senkit a rövid fennállási idő, mert egyetemünk az első kolozsvári egyetem alapításától számítja eredetét, és ez a Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király által 1581-ben alapított Kolozsvári Jezsuita Akadémia, így egyetemünk 438 éves múltra tekint vissza. Büszkék lehetünk rá, mert ez az egyetem a romániai, illetve erdélyi Cambridge vagy Harvard. Míg a Cambridge-nél fiatalabbak vagyunk, a Harvard első említése 55 évvel későbbre datálódik.”

A teológia kar délutáni évnyitóján a művészi szép, a teológiai tudományos megközelítés és a spiritualitás ötvöződött, hiszen a díszteremben tartott évnyitó után a kápolna búcsús szentmiséjével folytatódott a program. Vik János, a kar dékánja köszöntötte a jelenlevő diákokat, tanárkollegáit és a vendégeket, a kar szkólája világi és egyházi énekekkel hangolta a jelenlevők lelkét az ünnepre. A tanévnyitó előadást Bodor Attila, a gyulafehérvári pasztorálteológiai intézet tanára tartotta A ma és a holnap teológiája címmel, A teológia karok helye és szerepe alcímmel. A hangulatos és információban gazdag, ugyanakkor elgondolkodtató előadás nagyon sok kérdést vetett fel: „Milyen a jó teológiai képzés? Milyen tantárgyakra kellene hangsúlyt fektetni? Kinek kell teológiát tanulnia, és ha valaki tanulja, akkor mit kezd vele a munkapiacon? A hagyományos teológiai képzésnek van-e helye az egyre jobban fejlődő egyetemek világában, és ha igen hol? Mi lesz a teológiai képzés jövője, ha egyáltalán lesz?” A római Gergely Egyetemen képződött előadó a tudományosság legújabb eredményeit, kutatásait, megközelítéseit figyelembe véve próbált választ is kínálni, a saját meggyőződését közvetíteni és egyben arra is példát mutatni, mit jelent egy tudományos típusú kérdésfelvetés és gondolatmenet teológiai és egyházi kontextusban. Hiszen Bodor Attila nem kerülte el a téma kapcsán felmerülő kényesebb kérdéseket, a kritikus megfogalmazást, ugyanakkor mutatott utat is, nem maradt meg csak a hagyományos hit fogalmainak megkérdőjelezésénél. A teológiai képzés jelen kihívásait három gondolatkörbe sorolva mutatta be: „1. teológia versus tudomány; 2. teológia versus felsőoktatás; 3. teológia versus pasztoráció”, s mindhárom kategória aktuális kihívásait érintette. A perspektíva a teológiai képzés jövője című résznél nyílt meg, három lehetséges megközelítést mutatott be, az interdiszciplináris, a kontextuális és az autentikus teológiát. Ezek nem egymást kizáró lehetőségei a teológia művelésének, hanem valójában egymást kiegészítőek, és ezek együttese adja. Az interdiszciplináris teológia, mondta az előadó, nem fundamentalista és nem is relativista teológia, alapja a párbeszéd, amely az önállósága megőrzése mellett képes gazdagodni és más tudományokat is gazdagítani. A kontextuális teológia lényege, hogy párbeszédbe lépjen a társadalommal, mert a kor problémáit csak együtt képesek megoldani. Teológiát oktatni a szükségletek figyelembevételével kell, és olyan hallgatókat kell képezni, akik képesek kielégíteni a helyi egyház szükségleteit, kihívásait, igényeit. Végül a hitelesség szükségességét nem is kell túlságosan magyarázni, ez elengedhetetlen a ma teológiájához, de valójában az egyház egyetlen igazi esélye a mai ember, a mai társadalom támasztotta igények közepette.

A jó hangulatú évnyitó az elsőéves diákok bemutatásával zárult, Holló László számszerűen összegezte a hallgatói létszámra vonatkozó tudnivalókat: „Karunk hallgatói létszáma alap és mesterképzésen 225. Az idei évben Kolozsváron didaktikai teológia, illetve Gyulafehérváron pasztorális teológia szakokon 49 alapképzéses helyet kaptunk és töltöttünk be. Mesteri szakon Kolozsváron pasztorális tanácsadás és Gyulafehérváron alkalmazott pasztorális teológia szakon 31 (16+15) helyet kaptunk és töltöttünk be, és ugyancsak van 3+1 fizetéses hallgatónk is. A 2018-ban indult vallás, kultúra, társadalom nevű doktori iskolánkban a három doktorátusvezetőhöz a tavalyi és az idei felvételin összesen 12 doktorandusz felvételizett sikeresen. Közülük ketten ösztöndíjas, kilencen ingyenes, egy pedig fizetéses helyet nyert el. És ez nem minden, mert karunk érdekelt a Református Tanárképző és Zeneművészeti Karnak alárendelt ökumené doktoriskolában is, ugyanis két kollégánk ott doktorátusvezető. A vezetésük alatt összesen 13 doktorandusz tanul, 7 ösztöndíjas, 5 ingyenes és 1 fizetéses helyen.”

A Szent Jeromos tiszteletére szentelt kápolnában szentmisével zárult az ünnepélyes tanévnyitó a diákság részvételével, a kar tanáraival együtt mutatta be a szentmisét Takó István plébános, egyetemi lelkész és Veres Stelian plébánoshelyettes, valamint a kar doktoranduszaként László István segédlelkész is, az ünnepi homíliát Obermájer Ervin, a gyulafehérvári papi szeminárium prefektusa mondta az aznap ünnepelt szent életét állítva a hallgatók elé követendő és követhető modellként.