Így éltem meg a ferences fiúcsapattábort

A 19 éves nagykárolyi Marcu Dávid-Károly számol be élményeiről

0
609
Az öröm és remény emberei.

A nyár folyamán részt vettem Assisiben a ferences fiúcsapattáborban, ami augusztus 24-től szeptember 1-ig tartott. Leírhatatlan élményekben volt részem és soha nem fogom elfelejteni azt a szeretetet és törődést, amit a ferencesektől és kortársaimtól kaptam.

A tábor fő célja az volt, hogy hazatérve az öröm és a remény embereivé váljunk, amire a tábor címe és mottója is hívott. Nagyon sok segítséget kaptunk ennek eléréséhez a minket kisérő négy ferencestől. Tibor testvér, Szabolcs testvér, Benjamin testvér és Antal testvér lelkitámaszunk volt a zarándoklaton. Ők tartották bennünk a lelkületet, vicceikkel és bölcs mondásaikkal, kézelfogható példákká válva számunkra abban, hogy milyennek is kell lennie az öröm és a remény emberének. Az imádság egy kulcsfontoságú része volt a táborban töltött időnknek. Nagyon sok jelentős helyen megfordultunk Szent Ferenc és Szent Klára életéből. Azok az imák, amelyeket itt mondtam, kéréseim, amelyeket itt vittem az Úr elé, meghallgatást nyertek, ez megerősítette az Úrba vettet hitemet.

Lelkiekben nagyon sokat kaptam ettől a tábortól. Voltak pillanatok, amikor nem tudtam abbahagyni a nevetést, lelki nyugalom és boldogság töltötte el a szívem. A táborban töltött időszak nagyon boldog időszak volt és azt a boldogságot, amit ott éreztem, az itthoni életemben is fel tudom használni. Úgy érzem, hogy lelkileg megerősödtem és egy teljesebb, boldogabb életet tudok majd élni, közelebb kerülve az Úrhoz.

A fő célom, amikor a táborba jelentkeztem az volt, hogy barátokat szerezzek. Ennél viszont sokkal többet kaptam. Közelebb kerültem az Úrhoz, megismertem olyan embereket, fiatalokat, akik hozzám hasonló lelkületűek, miközben feledhetetlen élményekben volt részem. Ez a tábor lelki megtisztulást és egy új kezdetet jelent számomra. És amit soha nem fogok elfelejteni, az a következő mondat, ami a ferences_fiú_csapat_rózsafüzér fő gondolata: „Fiam vagy te, ma szültelek téged” (vö. Zsolt 2,7).

Marcu Dávid-Károly

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here