Legyen a vérünkben a természet óvása

0
184
Nagyfoltú hangyaboglárka. Osváth-Ferencz Márta felvételei.

Osváth-Ferencz Márta biológus elkötelezett természetbarát, a biológia doktoraként nemcsak kutatja, hanem lehetőségéhez mérten védi is a természetet. A Pogány-havas Kistérségi Társulás munkatársa, a Csíki-havasok és Csíki-medence Natura 2000 területeinek felmérését célzó projekt szakmai koordinátora. Szintén biológus férjével együtt szeretnék úgy nevelni gyerekeiket, hogy a „vérükben legyen” a természet szeretete. A természeti kihívásokról és lehetőségekről beszélgettünk.

Mi a Natura 2000? Mi a kezdeményezés célja, és hogyan kapcsolódik ehhez a munkád?

A Natura 2000 védett területek hálózatát foglalja magába, és a természeti értékek megóvásán keresztül biztosítja a biodiverzitás védelmét egész Európában. A hálózatot az Európai Unió hozta létre és a tagállamok határain belül található védett területeket szövi egybe. A természetvédelmi tevékenységek meghatározott irányelvek mentén folynak, jelölőfajokat és élőhelyeket határozva meg, megkönnyítve ezzel a védendő területek körbehatárolását, valamint azok ökológiai épségének megtartását. A jelölőfajok azok az élőlények, amelyek ritkák, jellemzőek egy-egy területre vagy a jelenlétük arra utal, hogy több más faj is jól érzi magát az adott helyen, míg a jelölő élőhelyek a fajok számára alkalmas területeket vagy különleges növénytársulások jelenlétét jelzik. Románia rendkívül jó természeti adottságokkal rendelkezik, így jelenleg az ország közel 23%-a ilyen területnek számít, ami kicsivel az európai átlag fölött van.

Jelenleg a Pogány-havas Kistérségi Társulás munkatársa vagyok. Az egyesület tavaly nyert meg egy, a Csíki-havasok Természetmegőrzési Terület (ROSCI0323) és a Csíki-medence és Csíki-havasok Madárvédelmi Terület (ROSPA0034) felmérésére és menedzsmenttervének megírására vonatkozó projektet, amelyben szakmai koordinátorként dolgozom.

Tátogó kökörcsin a Pogány-havason

A vadon élő növény- és állatfajok védelme elősegíti az élővilág sokféleségének fenntartását. Milyen veszélyeket rejt az egyre intenzívebb mezőgazdaság és táplálék-előállítás, pl. monokultúrák által?

Rendkívül szövevényes hálózatot képez mindaz, ami körülvesz bennünket. Mindennek megvan a szerepe, így a biodiverzitás, tehát az élővilág sokfélesége, és annak megtartása nagyon fontos funkcióval bír a jövőnk szempontjából. Minél változatosabb egy élőhely vagy egy terület, annál több fajnak nyújt potenciális élőhelyet. Jó példa erre a Csíki-medence mozaikossága, a nadrágszíjszerű parcellák és területek jelenléte, amelynek mostani fajgazdagsága nagyban megváltozna, ha monokulturális rendszer venné át a jelenlegi földhasználatot. Ugyanis utóbbi általában intenzív gyom- és rovarirtó használatával társul, ami szintén negatívan befolyásolja a biodiverzitást. A természetes élőhelyek közül főként az erdők és a nedves területek esnek az intenzív mezőgazdaság áldozatául, ami hosszú távon olyan tényezőket is befolyásol, mint például a víz körforgása és az éghajlat.Fontos lenne megtartani vagy helyenként visszaállítani a hagyományos tájhasználatot, mert a fajgazdagság megőrzése mellett a mozaikos táj az egyes régiók védjegye, szépsége lehet. Ehhez viszont az ezt fenntartó gazdák és fiatalok közreműködése szükséges, amihez becsületes megélhetési lehetőséget kell biztosítani.

Szent László-tárnics hangyaboglárka lepke petéivel

Van-e arra lehetőség, hogy az emberiség táplálékszükségletének előállítása mellett egyben a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák fenntartása is megvalósuljon? Mire kellene jobban figyelnünk?

Ez nagyon komplex kérdéskör, és úgy gondolom, hogy a probléma egyre hangsúlyosabbá válik, amelynek megoldása nem egyszerű, de egyéni döntésekkel is hozzájárulhatunk a fenntartható fejlődéshez. A legfontosabb dolog, amivel mi magunk is tehetünk azért, hogy ne az intenzív mezőgazdaságot segítsük elő, az az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása és a tudatos vásárlás. Hiszen minél nagyobb az igény a különböző élelmiszerekre, annál nagyobb gőzzel állnak neki az előállításnak, annál több földet áldoznak fel az intenzív mezőgazdaság oltárán. Holott az élelmiszerek hatalmas része sajnos végül a szemétben végzi.

Nemcsak te, hanem a férjed is biológus. A szakmátok hogyan épül be a mindennapi életetekbe?

Figyelemmel követjük a világban folyó eseményeket, és sajnos elég borús kép tárul elénk. Volt már olyan hír, ami annyira sokkolt, hogy hirtelen azt sem tudtam, mit csináljak, hogy legyen még remény a gyerekeink számára is normális körülmények között élni ezen a bolygón. Mind a ketten úgy gondoljuk, hogy mi magunk is tehetünk a jó ügy érdekében, viszont nagyon szorít az idő, ami cselekvésre sarkall minket, és remélem, hogy másokat is.Figyelünk arra, hogy ne dobjunk ki élelmiszert, ne szemeteljünk, szelektíven gyűjtsük a szemetet, lehetőleg tömegközlekedéssel, biciklivel vagy gyalog járjunk, ne pazaroljuk a vizet és kerüljük a felesleges vásárlást, a túlcsomagolt termékek beszerzését és a műanyag felhalmozását, így mindig van nálunk vászonszatyor vagy hátizsák. A legfontosabb pedig, hogy a gyerekeinket is erre tanítjuk, azt szeretnénk, ha nekik ez már a vérükben lenne, s nagyobb dolgokkal is hozzá tudnának majd esetleg járulni a bolygó fennmaradásához.

A hétköznapi emberek mivel tudnának hozzájárulni az ökológiai egyensúly és sokszínűség fenntartásához?

Úgy gondolom, hogy elsősorban a fejekben kellene rendet tenni, a mentalitáson és a hozzáálláson kellene gyökeresen változtatni. Ki kell törölni azt a mondást, hogy egy fecske nem csinál tavaszt. Igenis minden apró lépés számít, amit egyéni szinten megteszünk. Az előzőekben már felsorolt tevékenységeket kellene a hétköznapi rutin részévé tenni. Ezek kezdetben erőfeszítésbe kerülnek, de amint automatikussá válnak, nem fog nehézséget okozni elvégezni őket. Tegyünk azért, hogy unokáink is láthassák, milyen az igazi fajgazdagság.

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here