Legyen a vérünkben a természet óvása

0
1019
Nagyfoltú hangyaboglárka. Osváth-Ferencz Márta felvételei.

Osváth-Ferencz Márta biológus elkötelezett természetbarát, a biológia doktoraként nemcsak kutatja, hanem lehetőségéhez mérten védi is a természetet. A Pogány-havas Kistérségi Társulás munkatársa, a Csíki-havasok és Csíki-medence Natura 2000 területeinek felmérését célzó projekt szakmai koordinátora. Szintén biológus férjével együtt szeretnék úgy nevelni gyerekeiket, hogy a „vérükben legyen” a természet szeretete. A természeti kihívásokról és lehetőségekről beszélgettünk.

Mi a Natura 2000? Mi a kezdeményezés célja, és hogyan kapcsolódik ehhez a munkád?

A Natura 2000 védett területek hálózatát foglalja magába, és a természeti értékek megóvásán keresztül biztosítja a biodiverzitás védelmét egész Európában. A hálózatot az Európai Unió hozta létre és a tagállamok határain belül található védett területeket szövi egybe. A természetvédelmi tevékenységek meghatározott irányelvek mentén folynak, jelölőfajokat és élőhelyeket határozva meg, megkönnyítve ezzel a védendő területek körbehatárolását, valamint azok ökológiai épségének megtartását. A jelölőfajok azok az élőlények, amelyek ritkák, jellemzőek egy-egy területre vagy a jelenlétük arra utal, hogy több más faj is jól érzi magát az adott helyen, míg a jelölő élőhelyek a fajok számára alkalmas területeket vagy különleges növénytársulások jelenlétét jelzik. Románia rendkívül jó természeti adottságokkal rendelkezik, így jelenleg az ország közel 23%-a ilyen területnek számít, ami kicsivel az európai átlag fölött van.

Jelenleg a Pogány-havas Kistérségi Társulás munkatársa vagyok. Az egyesület tavaly nyert meg egy, a Csíki-havasok Természetmegőrzési Terület (ROSCI0323) és a Csíki-medence és Csíki-havasok Madárvédelmi Terület (ROSPA0034) felmérésére és menedzsmenttervének megírására vonatkozó projektet, amelyben szakmai koordinátorként dolgozom.

Tátogó kökörcsin a Pogány-havason

A vadon élő növény- és állatfajok védelme elősegíti az élővilág sokféleségének fenntartását. Milyen veszélyeket rejt az egyre intenzívebb mezőgazdaság és táplálék-előállítás, pl. monokultúrák által?

Rendkívül szövevényes hálózatot képez mindaz, ami körülvesz bennünket. Mindennek megvan a szerepe, így a biodiverzitás, tehát az élővilág sokfélesége, és annak megtartása nagyon fontos funkcióval bír a jövőnk szempontjából. Minél változatosabb egy élőhely vagy egy terület, annál több fajnak nyújt potenciális élőhelyet. Jó példa erre a Csíki-medence mozaikossága, a nadrágszíjszerű parcellák és területek jelenléte, amelynek mostani fajgazdagsága nagyban megváltozna, ha monokulturális rendszer venné át a jelenlegi földhasználatot. Ugyanis utóbbi általában intenzív gyom- és rovarirtó használatával társul, ami szintén negatívan befolyásolja a biodiverzitást. A természetes élőhelyek közül főként az erdők és a nedves területek esnek az intenzív mezőgazdaság áldozatául, ami hosszú távon olyan tényezőket is befolyásol, mint például a víz körforgása és az éghajlat.Fontos lenne megtartani vagy helyenként visszaállítani a hagyományos tájhasználatot, mert a fajgazdagság megőrzése mellett a mozaikos táj az egyes régiók védjegye, szépsége lehet. Ehhez viszont az ezt fenntartó gazdák és fiatalok közreműködése szükséges, amihez becsületes megélhetési lehetőséget kell biztosítani.

Szent László-tárnics hangyaboglárka lepke petéivel

Van-e arra lehetőség, hogy az emberiség táplálékszükségletének előállítása mellett egyben a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák fenntartása is megvalósuljon? Mire kellene jobban figyelnünk?

Ez nagyon komplex kérdéskör, és úgy gondolom, hogy a probléma egyre hangsúlyosabbá válik, amelynek megoldása nem egyszerű, de egyéni döntésekkel is hozzájárulhatunk a fenntartható fejlődéshez. A legfontosabb dolog, amivel mi magunk is tehetünk azért, hogy ne az intenzív mezőgazdaságot segítsük elő, az az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása és a tudatos vásárlás. Hiszen minél nagyobb az igény a különböző élelmiszerekre, annál nagyobb gőzzel állnak neki az előállításnak, annál több földet áldoznak fel az intenzív mezőgazdaság oltárán. Holott az élelmiszerek hatalmas része sajnos végül a szemétben végzi.

Nemcsak te, hanem a férjed is biológus. A szakmátok hogyan épül be a mindennapi életetekbe?

Figyelemmel követjük a világban folyó eseményeket, és sajnos elég borús kép tárul elénk. Volt már olyan hír, ami annyira sokkolt, hogy hirtelen azt sem tudtam, mit csináljak, hogy legyen még remény a gyerekeink számára is normális körülmények között élni ezen a bolygón. Mind a ketten úgy gondoljuk, hogy mi magunk is tehetünk a jó ügy érdekében, viszont nagyon szorít az idő, ami cselekvésre sarkall minket, és remélem, hogy másokat is.Figyelünk arra, hogy ne dobjunk ki élelmiszert, ne szemeteljünk, szelektíven gyűjtsük a szemetet, lehetőleg tömegközlekedéssel, biciklivel vagy gyalog járjunk, ne pazaroljuk a vizet és kerüljük a felesleges vásárlást, a túlcsomagolt termékek beszerzését és a műanyag felhalmozását, így mindig van nálunk vászonszatyor vagy hátizsák. A legfontosabb pedig, hogy a gyerekeinket is erre tanítjuk, azt szeretnénk, ha nekik ez már a vérükben lenne, s nagyobb dolgokkal is hozzá tudnának majd esetleg járulni a bolygó fennmaradásához.

A hétköznapi emberek mivel tudnának hozzájárulni az ökológiai egyensúly és sokszínűség fenntartásához?

Úgy gondolom, hogy elsősorban a fejekben kellene rendet tenni, a mentalitáson és a hozzáálláson kellene gyökeresen változtatni. Ki kell törölni azt a mondást, hogy egy fecske nem csinál tavaszt. Igenis minden apró lépés számít, amit egyéni szinten megteszünk. Az előzőekben már felsorolt tevékenységeket kellene a hétköznapi rutin részévé tenni. Ezek kezdetben erőfeszítésbe kerülnek, de amint automatikussá válnak, nem fog nehézséget okozni elvégezni őket. Tegyünk azért, hogy unokáink is láthassák, milyen az igazi fajgazdagság.