A görög ortodox egyház bevezette a meg nem született gyermek napját

0
1771
Ieronymos görög ortodox érsek. Fotó: Vatican News/AFP

A görög ortodox egyház szent szinódusa július 9-én bevezette a meg nem született gyermek napját, amelyet a karácsony utáni első vasárnap tartanak. A kezdeményezés ötlete az Engedj élni mozgalomtól származik, amely örömét és háláját fejezte ki a döntés kapcsán. Az evangéliumhoz és az ortodox egyház hagyományához hű mozgalom a meg nem született gyermekekkel kapcsolatos igazság védelmére kötelezte el magát.

A meg nem született gyermekek ugyanis ugyanolyan lelkek, mint más és Isten képét tükrözik – ezzel indokolja az ortodox egyház a döntést. A szinódus célja, hogy ez az emléknap járuljon hozzá az abortuszok megelőzéséhez és tudatosítsa Görögország demográfiai problémáját – adta hírül a Vatikáni Rádió. A mesterséges terhesség-megszakítás 1986 óta legális Görögországban és a terhesség 12. hetéig hajtható végre, de erőszak vagy vérfertőzés esetén meghosszabítható a 19. hétig. Továbbá abban az esetben, ha az anya fizikai, illetve mentális egészsége veszélyben van, az abortusz a terhesség végéig végrehajtható. Évente 150 ezer mesterséges terhesség-megszakítást végeznek a tíz millió lakosú Görögországban.

Az egyház álláspontja szerint ezzel is igyekszik segíteni a jelenleg demográfiai válságban lévő Görögországon. A görög ortodox egyház 2017-es becsélései szerint a lakosság a következő 20 évben közel fél-egymillióval csökken. A válság gyökerét különböző tényezőkben látják: a család intézményének megkérdőjelezése, a társadalomban elterjedt jólétre törekvés, az anyaszerep elismerésének csökkenése, a relativizmus növekedése az Istenbe vetett hit terén

Somogyi Viktória