Július elején a Határátlépők és a Zero Waste Csíkszereda csapata műanyagmentes, környezettudatos bevásárló-túrára hívta az érdeklődőket. 2011-ben indult útjára a műanyagmentes július kezdeményezés, amely tudatosítani kívánja a műanyagszennyezés problémáját, és célja, hogy a csatlakozó emberek törekedjenek minimálisra csökkenteni a műanyagok használatát. Nemrég a Vatikán is bejelentette, hogy 2019 végére műanyagmentessé válik. Ehhez igazodik a környezettudatos túra szándéka is. Györgypál Enikőt, a Határátlépők alapítótagját kérdeztük a tapasztalataikról.
Hogyan született meg a bevásárló-túra ötlete?
A Határátlépőkkel egy ideje beszéltünk arról, hogy a Párbeszéd Café témáink egyike lehetne: Egy Földünk van – mindennapi környezetvédelem, tudatosság, közös és megkülönböztetett felelősség. Voltak erre együttműködési kísérleteink, de nem állt össze a dolog. Elengedtük az ötletet, hogy majd újra átgondoljuk. Erre egyszer csak megkerestek a Zero Waste Csíkszereda csoport moderátorai, hogy ők egy ilyen túrában gondolkodnak, és segítenénk-e. Egyértelmű volt a válasz. Az ötlettel ők jöttek, mi a népszerűsítési felületet adtuk, a forgatókönyv kidolgozásában munkálkodtunk együtt és az alkalom vezetését vállaltuk fel két csoportban. Így sokkal gyakorlatiasabb lett, mint eredetileg terveztük.
Mi volt az alapelképzelés, és végül milyen tapasztalattal zártátok a kezdeményezést?
Bevezető túrának szántuk, nem a heti nagy bevásárlást akartuk elintézni. Egy kis ízelítő, kedvcsináló lett egy tudatosabb élethez. A túra során 3-5 bevásárlóhelyszínt érintettünk, és megosztottunk néhány lényeges tapasztalatot, irányelvet. Előzetesen arra kértük a résztvevőket, hogy legyen náluk lista azokkal a tételekkel, amelyeket be szeretnének szerezni. Ugyanakkor kértük, hogy hozzanak magukkal tárolókat: dobozt, szütyőt, textilzsákot, befőttesüveget, tejesüveget, szatyort.
Világosan látszott, hogy hangsúlyosan a 25-35 éves generáció az, amelyik ezt a témát égetőnek tartja. Az érdeklődők felénél a gyerekvállaláskor tudatosul ennek fontossága. Berobbant Csíkszeredában a zero waste mozgalom, sok reakciót váltott ki: üzletek, vállalkozások léptek ebbe az irányba. Van, aki olcsóbban kínálja a kávét a saját bögrét hozó vásárlóknak, mások kimérős termékeket árulnak. Ez egyfajta felkiáltójel. Elindul egy folyamat. Ez nem verseny, hanem elkötelezettség. Most zajlik a műanyagmentes július kihívás is. Ez is érzékenyíti az embereket.
Mire érdemes figyelnie annak, aki már a bevásárlás során a műanyaghulladék csökkentésére, elkerülésére törekszik?
Mi magunk is sokat tanultunk a folyamat során egymástól. Kreatívan, gyakorlatiasan sok műanyagot meg sem veszünk, ezért nem kell azon gondolkodni, hogy utána mi legyen vele. A zero waste mozgalom alapelvei: 5+1R, azaz refuse, reduce, reuse, recycle, rot + repair, vagyis utasítsd vissza, csökkentsd, használd újra, gyűjtsd szelektíven, komposztálj és javítsd meg. Ezek inspirálóak tudnak lenni a vásárlás során.
A vásárlást tudatos készülés kell megelőzze: mérjük fel, hogy mire van igazán szükségünk. Ehhez érdemes listát írni. Vigyünk magunkkal saját tárolókat, szatyrokat, dobozokat. Kísérletezzük ki, hogy milyen termékhez mit hasznosabb vinni. A vásárlásnál elsőként jelezzük, hogy saját tasakba, vászonzsákocskába, dobozba kérjük a megvásárlandót. Keressük a helyi termelőkkel a kapcsolatot. Minél közelebb megyünk a termelőhöz, annál jobban csökkentjük a távolságot, valamint a közvetítők számát.
A zero waste egy sajátos életformát követel. Mit is jelent ez tulajdonképpen? Erdélyben milyen lehetőségei vannak azoknak, akik ezt az életformát próbálják élni?
Elsősorban tudatosságot jelent. Felelős magatartást. Persze mindenfélével lehet találkozni. Azzal is, hogy ez most divat, mert van, aki úgy viszonyul hozzá. Az még nem tudatosság, de van, hogy utánzás útján tanulunk. A civil kurázsi egyik megnyilvánulása is egyben: dönthetek, választhatok, képes vagyok kilépni a komfortzónámból, mert a saját részemet megtéve hosszú távon gondolkodom, építek a rombolás helyett.
Recept nincs. Megoldásokat keresünk, hogy miként lehet a minimumra csökkenteni a műanyagot az életünkben. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindenki saját ritmusának, életvitelének megfelelően és lehetőségeihez mérten tud ebben elköteleződni. Tapasztalataink alapján az alulról jövő kezdeményezések igen hatásosak tudnak lenni. Kár addig várni, amíg a tiltó intézkedések érvénybe lépnek országszinten vagy európai szinten. A kényelmes fogyasztói szemléletből kilépve sok kreatív energia szabadul fel. Bátran ajánlom kipróbálásra ezt a kalandot! Mindenki képes a mértékletesség erényének gyakorlására.
A te személyes életedben hogyan kapcsolódnak egymáshoz a természet, ember, Isten fogalmak?
Elválaszthatatlan valóságok, egymásra utalással. Alapok, amelyekhez visszatérek. Az ember, test, lélek, szellem, vágyakkal, tervekkel, célokkal, szenvedélyekkel, de szabad a fogyasztói társadalom ellenére. Nem az tesz minket emberré, hogy fogyasztunk, birtoklunk. A természetben sokkal egyértelműbben fedezhetem fel az istenarcú embert és az emberarcú Istent. A találkozás helye szent. Közelebbről átböngészve a Laudato si’ kezdetű enciklikát, inspiráló: közös otthonunk gondozása és a közös, megkülönböztetett felelősség fogalmainak mélyebb megértésére, megélésére törekszem. Ez amolyan formakeresési folyamat. Nagy reményem, hogy az egyházközségek itthon is megtalálják a módját annak, hogy mélyebben éljék meg a közös otthonunk gondozását. Vannak már minták: az Eglise Verte, a Laudato Si’ Generation vagy a Season of Creation kezdeményezések keresztények elköteleződését igyekeznek növelni a teremtett világ iránt. Érdemes körülnézni, mert a cserkészek is követői ennek a szellemiségnek, és számos más jó gyakorlatot is lehet találni.
[…] István és felesége, Gabica elkötelezettjei annak az ötletnek, ami szerint minél kevesebb műanyagot kellene használnunk, s ezt a mindennapi életükben is igyekeznek valóra váltani. […]
[…] Forrás: Szász István Szilárd/Romkat.ro […]