Odaadtam a zoknimat a szobatársamnak

0
655
Fotók: Fórika Katika

Gyere utánam, lépj a nyomdokomban – hívott Jézus és mi elindultunk a gyergyószentmiklósi római katolikus plébániáról, Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébános vezetésével június 24-én, 60 gyerekkel, fiatal csoportvezetőkkel és öt felnőttel Ivóba, hogy közösen szert tegyünk arra a csodálatos élményre, ami egyben tapasztalat is, amelyet Jézus nyújt a követőinek. Ő volt a mi tanítómesterünk.

Vezérelvünk szent Pál apostol biztatása volt, amit tanítványának, Timóteusnak adott: Légy példa a beszédben, a viselkedésben, a szeretetben, a hitben, és a tisztaságban (1 Tim 4,12). Első nap igyekeztünk elmélyíteni a „szív bőségéből szól a száj” (Mt 12,34b) ige alapján a keresztény személy beszédmódját, valamint ráfigyelni arra, hogyan tudjuk szép és jó dolgokkal megtölteni a szíveinket. Második nap az aranyszabály volt a vezérelvünk: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük” (Mt, 7,12). Ezt megélve nagyon sok és mély tapasztalatra tettünk szert, ami krisztusi szeretetlégkört alakított ki a táborban. Ezért érezték nagyon jól a gyerekek magukat, és kevesellték az öt napot.

Harmadik nap a szeretet konkrét megélésére törekedtünk a lemondásokat is vállalva. Erre bíztatott szent János által megfogalmazott Jézus kijelentése: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Negyedik nap a hitünk erősödésére és abból fakadó imára irányítottuk a figyelmünket, példát véve a kafarnaumi pogány századostól, aki szolgája számára fordul Jézushoz gyógyulást kérve. A napi mottónk Márk evangélista írása volt: „Minden lehetséges annak, aki hisz” (Mk. 9,23).

Mivel a kereszténység elsősorban élet, azért célunk volt, hogy az elhangzott igazságokat ne csak megtanuljuk, elmélyítsük, hanem tettekre is váltsuk. Erre jó lehetőséget adtak a közös reggeli/esti imák, a szentmisék, az étkezések közös előkészítése, a különböző szolgálatok, például a takarítások. A csoportbeszélgetések, ennek keretén belül a különböző kézimunkák elkészítése is jó alkalom volt arra, hogy egymásra jobban odafigyeljenek, észrevegyék, ha valaki segítségre szorul és igyekezzenek minél több jó cselekedetet gyűjteni. Emellett ott voltak a csoportjátékok, versenyek, tábortűzhöz való fagyűjtés. A napi programok kezdetén szeretet-dobókockával dobtunk, amely arra irányította a figyelmünket, hogy Jézust szeressük a másikban, szeressünk mindenkit és úgy szeressük a másikat, mint önmagunkat.

A vadasparkba való látogatás új színt hozott a táborozóknak. Egy esti séta alkalmával megcsodálhattuk a vadasparkban élő állatokat: szarvast, őzet, vaddisznót, csikót és a mindenkit lenyűgöző természetet.

A gyerekek tapasztalataiból szemezgetve

  • A szobatársamnak odaadtam a zoknimat
  • Segítettem a papbácsinak követ hordani, villát és gereblyét vinni a tábortűzhöz.
  • Megvetettem a szobatársam ágyát, és segítettem a szobafelelősnek.
  • Ajándékot adtam annak, akinek az őrangyala voltam.
  • Visszaraktuk a függönyt a zuhanyzóban.
  • Segítettem dönteni a hálóban levő társamnak.
  • Vizet adtam a hálóban levő társamnak, és zsebkendőt, valamint színes ceruzákat adtam neki és segítettem kiszínezni a rajzot.
  • Segítettem a barátnőmnek felhúzni a paplanhuzatot, és segítettem megkeresni a kalapját.
  • Próbáltam olyanokkal beszélni, akiket nem is ismertem.
  • Kiszolgáltam az asztalnál ülőket.
  • Megvigasztaltam kétszer a testvéremet.
  • Segítettem az esti ima elkészítésében az egyik kisfiúnak, és takarítottam.
  • Előkészítettem a szentmisét, segítettem ágyat vetni, szétosztottam a vizemet.
  • Megpróbáltam nem mérges lenni akkor, amikor hívtak, pedig én mást akartam csinálni.
  • Vizet vittem a társamnak. Édességgel ajándékoztam meg a társamat. Kölcsön adtam a fogpasztámat. Segítettem a barátnőmnek akkor, amikor megcsípte a méhecske.
  • Foci közben felsegítettem Dávidot és segítettem menni, mivel lesérült.
  • Amikor a barátnőm sírt, odamentem és megvigasztaltam.
  • Hétfőn és kedden adtam vizet és zsebkendőt a szobánkban levő társamnak.
  • Adtam 4 lejt a barátomnak.
  • Odaadtam a telefonomat a társamnak, hogy hívja fel az anyukáját.
  • Segítettem almát pucolni, kitakarítottam és felmostam a hálót.
  • Odaadtam a barátnőmnek a rövidnadrágot, mert ő otthon felejtette az övét.
  • Lemondtam az édességről és vettem a barátnőmnek vizet.
  • Lemondtam a pogácsámról és a kóláról, odaadtam másnak.
  • Lemondtam arról, amit én akartam játszani, és helyette azt játszottam, amit a társam akart. Szétosztottam a chipset és a helyére raktam a társam hálózsákját.
  • Megosztottam a többiekkel azt, ami nekik nem volt.
  • Imádkoztam az otthonlevőkért: apukámért, testvéremért, anyukámért és az unokatestvéremért, valamint mamáimért és tatáimért, barátaimért és csoportvezetőimért, hogy ne legyen semmi bajuk ezekben a napokban.
  • Imádkoztam a szomszédokért és Marika néniért, hogy ne legyen semmi baja, mert nagyon kedves.
  • A mai nap magamért, családomért, az állatokért, a barátokért, a csoportfelelősökért és a papbácsiért imádkoztam.
  • Imádkoztam, hogy mindenkinek jól teljen a táborban, és azért, hogy tudjak türelmesebb lenni másokhoz.

Az öt napos tábor programjáról, az élményekről, a tapasztalatokról a szülőknek is beszámoltunk a vasárnapi déli 12 órás szentmise keretén belül. Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébános bemutatta a napi tanításokat, bibliai történeteket, és az igét, amelyet mindannyian igyekeztünk tettekre váltani. Ezután a gyerekek meséltek tapasztalataikról, és ezt követték a fiatal csoportvezetők lelkes beszámolói:

„Nagy örömmel töltött el, hogy idén is résztvevője lehettem a tábornak, mint csoportvezető. Csodás érzés volt megtapasztalni, hogy a csapat összes tagjának szíve tele van szeretettel. Amikor az utolsó napokhoz közeledtünk, szívesen visszatekertem volna az időt. Kiemelném a gyerekekkel eltöltött perceket, hiszen mindvégig együtt fejlődtünk és kerültünk közelebb a jó Istenhez. Öröm volt nézni, ahogy egymásra hangolódva végezték a csoportmunkákat, osztották meg napi tapasztalataikat és tették fel kíváncsian kérdéseiket a témákkal kapcsolatban. Elmondhatom, hogy mindnyájan gazdagodtunk lelkiekben a tábor alatt. Voltak, akik új barátok, élmények útján, mások megtanulták, hogy mennyire fontos a szép beszéd és viselkedés felebarátainkkal szemben. Több olyan pillanat maradt meg a táborról, amelyek simogatják a lelkemet. Biztos vagyok benne, hogy bármikor, ha visszagondolok rájuk, kicsit érezni fogom még a szerető öleléseiket és a lelkes segítségnyújtásokat. Hála van a szívemben, mert tudom, hogy mindent, amit cselekedtünk a tábor alatt azt a Mindenható szeretetéből és kegyelmeiből voltunk képesek megtenni”. Fejér Anita

„Számomra ez a tábor hatalmas élmény volt, mivel életemben először kipróbálhattam magam, mint csoportvezető. A csoportomban levő gyerekek ügyesek és segítőkészek voltak, könnyű volt velük dolgozni. Az egyetlen hátrányunk az volt, hogy néhányan az átlagosnál kicsivel lassabban készítették el a kézimunkákat, de ehhez kaptam Istentől rengeteg kitartást és türelmet. A programok nagyon érdekesek és színesek voltak. Nekem a vadaspark és a csütörtöki szentségimádás tetszett a legjobban. Úgy gondolom, hogy amit a legjobban megtanultam a táborban, az a dobókocka üzenete volt: hogy Jézust szeretem a másikban”. Pongrácz Kristóf

„Számomra a tábor többet jelentett, mint szolgálat. Lelki feltöltődés volt, itt tapasztalhattam meg Jézusnak azt a mondatát, hogy amit szeretettel tettetek, akár a legkisebbnek is, velem tettétek. A gyerekek mosolyában, vidám kacagásaikban, csillogó szemeikben mindig Jézus arcát láttam, és szerintem nem kell ennél nagyobb jutalom. Csoportvezetőként sokszor többet kaptam, mint amit adni tudtam volna, hiszen ha valami jót tettem, rögtön jött rá a válasz, a kölcsönös szeretet. Nagyon remélem, hogy a gyerekeket sikerült közelebb vinnünk Istenhez, és azt is remélem, hogy jövőben is el tudok menni”. Pongrácz Ádám

„Számomra a tábor lelki feltöltődést nyújtott, a szentmisék, a szentségimádás és a reggeli/esti imák által. Ami pedig a csoportmunkát illeti, szerintem egy jó kis csapat alakult ki közöttünk, amit a csoportbeszélgetéseknek és versenyeknek köszönhettünk. Úgy érzem, hogy kölcsönösen tanulhattunk egymástól, mert voltak olyan ötletek bizonyos témáknál, ami nekem eszembe sem jutott volna. Igazából ezt jelentette a csoportmunka: hogy segítsük egymást. Köszönöm a csoportomnak, hogy mindig figyelmesen bekapcsolódtak és kivették részüket a csoportmunkából, ugyanakkor köszönöm a felnőttek lelkes szervezését és munkáját, aminek köszönhetően mindvégig összhang és a szeretet légköre érződött a táborban”. Nagy Szabolcs

„Számomra a tábor nyugalmat és kikapcsolódást nyújtott. Segített kimozdulni a városi zűrzavarból. Nagyon jó volt a hangulat, a társaság, és persze nagyon finom volt Margit néni A4-es bécsi szeletje. Fel tudtam töltődni egészen. Nagyon érdekes volt vezetni egy csoportot. Jól esett segíteni a kisebbeknek. Sok új embert ismertem meg a táborban. A csoportvezető társammal egy nagyon összetartó csoportnak lehettünk a vezetői. Nagyon ügyesen teljesítettek a tábor alatt. Meg szeretném köszönni a csoportom lelkes és kitartó munkáját, a kedves szavakat. Remélem, hogy jövőre is újra találkozunk a táborban”. Tusa Ferenc

Csodálatos napokat töltöttünk együtt a gyerekekkel, fiatalokkal. Mindvégig éreztük, hogy ott van Jézus közöttünk, tanít minket, folyamatosan betölt minket kegyelmével és szeretetével. Bátorít és biztat, hogy érdemes mindig szépen beszélni, jól viselkedni, egymást szeretni, hinni és bízni benne, mert így léphetünk az Ő nyomába, és így lehetünk igazi példaképek mások számára.

Csergő Csilla

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here