A Hármashalom-oltár: tények és valóság

2
9002
A Hármashalom-oltár átalakításának látványtervei

A Hármashalom-oltár pápalátogatásra való előkészítése kapcsán számtalan kérdés merült fel. Ezekre szakavatott választ a csíksomlyói ferences rendház felelősei által erre a munkára felkért Kájoni János-díjas építésztől, az MMA levelező tagjától, Bogos Ernőtől kértünk.

A Makovecz Imre által tervezett épületek esetében a hagyatékot gondozó alapítvány jóváhagyása szükséges. Mi a helyzet a szintén Makovecz-terven alapuló Hármashalom-oltár esetében?

Ez egy Makovecz-terv, az általa készített vázlattervet hoztam haza, amit az akkori ferences házfőnök, Albert atya rendelt meg. Makovecz Imre elbeszélése szerint Albert atya tisztán, pontosan leírta, mit szeretne, azt, hogy Hármashalom, kettőskereszt, ebből készüljön egy oltár. Ezt Imre bácsi lerajzolta, és engem küldött haza, hogy a terv további sorsáról én gondoskodjam. A tervezés folytatása, a kiviteli tervek elkészítése, részletrajzok, engedélyeztetés mind rám várt, tehát munkatársaként vettem részt ebben. Minden munkálat esetében, ami a Makovecz-tervként elkészült épületeken történik, valóban az úgynevezett Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány (MIKA) jóváhagyása szükséges. A MIKA tagjai részben a családtagok, részben azok az építészek, munkatársak, akikkel együtt dolgozott Imre bácsi. Általában bármilyen beavatkozásánál kikérik a MIKA véleményét. Ezelőtt három évvel felújították a Hármashalom-oltárt, azt a munkálatot megpróbáltuk szakszerűen irányítani, akkor is tartottam a kapcsolatot a MIKA-val a beavatkozások mikéntjéről. A mostani pápalátogatás kapcsán januárban kerestek meg a ferencesek telefonon, hogy segítenék-e a pápalátogatáshoz szükséges átalakítások megtervezésében. Vállaltam, abban reménykedve, hogy az ezelőtt három évvel történt beavatkozás során az esetleg kevésbé sikerült részeket is tudjuk korrigálni. Ezelőtt három évvel is azt javasoltuk, hogy a Hármashalom formája maradjon meg és az oltár fölé kerüljön egy minden évben elbontható, szétszedhető, újraépíthető baldachin. Így nem bántanánk a Hármashalom formáját és szimbolikáját, de a pünkösdi szentmisének megfelelő keretet lehetne biztosítani. A januári megkeresés után is tulajdonképpen ezt a fonalat próbáltam felvenni, mert a javaslat erről is szólt az első változatnál, amit lerajzoltam. Ám ezt az első tervezetet a Vatikán azzal utasította el, hogy nem elégséges, illetve az volt a kérésük, hogy az alsó színpadrészt is teljesen födjük be, ezt követeli meg pápalátogatáskor a mise lebonyolítása. Nem kifejezetten liturgikus kérdés ez, az oltár a tető nélkül teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek liturgiai elvárásként megfogalmazódtak a részükről. A liturgikus berendezés belefért, a jelenlegi színpad megengedte, hogy mindent el tudjunk helyezni, amit ők kérnek. Az elvárás, amit a tetővel kapcsolatban kifejeztek, az volt, hogy nagyobb felület legyen lefödve.

Akkor hát egy eredeti első terv után a vatikáni bizottság kérésére kellett egy második tervet készíteni, és teljesen lefedni az előteret? Hogyan képzelte ezt el, és hogyan lesz ez kivitelezve?

Nem volt egyszerű a kihívás, hiszen van már egy meglévő tető, ez pedig egy új tető, ami a másik elejébe kell hogy kerüljön. Kérdés volt, hogy a két épület viszonya milyen legyen, hogy egymást formailag se bántsák, illetve fontos volt, hogy hasznos is tudjon lenni. Megszületett ez az ötlet, ez a terv, ami most látható és amit a vatikáni küldöttség is elfogadott. Mindenki erősködött, hogy fémszerkezetű építmény kell oda, mert annak kivitelezése egyszerűbb. De nem is egyszerűbb, ráadásul drágább is, és legfőképpen egy fémszerkezet nem talál ehhez az épülethez. Az alapötlet az volt, hogy próbáljuk meg valamilyen formában bekeretezni magát a Hármashalom-építményt, ezért szerkezetileg semleges formájú tetőt próbáltam kitalálni, mint egy ékszernél, amikor keretet kap az ékkő. Így született meg ez az ötlet. Így együtt a régi és új épületrész remélhetőleg nem zavarja egymást. Ezt a második változatot elfogadták. Mivel ezek az események nagyon gyorsan történtek, a második változat kitalálásánál előzetesen nem tudtam felvenni a kapcsolatot a MIKA-val, de utólag, miután a Vatikánban is elfogadták, elküldtem az alapítványnak is véleményezésre, és ők egyetértettek vele, tehát tudnak róla, el is fogadták.

Az új tető, amely a misézőrészt takarja a pápalátogatás idején, állandó része lesz a Hármashalom-oltárnak vagy ideiglenes építmény?

Mindenképpen kihangsúlyozandó, hogy ez ideiglenes építmény. Azért is, mert így kértem ki az urbanisztikai bizonylatot, illetve az építési engedélyt. Egyedi alkalomra, maximum három hónapra érvényes ez az engedély az új tetőre. A dokumentumban írja is, hogy ez kimondottan Ferenc pápa látogatására lesz felépítve.

Ha úgyis ideiglenes jellegű befödésről van szó, a fémszerkezet nem talált volna oda, és mint kiderült, jóval költségesebb is lenne. Ezért érdemesebb a fa szerkezettel dolgozni, ez pedig ponyvával lesz lefödve – ez is utal az ideiglenes jellegre.

Amikor nekifogtak a javítgatásoknak, mert a régi oltárnál az elkorhadt gerendákat és faszerkezeteket cserélni kellett, kiderült, hogy a kettős kereszt egyik szárnya is elkorhadt, le kell venni, kicserélni – a városban és a Facebookon olyan kommentek jelentek meg, hogy a pápalátogatásra a kettős keresztet le akarjuk szerelni.

Az ideiglegenes tetőszerkezet elbontása, leszerelése mennyire költséges?

Maga a bontás nem lesz annyira költséges, két darut kell majd kivinni a nyeregbe, de néhány óra alatt szét lehet bontani. Az összerakása sem vesz fel több időt, azon túl nincs más költség.

Mit tudhatunk a Hármashalom-oltárnál elhelyezendő, kifejezetten a pápalátogatásra készülő liturgikus bútorzatról?

A Vatikánból kaptunk előzetesen egy sematikus alaprajzot, metszetet, hogy milyen darabokra van szükség, s azokat hogyan kell elhelyezni a térben, milyen távolságra legyenek egymástól, mekkora legyen az oltár, mit kell tartalmaznia a liturgikus bútorzatnak, a ministránsoktól elkezdve a celebráló papokig mindenkinek hol lesz a helye. Ennek alapján készítettük el a javaslatot, ráadásul nagyon gyorsan kellett ezt is elkészíteni. Homoródkarácsonyfalván néhány évvel ezelőtt készítettünk egy liturgikus bútorzatot, formailag azt átvettük most, ezt elfogadták, és ezt részletesen kidolgoztuk, úgyhogy már neki is fogtak a legyártásának. Székelyudvarhelyen gyártják, azt az asztaloscéget kerestük meg, amely legyártotta a homoródkarácsonyfalvit is, ez volt az egyszerűbb, mert ők már tudják, mit kell csinálni. A bútorzat aztán ott is marad, a helyén, a ferenceseké lesz, néhány kivétellel, mert ugye a papi székeket például nem lehet otthagyni, de úgy van kitalálva például az oltárasztal is, hogy két kisebb darabból rakják össze, és azt bárhol tudják használni.

Úgy tudom, ön a helyszínen a szektorok és útvonalak kialakításában is részt vett.

Amikor láttam, mekkora gond a szektorok kialakítása, segíteni akartam. Valamennyire sikerült kitisztázni, de nem volt könnyű folyamat, tízszer is bejártuk a bukaresti szakemberekkel a helyszínt, megbeszéltük, megnéztük, kijelöltük még azt is, hogy a biztonsági autó melyik útvonalon menjen… Próbáltam, amennyire lehetett, az egésznek építészetileg is valamilyen formát adni, de még sok minden szükséges, a hangosítástól kezdve a tévések elhelyezkedését mind bele kell tervezni, a kivetítők helyét, a kerítésekét. Sok minden van még folyamatban, de legalább megvan a kerete, megvan az útvonal és a többit már ki lehet egészíteni.

2 HOZZÁSZÓLÁSOK

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here