Ne ragadjunk meg a pálmalengetésnél

Virágvasárnap egyházmegyéinkben

1
304
Fotó: A szatmári egyházmegye hírportálja

Virágvasárnappal elkezdődött egyházunk legősibb „lelkigyakorlata”, a nagyhét. Így zajlott egyházmegyéinkben:

A Gyulafehérvári Papnevelő Intézetben a virágvasárnapi ünnepi liturgia barkaszenteléssel kezdődött, a szentmisét Jakubinyi György érsek a papsággal és hívekkel együtt mutatta be. A passiót az intézet szemináriumának kórusa énekelte.
Szöveg és fotók: Seminarium Incarnatæ Sapientiæ

Sshönberger Jenő püspök délelőtt tizenegy órától mutatta be a legszentebb áldozatot a szatmárnémeti székesegyházban április 14-én. A hívekkel telt templomban, a szentmise elején a főbejárat melletti asztalon elhelyezett barkaágakhoz vonult és megáldotta azokat. Ott olvasták fel az evangéliumot, majd onnan szólt a püspök híveihez. Emlékeztette őket, Jézus szenvedését és feltámadását akarta beteljesíteni, amikor elment Jeruzsálembe. „Lépjünk mi is az Úr nyomába, hogy amint kegyelméből társai vagyunk a kereszthordozásban, ugyanúgy feltámadásának és örök életének is részesei lehessünk” – hangsúlyozta a püspök.

„Jézus virágvasárnapi bevonulása alkalmával mindenki meg kell, hogy vallja, kinek tartja őt. Mi nem szavakkal, hanem a szent liturgia cselekményeivel valljuk, meg, hogy számunkra Krisztus az üdvözítő, az Isten Fia. A liturgiában éljük át mindazt, amit hiszünk, és engedjük, hogy ez a liturgia bevonjon bennünket Jézus életébe. Vele együtt haladjunk és éljük át: nincs nagyobb és megtisztelőbb feladat, mint teljesíteni az Atya akaratát. Ha most Jézus nyomába lépünk, mi is az Atya akaratát teljesítjük. Engedjük, hogy az események sodrában tisztuljon meg a lelkünk és erősödjön meg akaratunk” – buzdított a főpásztor.

Az olvasmányokat követően a székesegyház kórusa Krisztus szenvedéstörténetét énekelte meg. A szentmise végén Schönberger Jenő arra kérte híveit, hogy húsvétot a szent három napban ünnepeljék. Úgy fogalmazott, a három nap liturgiája az üdvösségünk titkába vezet be: aki ezen a három napon a szertartásokon részt vesz, az ünnepli meg a húsvétot. Virágvasárnap, a püspöki szentmisével párhuzamosan vonult, a hagyományoknak megfelelően a szatmárnémeti neokatekumenális közösség a Székesegyház plébániától a Zárda templomig, ahol az ünnepi szentmise során, a felkészülésük megfelelő szintjéig eljutott katekumenek a közösség előtt vallották meg hitüket.

Szöveg és fotók: A szatmári egyházmegye hírportálja.

Bőséges programkínálatból választhattak a nagyváradi hívek virágvasárnap, a nagyhétre, valamint húsvét szent ünnepére való készületükben. Délben Böcskei László megyés püspök mutatott be ünnepi szentmisét a székesegyházban, délután a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai mutattak be passiójátékot az egyházmegye főtemplomában, este pedig a székesegyház Szent Cecília gyermek- és felnőttkórusa adott koncertet Stabat Mater címmel.

A Püspöki Palota előtt megtartott hagyományos barkaszenteléssel és a székesegyházba való vonulással kezdődött a virágvasárnapi szentmise.
Urunk Jézus szenvedéstörténete, azaz a passió idén Szent Lukács evangéliuma szerint hangzott el, a székesegyház Szent László kórusának előadásában, Kristófi János karnagy vezetésével. Prédikációjában a főpásztor kihangsúlyozta, hogy virágvasárnap már Urunk szenvedésének hangulatába vezet be minket.

„Feltesszük ilyenkor a kérdést: Hogyan viszonyulunk mi a virágvasárnap eseményeihez? Hol a mi helyünk? A liturgia ilyenkor a templomon kívülre vezet minket, amikor barkát szentelünk, és úgy vonulunk ünnepélyesen a templomba, akárcsak az őskeresztények tették. A liturgia másik fő momentuma a passió. Virágvasárnap latin neve Dominica in palmis. A név a pálmára, a győzelem, a megdicsőülés jelére utal. De virágvasárnap latin nevének van ugyanakkor egy második része is: de passione Domini, ami a kínszenvedésre emlékeztet. Amikor ezt a kettőt együtt szemléljük, akkor többet érthetünk meg virágvasárnap lényegéből” – fogalmazott Böcskei László. Hozzátette: ha választani kell, mi szívesebben soroljuk magunkat az ujjongó tömegbe, akik örömmel fogadjuk a Megváltót, de veszélyes ez az állásfoglalás, mert fennáll annak a veszélye, hogy elutasítjuk azt, ami azután jön: a kiszolgáltatottságot, szenvedést és a halált. Mert a Gecsemáné-kert nyugtalanságot kelt bennünk, a mai emberben is.

„Miért engedte meg Isten, hogy Jézus sorsa ne az ujjongó hozsannában teljesedjen ki, miért engedte meg a tragikus folytatást? A Szentírás ad választ erre: Isten saját Fiát sem kímélte… Virágvasárnap nem a mai világ logikája szerint szólít meg minket. Az evangéliumokra reflektálva észrevesszük, hogy Jézus sok esetben előkészíti apostolait arra, ami következni fog, a szenvedésre. De egyenesen a szenvedésről nem beszél, hanem a bűnök átkát feloldó áldozatról, ami ellen nem tiltakozik. A nagypénteki keresztre feszítés a legkilátástalanabb képet mutatja. Jézus önfeláldozó magatartása, amely a kereszten csúcsosodik ki, azért van, mert Isten szereti az Ő népét. Hűtlensége ellenére sem mondott le róla, hanem a legnagyobb árat fizette teremtésének a megváltásáért” – mondta el szentbeszédében a megyéspüspök. Kiemelte: Isten arra hív minket, hogy fedezzük fel az Ő nagy ajándékát, amelyet Fia által adott nekünk, értsük meg, hogy ez az áldozat nem egy elmélet, nem egy filozófia, hanem egy tudatosan vállalt cselekedet, tény. XVI. Benedek pápa tanításában szerepel az a kijelentés, amely szerint a megváltást nem elég szemlélni, hanem tenni kell azért, hogy rajtunk keresztül is Isten megváltó műve hatékonyabb legyen a világban.

„Vállaljuk fel ezt a mi életünkben is. Ne ragadjunk meg a pálmalengetésnél, vállaljunk áldozatot családunkért, szeretteinkért, de még az idegenekért is. Legyünk ott, ahol szükség van ránk, és mindig ott legyünk, ahol Isten akarata érvényesül” – biztatta a híveket a főpásztor.

A Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai Zalder Éva Mária, Benedek Ramóna és Nyírő Szabolcs vezetésével a kereszténység legnagyobb ünnepére Az Úr életre kelve ismét, örökre él s életre hív című húsvéti misztériumjátékkal készültek, amit virágvasárnap, egyben az Ifjúsági Világnapon délután a székesegyházban is bemutattak. A passiójáték után a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kötetlen együttlétre hívta a fiatalokat, hogy közösen hangolódjanak a nagyheti szertartásokra, egymást is jobban megismerjék és bátorítást kapjanak a feltámadt Krisztus melletti tanúságtételre. Ezzel azonban a virágvasárnapi programkínálat még nem ért véget, hiszen este hét órakor komolyzene koncerten vehettek részt az érdeklődök. A Szent Cecília gyermek- és felnőtt kórusok léptek fel a székesegyházban. Giovanni Battista Pergolesi Stabat Mater című szerzeménye, valamint Esterházy Pál művei hangzottak el. Az est vendégművészei Cormoș Viktória (szoprán) és Lukács Annamária (mezzoszoprán) voltak. Közreműködött Costin Éva és Székely Boglárka hegedűn, Vasile Vulturar mélyhegedűn, Ichim Beáta gordonkán, Seretoc Flaviu Emanuel nagybőgőn, Kribus Mónika zongorán. A zenei esemény fő szervezője és vezetője Oláh Gabriella székesegyházi kántornő volt.

Szöveg és fotók: A nagyváradi egyházmegye hírportálja

A közismert virágvasárnapi gregorián antifóna dallama április 14-én a temesvár-szabadfalui templomban is felcsendült, ahol a barkaszentelést és az ünnepi szentmisét Pál József-Csaba megyés püspök mutatta be Wonerth László temesvár-szabadfalui plébános, Tamáskó Péter Pál nyugalmazott lelkipásztor, továbbá három vietnámi származású, Budapestről érkezett szerzetes koncelebrálásával. Nguyen Hai Ly Jakab szalézi misszionárius lelkipásztor, valamint Phamdinh Ngoc József és Tran Van Ngu József jezsuita teológiai hallgatók Wonerth László plébános meghívására érkeztek Temesvárra, hogy az itt dolgozó és szentmisére a szabadfalui templomba járó vietnámi vendégmunkásokat felkészítsék a húsvét ünnepére. A hazájuktól távol élő fiataloknak így lehetőségük nyílt anyanyelvükön tartott lelkigyakorlaton részt venni és elvégezni a szentgyónást.

A barkaszentelés szertartását követően az egyháztanács több tagja Jézus szenvedéstörténetét olvasta fel Lukács evangéliuma szerint. Szentbeszédében a főpásztor a Megváltó önfeláldozó szeretetére irányította a hívek figyelmét, ugyanakkor hangsúlyozta: lélekben szabad ember az, akit nem a harag, a bosszúvágy és a gyűlölet, hanem a szeretet és a megbocsájtás irányít.
„Az életetek tanúságtétel: ahogy most is itt vagytok, ahogy rendszeresen jöttök a szentmisére, ahogy a szentáldozáshoz járultok. A jó Isten tartson meg, vezéreljen és áldjon meg gazdagon kegyelmével” – fordult a püspök a jelen lévő vietnámi közösséghez. A szentmise végén Wonerth László plébános kérésére Pál József Csaba megáldotta azt a tizenkét zsákocska földet, amely az egyházközséget alkotó filiákból származik. Ez a föld fogja táplálni az eucharisztia fáját, amelyet nagycsütörtök délutánján a hívekkel közösen fognak elültetni a szabadfalui templomkertben, és amely arra figyelmeztet, hogy Jézus Krisztus mindig jelen van a közösségben.

Szöveg és fotók: A temesvári egyházmegye hírportálja


1 HOZZÁSZÓLÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here