Jézus mellettünk van!

A virágvasárnapi ifjúsági passiók margójára

0
2690
Fotó: Csúcs Mária

Könnyek, hála, remény átélés: hogyan is alakulhatnának másként, mint intenzív érzelmekkel az Erdély-szerte népszerű passiójátékok, amelyek nem csak a látvány, a hiteles előadásmód miatt hagynak maradandó élményt megtekintőikben, hanem azért is, mert a nézők és előadók, közösségben újra átélik a felbecsülhetetlen ajándékot, a megváltás reményét. Összeállításunkban betekinthet az idei, Erdély-szerte előadott passiójátékok legjelentősebb pillanataiba, Perkőtől Kolozsvárig.

Különleges élmény a virágvasárnapi passió látványos előadását megnézni. Csíksomlyón sokszor láttam, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is többször megnéztem. A három helyszínen más-más rendezésben elevenítik fel a fiatalok a megváltás titkát és üzenetét. A lényeg ugyanaz! Jézus szenvedéstörténetét a szentmisén hallgatni, vagy irodalmi művekben olvasni róla, egyaránt döbbenetes érzést vált ki bennem. A film vagy színpadi bemutató látványa még megrendítőbb.

Idén a marosvásárhelyi előadást láttam. A bemutató új helyszínen volt, a nyári színház új lehetőségeket teremtett a történet üzenetének szemléletesebbé tételére. A nézőtérre vitt jelenetekkel a nézőt is „bevonták” az előadásba. Fotózás közben ezúttal is sok mindenen elgondolkodtam. A közönség között Barabás nevét kiabáló szereplők hangja most is „lélekfájdító” volt. Én most is azt akartam, hogy Jézust engedjék szabadon! A csíksomlyói iskoladrámák történetében állítólag volt egyszer példa arra, hogy a nézők „beavatkoztak az előadásba”, és Barabás helyett Jézus szabadon bocsátását követelték. De hát a XXI. században egy színházi előadásba ma már nem illik bekiabálni! A megrendítő érzés fölé kerekedett, és gyorsan realitásba rándított az újabb gondolat: nem vagyunk jobbak az akkori római katonáknál. Minden bűnünkkel fájdalmas csapást mérünk Megváltónkra. Az ilyen előadás is kiváló alkalom a húsvétra való lelki készülődésben. Ismerjük a vigasztalást, hitünk titkát: Jézus feltámadott! Ez a jelenet is benne volt az előadásban: Jézus feltámadt, aztán kisétált a nézőtérre, a lépcsőn találkozott Magdolnával, aki boldogan szaladt az apostolokhoz, hogy hírül vigye, látta a feltámadt Megváltót! De én ennek a jelenetnek csak a kezdetét láttam… Nagy meglepetésemre Jézus felém lépett, és leült a mellettem lévő üres székre. Az első pillanat döbbenetében hasított belém az érzés: Jézus mellettem van! Közelről néztem a főszereplő arcát! Szólhattam volna hozzá, de csak hallgattam. És mosolyogtam. Mit mondhatnék most Jézusnak? Itt van mellettem! Az előadás része ez az egy-két perc, és a főszereplőnek ciki lenne az előadás közepette gratulálni. Csak mosolyogtam, és szótlanul néztem őt.

De örömömben kiabálni kezdett a lelkem: mellettem van a feltámadt Jézus! Igen! Ma is itt van közöttünk! Érezzük?! Észrevesszük?! Szólunk hozzá?! Beszélünk hozzá? Mit vár tőlünk Jézus? És mi az, amit mi adhatunk neki? Köszönetként elég egy mosoly? Mit tehetünk Isten jóságáért? Megváltott minket, irgalmas hozzánk, rendszeresen megbocsájt, és elfogad ilyennek, amilyenek vagyunk! Mi meg hálából gyakran elárasztjuk kéréseinkkel, soroljuk, hogy mi mindenben számítunk az ő segítségére. Biztosan minden olvasónak eszébe jut most sok-sok gondolat, amit ő Jézusnak elmondana. Mondják is el neki! Itt van közöttünk! Jézus mellettünk van! Velünk maradt az Oltáriszentségben, hogy minden nap életünk része lehessen.

Fotók és szöveg: Csúcs Mária

A szentegyházi Szent Gellért Alapítvány zenére és pantomimre épülő passiójátéka Jézus szenvedéstörténetét jeleníti meg 2009 óta minden húsvét- és pünkösdidőben. A cél a fiatalok keresztény életre való nevelése fogyatékkal élők bevonásával. A próbák, az előadások élményei évről évre újra és újra közösségé alakítják az önkéntes fiatalokból álló csapatot. A 45 Jézus szenvedésének állomásait mutatja be rendszerint: a Jeruzsálembe való bevonulást, az utolsó vacsorát, Jézus elfogatását a Gecsemáné-kertben, elítélését, keresztútját. A jelenetsort a feltámadás, a mennybemenetel és a Szentlélek eljövetele képei zárják. Idén ugyanakkor az előadás új jelenettel, a kenyérszaporítással bővült. Az alapítvány passió-előadásának küldetése: megélni szereplőként és nézőként Jézus szenvedéstörténetét, feltámadását, a megváltás misztériumát.

Perkő Felső-Háromszék szíve, ahol a Szent István-i hit, az ott mondott sok-sok imádság minden lépésben, fában, fűszálban érezteti jelenlétét. Ott élni meg Jézus szenvedéstörténetét sok-sok oda zarándokló nézővel együtt különleges élmény volt a szentegyházi szabadtéri passió számára. A társulat, amely Szent Imre herceg nevét viseli szívesen játszik bárhol, ahol nyitott szívek vannak, de a Perkőre sereglett közönség mégis nagy erőt jelentett a passiót játszók számára. A zene belengte a kápolna terét, a gyönyörű felhők nem hullattak magukból esőt, bár bizonyosan küszködtek vele. Egy kislány a nézőkből azt kérdezte édesanyjától: „Akkor is ilyen idő volt, amikor Jézust keresztre feszítették?” Igen, Isten hozzátett a produkcióhoz.

Balogh Dóra Mária szerepében lépett színpadra. Így emlékszik vissza a felkészülésre és az előadásra:
Ahhoz, hogy valaki passiózzon, külön lelkület kell. 2019-ben a passiót játszó fiatalok társasága felfrissült. Sokan vannak körünkben, akik idén csatlakoztak hozzánk. A próbák folyamán nagyon összeszokott a társaság, csupa „szeretem emberkével”. Ebben az évadban virágvasárnap volt az első előadás Perkőn. Szereplőként figyeltem az eseményeket, és engem is meghatott a többiek játéka. Nem magát az embert láttam, hanem Jézust, a fiamat, János apostolt, római katonákat, zsidó népet, mutogató asszonyt. Ez a gyönyörű helyszín méltó otthont adott Jézus szenvedéstörténetének bemutatására. Látni a tömegben a könnyes szemeket, majd a feltámadás után a mosolyt, hatalmas erővel töltött el. A hazafelé vezető úton hosszasan beszélgettünk arról, ki hogyan élte meg a perkői előadást. Hála Istennek, nagyrészt mindenki át tudta adni az általa színpadra vitt karaktert. Remélem, hogy a következő eladások is hasonló sikerélménnyel záródnak majd.

Kardos Kincső-Ida Mária Magdolnát alakította. Számára a passiózás:
olyan, mint egy nagy család részese lenni. Feltölt élményekkel, lelkileg megerősít. Valami olyannak vagyunk részesei ezáltal, amit szavakkal nem lehet kifejezni. Megérintődünk, és ezt nem lehet leírni. A perkői előadás a helyszínből kifolyólag nagyon alkalmas és hiteles hely a passió előadására. Mindenki, aki szívvel, lélekkel vesz részt, valami csoda részese ezáltal. Van, hogy nem jön át annyira egy szerep, hogy nem tudjuk annyira megélni, de úgy gondolom, hogy Perkőn kevés ilyen volt és mindenki át tudta adni a szerepet. Fantasztikus ennek a csapatnak a részese lenni. Itt nem ítélnek el, úgy fogadnak el és úgy szeretnek, ahogy vagy. És talán ez a legjobb része.


A didergésünket a helyi közösség meleg fogadtatása pótolta. A kézdiszentléleki édesanyák és feleségek (FÉK) vezetője, Mátis Judit volt a meghívónk, aki körül egy barátságos, melegszívű, feladatvállaló közösség fogadott minket a helyi plébános, Pál Ferenc és a Balogh Tibor polgármester társaságában. Az ünnepi szentmise után, amelyen a Szent Imre Társulat is részt vett, hatalmas edényekben főtt töltelékes káposztával, meleg teával, süteményekkel és minden földi jóval elláttak bennünket. Köszönjük nekik ezt a sok jót és kívánjuk, hogy tartsa meg a jó Isten aktív közösségi életüket, vendégváró jókedvüket mások számára is.

Bízunk abban, hogy a lelki élmény, amiben részük lehetett, segített a kézdiszentlélekieknek és minden jelenlévőknek abban, hogy a virágvasárnapot mélységeiben megéljék és felkészüljenek a nagyhétre. A szentegyházi passió idén még előadják: április 21-én 11:30 órakor Szentkeresztbányán, június 2-án, 19 órakor Szentegyházasfalun, június 9-én 19 órakor ugyancsak Szentegyházasfalun. Ezek állandó helyszínek, de plébániák, keresztények közösségek meghívására örömmel mutatják be máshol is a passiót.

Szöveg: Szent Gellért Alapítvány, fotók: Süket Zsombor

Április 14-én, virágvasárnap délután a Csíksomlyói Passió Csoport a kegytemplom előtti téren mutatta be Jézus szenvedéstörténetét. Minden évben szívbemarkoló élmény ott lenni.

Fotók és szöveg: Iochom Zsolt

Virágvasárnap a nagyhét első napja. Görögül: Küriaké tón baión, latinul: dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapja – ez a kifejezés az Úr Jézus jeruzsálemi bevonulására utal. Azokon a területeken, ahol nincs pálmafa, zöldellő vagy virágzó ágakkal köszöntik jelképesen Jézust, a mi tájainkon a legkorábban virágzó fűzfaágakkal, amelyekre a virágvasárnapi barkaszentelés is utal. Virágvasárnap liturgiájának sajátos elemei a barkaszentelés mellett a virágvasárnapi körmenet és az evangéliumként lehetőleg énekelve, szerepekre osztva előadott passió. Az alábbiakban különböző kolozsvári helyszíneken zajlott virágvasárnapi liturgikus ünneplés mozzanatait mutatjuk be.

Bodó Márta