Ki-kivillan belőle a nagy ember sugárzása

A polihisztor szerzetesre emlékezünk idén

1
892
Fotó: Hargita Megyei Kulturális Központ/Ádám Gyula

Sokszínű rendezvénysoro­zatot indított útjára a Hargita Megyei Kulturális Központ: szentmisével és koncerttel nyitották meg a Kájoni-emlékévet. A Kájoni János polihisztor ferences szerzetes személyiségét és munkásságát méltató eseménysorozat még sok különlegességgel kecsegtet.

Március 21-én, csütörtök este a csík­somlyói kegytemplomban szentmisével és koncerttel kezdődött el a Kájoni János-emlékév, a névadó születésének 390. évfordulóján. A szentmisét P. Gegő Julianus OFM celebrálta, a szolgálatban részt vett Bíró János kántor és a Madéfalvi Schola énekkar Ványolós András és Ványolós Orsolya vezetésével.

„A történészek még nem tisztázták Kájoni János születésének sem a helyét, sem az időpontját, így csak feltételezés, hogy 1629-ben született; ugyanakkor a Beszterce-Naszód megyei Kiskájon és a Kolozs megyei Jegenye egyaránt a saját szülöttjének tekinti – bocsátotta előre Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője a Hargita Népe kérdésére. Az emlékévet meghirdető és annak eseményeit összefogó intézmény vezetője hangsúlyozta, hogy éppen e bizonytalanság miatt az emlékév eseményeit úgy tervezték meg, hogy idén kezdődjenek és jövőben érjenek véget. Ugyanakkor mivel, a Kájoni hagyatéka kapcsán létrejött csíkszeredai Régizene Fesztivál tizenegyedik éve az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának tagja, s ez a hálózat március 21-én, Johann Sebastian Bach születésének napján ünnepli a régizene napját, az emlékévet ezen a napon kezdték.

Ismerjük meg a polihisztor ferences szerzetest

A szervezők úgy látják, az emberek általában nem ismerik Kájoni János sokoldalú munkásságát, így a rendezvénysorozat kiváló alkalom a pótolásra. Az évforduló és az emlékév kapcsán az idei fesztivált Kájoni János zenei munkásságának szentelik. A Kájoni-kódex a széles szakmai körökben ismert, a benne foglalt zenei darabok az európai zenei műveltség részét képezik, így számos régizenei együttes repertoárjára tűzte már darabjait.

A szervezők arra biztatnak más intézményeket, szervezeteket, hogy kapcsolódjanak be az eseménysorozatba. A tervek szerint a Csíki Székely Múzeumban látható állandó kiállítások Kájonihoz kötődő anyagának népszerűsítésében is szerepet vállalnának, emellett az emlékév folyamán számítanak a múzeum szakemberei­nek együttműködésére. De a Kájoni János működésének helyszínein tevékenykedő intézmények is bekapcsolódnak, így a jegenyeiek, gyergyószárhegyiek, mikházaiak is jobban megismerhetik majd a sokoldalú szerzetes munkásságát. Emellett Kájoni-em­lékkonferenciát is szerveznek, amelyen a különböző tudományágak képviselői az irodalomtudósoktól, néprajzosoktól a zenészeken át a gyógyszerészekig bemutatnák a tudós szerzetes munkásságának egy-egy szeletéhez kapcsolódó kutatásaik eredményeit. Ugyanakkor szabadtéri tárlat készül, amelyet a Kájoni működésének helyszínéül szolgáló települések mellett Erdély nagyvárosaiban szeretnének bemutatni. A csíksomlyói Szent István Otthon Mária kertje nevű füvészkert által szervezett idei gyógynövénynap alapdokumentuma Kájoni Herbáriuma.

A csütörtöki nyitórendezvényt a Csíksomlyói Ferences Rendház, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ közösen szervezte.

Maradandó gyümölcsöket termő élethivatás

Fotó: Wikipédia

Kájoni Jánosra úgy emlékezünk, mint ferences pap, csíki főnök, rendtartomány-főnök, orgonista és orgonaépítő, híres ének- és zeneszerző, kántornevelő, író, tudós, kolostorépítő, nyomdaalapító, missziós főnök, erdélyi apostoli helynök, választott püspök. Végigtekintve az életét összességében egy magas ívű, tisztességgel megélt életút, maradandó gyümölcsöket termő, gazdag élethivatás rajzolódik ki – írja a humanista polihisztorról Urbán Erik OFM.

„Szülei kisnemesek lehettek. Judit nevű húga Rácz István csíkszeredai nemes, a somlyói ferencesek jótevőjének és szindikusának a felesége volt. Iskoláit a kolozsvári jezsuita atyáknál kezdhette és Csíksomlyón folytatta. »Legkiválóbb tehetségekkel megáldott, felettébb tevékeny férfiú és örök emlékezetre méltó!« – így vall róla Somlyai Miklós. Az újoncév leteltével fogadalmat tett Csíksomlyón 1649. szeptember 14-én. Nagyszombatban folytatta tanulmányait, ahol a Ferences Teológián a tudományokban, különösen a zene- és énekszerzésben nagy haladásra tett szert. 1655-ben szentelték pappá. A csíksomlyói rendházban kezdte papi működését, majd Mikházán és Szárhegyen is teljesített szolgálatot.
Damokos Kázmér ferences szerzetessel együtt kezdték újjáépíteni, az 1661-es tatárbetörés után a csíksomlyói templomot és kolostort. Damokos Kázmér 1654-től a ferences kusztódia (őrség) előljárója volt, Kájoni ez időben pedig tanácsadója, miután pedig Kázmért püspökké szentelték, Kájonival együtt munkálkodtak azon, hogy a helyi részegyházban a hitet megszilárdítsák.

Fiatalon beosztott szerzetespapként tevékenykedett Csíksomlyón, házfőnöki tisztségben szolgált Mikházán, Gyergyószárhegyen és Csíksomlyón. 1675-1678 között rendtartományfőnök volt, ugyanebben az időszakban missziós főnök, kinevezett püspök. Mindeközben kutatott, gyűjtött, munkái több kötetben maradtak ránk, amelyek közül a legfontosabb a Hymnarium, kéziratos latin–magyar versgyűjtemény; a kusztódia története, a Fekete könyv; a Hortulus Devotionis, Kájoni János imádságos könyve öröknaptárral, kalendáriummal és naptári versekkel; az 1634–1671 között keletkezett nagy zenei antológia, a Kájoni-kódex. Az Organo–Missalét 1667–ben, mikházi gvárdiánsága idején írta Kájoni és a mise-ordinárium tételeit, valamint a liturgiához kötődő litániákat és Mária–antifonákat foglalja magába néhány egyéb alkalmi tétellel együtt. A Sacri Concentus címet viselő, 1669 folyamán, ugyancsak Mikházán keletkezett kézirata kizárólag motettákat tartalmaz. Magyar nyelvű füveskönyvet, herbáriumot is szerkesztett.

Orgonákat épített, ugyanakkor, mint a betű és az írás embere nélkülözhetetlennek tartotta egy nyomda létrehozását, amelyet 1675 nyarán meg is alapított az Apostoli Misszió és az erdélyi katolikusok szükségletére.

Ki-kivillan belőle a nagy ember sugárzása, átlagon felüli az egyénisége, korának polihisztora. Kájoni úgy áll előttünk, mint a teljes kiforrottság és egy szép élet példája” – írja róla Urbán Erik.

1 HOZZÁSZÓLÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here