EVANGÉLIUM
Abban az időben:
Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük ment föl egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni. Akkor megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal.
Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve.
Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet Jézus megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy feltámad a halottak közül.
Azután megkérdezték tőle: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb el kell jönnie Illésnek?” Ezt válaszolta: „Igen, előbb eljön Illés és mindent helyreállít. De az is meg van írva az Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie és megvetésben lesz része. Azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de kényük-kedvük szerint bántak vele, ahogy előre megírták róla.” (Mk 9,2-13)
A remény és a bizalom forrásához érkeztünk el a mai napon, az örömhír ennek ad lángot! Erőt ad, hogy életem lépéseit nem egyedül kell megtennem, Ő hív és mutatja meg az elleshetetlent, vezet arra a hegyre, ahol életem csúcsa beteljesedhet, megnyugodhat. A hegyen Ővele találkozni a legcsodálatosabb. Bárcsak egyre gyakrabban elmondhatnánk: „Mester! Jó nekünk itt lennünk!” Erősítsük lelkünket az imában, hogy életünk megteremje gyümölcsét. Legyen a mai napunkon egyértelmű, Vele, Általa és Őbenne akarunk létezni, mert Ő az Atya „szeretett” Fia.
Csíki Szabolcs segédlelkész
