A székely polihisztorra emlékeztek Budapesten

0
433
Budapest, 2018. december 11. Jánosa Domokos pápai káplán megáldja Jancsó Benedek pedagógus, publicista újonnan felavatott mellszobrát a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban 2018. december 11-én. MTI/Illyés Tibor

Százéves adósságot törlesztünk nem csupán Jancsó Benedek, hanem az erdélyi, székelyföldi értelmiség irányában is – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tegnap Budapesten, ahol Jancsó Benedek gelencei származású tudós mellszobrát avatták fel. Az alkotás Vargha Mihály szobrászművész munkája. A szobor a budapesti Várnegyedben lévő Egyetemi Katolikus Gimnázium dísztermének aulájában kapott helyet, ahol 1887 és 1892 között Jancsó Benedek az irodalom tanszéket vezette.

Jancsó Benedek méltánytalanul elfeledett lámpás embere Háromszéknek – emlékezett meg a Székely Nemzeti Tanács alapító tagjáról és elnökéről Tamás Sándor, aki rámutatott, az erdélyi értelmiség mindig ki tudott termelni egy-egy olyan dolgos és tájékozott szakembert, aki tisztában volt egy adott terület aktuális történéseivel, újdonságaival, ellentmondásaival „Jancsó Benedek ilyen tudós volt. Ismerte például Nicolae Iorga munkásságát, hadakozott a koncepciózus történethamisítás ellen, ugyanakkor tudását nem csupán történelemtudományi kérdések mellé, hanem a világháborút követően a közéleti kérdések vitatására is felhasználta. Jancsó Benedek rászolgált az elismerésre, hiszen példája mindannak, amilyennek az erdélyi magyar értelmiségi elitnek lennie kell: hit és elkötelezettség, sziklaszilárd szakmai alapokra helyezett tudás, lankadást nem ismerő lelkesedés a magyarság ügye iránt” – fogalmazott beszédében a megyevezető.

Ünnepi beszédében Potápi Árpád János államtitkár a székely polihisztor példaértékű jellemét és meghatározó feladatvállalását emelte ki. „Hajszálpontosan tapintotta ki azokat a hiányokat, amelyeket szakmai tudásával betölteni kívánt. Egy ember, aki nem a nagy és hangzatos szavakban, hanem a cselekvésben látta sorsunk jobbra fordulását, aki sosem az egyéni érvényesülésben hitt, hanem abban, hogy kizárólag együtt mászhatunk ki abból a gödörből, amelybe beleestünk, s csak együtt emelkedhetünk fel. Végül mindezért a vállalásáért, önzetlen hazaszeretetéért üldöztetést kellett elszenvednie, nevét pedig ki kívánták radírozni a magyar tudomány és a nemzet történelmének nagykönyvéből” – fogalmazott. „Keveset tudunk mi, székelyek Jancsó Benedekről, pedig rendkívül sokat tett azért, hogy az erdélyi sorsot, az erdélyi történelmet a maga teljességében megismerjék. Sosem felejtette el, honnan indult, mindig támogatta a hazai ügyeket. Az igazság, az objektív tudomány híve volt, ugyanakkor joviális személyiség, remek vitapartner volt, igazi úriemberként tartották számon. Ezt a Jancsó Benedeket akartam megformázni” – mondta el Vargha Mihály szobrászművész, aki szerint nemcsak a magyar, de a román történelmi emlékezet is adósa Jancsó Benedeknek, hiszen sokat foglalkozott a román történetírással, a román néplélekkel is.A szobor ünnepélyes leleplezése után a gimnázium dísztermében bemutatták a Jancsó András szerkesztésében megjelent Politikai hullámok című könyvet, amely Jancsó Benedek Budapesti Hírlapban megjelent írásait tartalmazza.

Forrás: Háromszék

MEGOSZTÁS