Humanista műveltség Mátyás király idejében

0
545

Hogyan tud a ma embere azonosulni letűnt dicső korok olyan jeles személyiségeivel, mint Mátyás királlyal  vagy a kor kitűnő humanistája, a magas egyházi karriert befutó Vitéz Jánossal? Első lépésként szükséges történelmünk nagyjaival, tevékenységükkel megismerkedni. Bizonyára ezt is szem előtt tartotta a nagyváradi püspökség akkor, amikor – az előző évekhez hasonlóan az idén is –  történelmi konferenciát szervezett, melynek középpontjába Vitéz János egykori nagyváradi püspököt, későbbi esztergomi érseket és Mátyás királyt állították.

A Mátyás király emlékév keretében „Itt szállt meg Phoebus is, hűtlen honához…” mottóval történelmi konferenciát szervezett a nagyváradi püspökség októbert 13-án a nagyváradi vár fejedelmi palotájában. A helyszínválasztás nem volt véletlen, ugyanis, amint Böcskei László megyés püspök a konferenciát bevezető beszédében mondta ott található a nagyváradi egyházmegye bölcsője. Egy-egy ilyen konferenciának nem csupán az a célja, hogy emlékezzünk nagyjainkra, hanem hogy értékeinket közvetítsük, s tanuljunk példájukból.  A Humanista műveltség Mátyás király idejében címet viselő konferenciát emléktábla avatása előzte meg a vártemplomban, pontosabban egy tíz évvel ezelőtt, a Nobilitas egyesület jóvoltából készült emléktábla került vissza az őt megillető helyre. Az emléktábla a tanuló Mátyást, s a tanító Vitéz János püspököt, humanistát, a kor kiemelkedő szellemiségét ábrázolja. Az avatáson Fodor József általános helynök, nagyprépost tartott ünnepi beszédében a nap két történelmi személyiségének jelentőségéről, valamint Vitéz János nagyváradi kötődéseiről, illetve arról beszélt, hogy a kor egyik legműveltebb humanistája miként is tette Nagyváradot kiemelkedő szellemi központtá. A Szent László teológiai líceum diákjai zenés-verses összeállításukkal tették színesebbé az avatást.

A konferenciára a szervezők a kor szakavatott ismerőit, kutatóit hívták meg. A népes hallgatóságnak először Lupescu Radu a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, a Hunyadi család történetének kutatója Egy család felemelkedésének szimbóluma: Vajdahunyad vára címmel tartott előadást. A vár története szorosan kapcsolódik a család felemelkedéséhez. Nem csupán gondosan építette, alakította, azt a család hanem, mint a Hunyadiak családi fészkére tekintettek, szimbolikus jelentőséggel bírt, s Hunyadi János valamint fia is később sokat áldoztak rá. A vár, a családi birtokok 1409-től, az első okleveles említéstől fogva mind-mind összefonódnak a család nevével, hisz amint megtudhattuk, a monumentális épület számos olyan jegyet hordoz magán, melyek abban a korban egyediek voltak Erdély-szerte.

Körmendy Kinga az MTA Akadémiai Könyvtárának munkatársa egyik szakavatott ismerője a hányattatott sorsú egykori váradi könyvtárnak. Vitéz János könyvtára és a studium sorsa Magyarországon címet viselő előadásában a korabeli írásbeliséget vizsgálta. Pár olyan korabeli – Vitéz János híres könyvtárában található könyvet mutatott be, melyek ugyan a történelem viharaiban szétszóródtak Európában. Az egykori humanista könyvtárában antik szerzőket, vallási jellegű köteteket, de akár asztronómiával foglalkozó műveket is találunk.

Kovács András művészettörténész Mátyás király 16-17. századi kultuszát elevenítette fel. Mátyásnak a kultusza életében még nem alakult ki, inkább a Mohács utáni veszteség hívta életre. Ekkortól született meg az a nosztalgikus emlékezés, mely a török okozta pusztításokat szembeállította a Mátyás jelentette stabilitással, jóléttel, nyugalommal. A kultusz kialakulásában nagy szerepe volt Heltai Gáspárnak. Mátyás kultusza viszont nem csak a krónikák lapjaiban, hanem épületek feliratain, a Hunyadi címer megjelenítésével is terjedt.

A félnapos konferencia végén a megyés püspök köszönetet mondott az előadóknak, a jelenlévőknek s örömét fejezte ki azért, mert a résztvevők száma, érdeklődése is azt mutatja, hogy sokakat foglalkoztat ma is a múlt megismerése, s annak aktualitása.

Fábián Róbert

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here