A kötődés éltető erő és önazonosságtudatunk, biztonságérzetünk alapja

Az értékeinkhez való egészséges érzelmi ragaszkodásunk kiegyensúlyozottságra, boldogságra képessé tesz

0
869
Fotók: Gulyás László

A budapesti székhelyű ERGO – Európai Regionális Szervezet a Külhoni Magyar Családok Éve Program keretében szeptember utolsó hetében, katolikus közösségekkel és civil szervezetekkel együttműködésben, Székelyföld-szerte pódiumbeszélgetés-sorozatot tartott a tágabb értelemben vett kötődés kérdésköréről. Minden helyszínen – Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen – a két magyarországi vendég és két helyi előadó vetette össze gondolatait arról, hogy napjaink megváltozott világában milyen kötődésekre van szükségünk ahhoz, hogy egészséges személyiségekké váljunk, így szemléljük, éljük és kezeljük az életünket. A szakemberek megvizsgálták, hogy lazultak-e a családmegtartó kötelékek, és ha igen, miként lehetne azokat megerősíteni, hogyan lehetne elérni azt, hogy a természetes kötődésigényünk a különböző értékeinkhez belső iránytűként munkáljon bennünk.

Kötődés nélkül nem lehet élni, egészségesnek lenni. A gyermeknek és felnőttnek kötődnie kell szüleihez-nevelőihez, gyökereihez, környezetéhez, otthonához, szűkebb és tágabb közösségeihez, hagyományaihoz, anyanyelvéhez, hitéhez, kultúrájához. A kötődés éppen olyan lelki szükséglet, mint testnek az élelem, a víz vagy a levegő – erre a meggyőződésére alapozta Kötődés, az éltető erő című, négyállomásos székelyföldi pódiumbeszélgetés-sorozatát a tizenegy éves múltú ERGO – Európai Regionális Szervezet, egyúttal arra is kíváncsi volt, vajon kellően erősek-e napjainkban ezek az önazonosságtudatunkat, biztonságérzetünket, kiegyensúlyozottságra és boldogságra való képességünket megalapozó kötelékek. A közönség előtt zajló beszélgetések két állandó résztvevője Ékes Ilona korábbi országgyűlési képviselő, az ERGO elnöke és a gyergyóújfalvi születésű, Budapesten élő Koós Judit rendőrőrnagy, ifjúsági bűnmegelőzési tanácsadó, áldozatvédelmi referens volt.

A rendezvény Marosvásárhelyen szeptember 26-án este a Szent Imre Kollégiumban Papp László lelkiigazgató vezetésével esti zsolozsmával kezdődött, majd a Mustármag Együttes nyitóénekszámát követően csatlakozott a pódiumhoz Márton Judit műemlékvédő szakmérnök és Szénégető István Barnabás plébános, a Gyulafehérvári Főegyházmegye családpasztorációs irodájának vezetője.

 

Az előadók rámutattak: a gyermek azáltal, hogy az édesanyja közelségében szocializálódik a világban, a kettejük egymásra hangoltságán keresztül szerzi meg a bizalmat a világ iránt. – Nem véletlenül tartja a mondás, hogy „a gyermek az anyatejjel szívja magába…” – Előbb az édesanyja, később az édesapja és a tágabb családtagok irányába is különféle kapcsolódásai lesznek. Ha ezekben a kapcsolódásokban a kérdéseire, a ki nem mondott igényeire kielégítő, megfelelő válaszokat kap, önbizalmat szerez. Ennek révén tudja majd értékesnek érezni magát, elhinni, hogy az ő élete, léte fontos. A gyermek ugyanakkor másolással, utánzással tanul, éppen ezért olyan lesz, mint a szülő, mint a legfogékonyabb időszakában a hozzá legközelebb álló személy. Azt a mintát fogja követni, amit az adott személy mutat számára. Ezért nagyon fontos a korai kötődési időszakban ott lenni a gyermek mellett, rendelkezésére állni, hogy megkapja a szükséges segítséget, támaszt a mindennapjaihoz, biztonságban érezhesse magát. Ezeket a tapasztalatokat egész életére mindenki magával viszi, és ha itt valami hiba csúszik be, ez megnehezíti a majdani felnőttéveket. A későbbiekben, ha tudatosul, hogy hol és mi volt a probléma, nagyon nehezen bár, de sok munkával korrigálhatók ezek a kötődési hibák. A legtöbb deviancia, problémás fiatal életében utolérhető a törés, a hiány, ami kisgyermekkorából ered, abból, hogy amikor nagy szüksége lett volna a biztos kötődésre, megbízható sarokkövekre az életében, valami elcsúszott, valaki nem volt ott, nem elégszer volt ott, nem jól volt ott… Ahogy növekszik a gyermek, a kötődési minták szerzési köre is tágul, a családi minták mellé bekerül az anyanyelv, a helyi szokások, és még sok minden, amit ösztönösen magával visz és ami meghatározó mérce lesz az életében, bárhová is kerül a világban. Mindig ahhoz méri majd az új dolgokat, ezért nem mindegy, milyen mintát mutatunk a felnövekvő nemzedéknek, milyen értékrendet, fontossági sorrendet lát maga körül: mert ez határozza meg a gondolkodását önmagáról, a családról, a nemzetéről, a vallásról, az anyagiak fontosságáról, a munkáról… mindenről.

A marosvásárhelyi kollégisták élénk érdeklődése mellett zajló est a Mustármag Együttes újabb zenei műsorszámával zárult.

Gyergyószentmiklóson az elindulásának hatodik évfordulóját ünneplő Belső Iránytű előadássorozat 2018/2019-es, hetedik évadának nyitóeseményén, 2018. szeptember 27-én este a Szent István Plébánia nagytermében, Keresztes Zoltán plébános nyitószavait követően, a két vendégelőadó mellett Fórika Sebestyén, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatójának és Korom Imre, a Munkás Szent József Templom plébánosának a gondolatait is megismerhették a nagyszámú érdeklődők.

„Szakmai tapasztalatom, hogy a legtöbb problémás fiatal életében utolérhető a törés, a hiány, ami kisgyermekkorából ered. Akinek nem sikerül egészséges értékrendet megismernie, új helyzetekben nem lesz képes megbirkózni az adódó nehézségekkel és könnyen pótszerekhez nyúl. A pótszerek rövid időre elfedtetik a kötődési hiányérzetet, de nem oldják meg a problémát. És ebből – bár lehetséges – nagyon nehéz kikeveredni” – fejtette ki Koós Judit. Mint mondta, a függőség nagyon erős ellenpontja a kötődésnek. „A kötődés hihetetlen nagy muníció, egy isteni értékbatyu, amiből erőt lehet meríteni. A függőség ezzel szemben nagyon szűk csatorna, kényszerpálya, ahol az élet irányítója nem az ember, hanem az a dolog, amitől ő függ” – fogalmazott a szakember. Hangsúlyozta, hogy ha valakinek hibás az értékrendje, könnyen irányíthatóvá válik, könnyű prédájává válhat a fogyasztói társadalomnak, amely azt diktálja, hogy a kényelmetlen helyzetre azonnal van megoldás: nemcsak egy meghibásodott használati eszközt, de akár a házastársat is le lehet cserélni, ha probléma merül fel a kapcsolatban.

„A magányosan szorongó, atomizált ember a legjobb fogyasztó, és az üzleti köröknek ez hozza a legnagyobb hasznot. Ők abban érdekeltek, hogy mi minél többet fogyasszunk, minél kényelmesebben éljünk, ezekért fizessünk, de mindez elviszi a hangsúlyt és a figyelmet az alapértékekről” – mutatott rá Ékes Ilona. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a mai kor embere gyakorta belső értékeket enged el azért, hogy külső értékeket szerezzen. Véleményük szerint a közösségek és az egyén is sokat tehet azért, hogy helyreálljon az egészséges értékrend, szorosabbá váljanak a napjainkban meglazulni látszó kötődési kötelékek. Mindenki feladatának kell érezze azt, hogy átörökítse az értékeket a következő nemzedékekre. Ehhez elengedhetetlen a régiektől tanult minta szerint élni, szorosabbá fűzni a meglévő kötődéseket, tudatosítani saját magunkban és fiataljainkban, szűkebb és tágabb környezetünkben a belső értékek fontosságát – szögezték le az előadók.

Ékes Ilona és Koós Judit következő nap reggel a gyergyószentmiklósi Mix FM Rádió Virradóra című közel egyórás élőadásában is szólhatott a hallgatókhoz a kötődés fontosságáról.

Csíkszeredában szeptember 28-án a Jakab Antal Ház konferenciatermében a rendezvény Percze László csíkszeredai konzul ünnepi beszédével, Kolumbán Imre, a Csibész Alapítvány igazgatójának köszöntőszavaival és a Hafliger Zsuzsanna vezette Árvácska Együttes szíveket megérintő verses-zenés összeállításával kezdődött.

Az ezt követő pódiumbeszélgetésben Sógor Enikő pszichológus, a csíkszeredai Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ ügyvezető igazgatója, a Prosperitas Vitae Egyesület elnöke és Tiboldi Beáta, a Csíki Anyák Egyesületének elnöke is részt vett. A Csibészek, az Árvácskák és a Szent István Ház lakói által hallgatott eszmecserét az Árvácska Együttes újabb lélekemelő verses-zenés műsorszámmal zárta.

Kézdivásárhelyen szeptember 29-én délelőtt a Vigadó Művelődési Ház Kistermében, miután a Közösségi Szolgáltatási Komplexum ép és sérült gyermekei előadták közös nyitótáncukat, az előadók Bálint Olgával, a Szentkereszty Stephanie Egyesület elnökével, a Közösségi Szolgáltatási Komplexum vezetőjével, valamint Csoma Tünde Dalma klinikai szakpszichológus, pszichodráma-asszisztenssel kibővült köre nagy érdeklődés mellett járta körül a kötődés témakörét.

A szakértők utóbbi két helyszínen is a kötődést a hit, a remény és a szeretet hármasaként is értelmezték, az életünket végigkísérő legfontosabb kötődésekként pedig az anya–gyermek kapcsolatot, a gyermeknek adott szeretetteljes ősbizalmat említették. Itt is elhangzott, hogy ha életünk első éveiben nem alakul ki a megfelelő kötődés, az később nehezen pótolható, az emberi kapcsolatainkat pedig érzékenyen kell kezelnünk, hiszen azok nehezen építhetők újra. Az előadók egyetértettek abban is, hogy minden irányú kötődés kialakulásához szükség van egy másik személyre is, a tárgyak iránti ragaszkodásunk is egy ahhoz köthető személyt, emléket testesít meg. Arra, hogy mit tehetünk kötődéseink erősítéséért, találkozási lehetőségek megteremtését, közösségi tevékenységekben való részvételt, hagyomány- és anyanyelvápolást javasoltak, emellett a lelki szükségleteink kielégítését, így az érintést is kapcsolaterősítő tényezőként említették. A kötődésről végül megállapították, hogy az segít megtalálni önmagunkat, belső egyensúlyunkat és szerepünket a világban.

Erdélyi missziós körútjának zárógesztusaként az ERGO Kézdivásárhelyen arra hívta Farkas Alajos tisztelendőt, a kantai Szentháromság-plébániatemplom segédlelkészét, hogy kérje a Jóisten áldását a magyar s köztük a külhoni magyar családokra. Felemelő pillanat volt, amikor a férfi, nő és gyermek(ek) alkotta kisközösségekért a teremnyi egybegyűltek együtt imádkoztak.

A székelyföldi pódiumbeszélgetéseket e sorok írója, az ERGO sajtóreferense vezette. A rendezvénysorozat fővédnöke Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának misszióvezetője volt. A program a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg és az év hátralévő részében a Kárpát-medence más területein továbbfolytatódik.

Varga Gabriella