A Szűzanyát szeretők lelki családot alkotnak

Interjú a rózsafüzér-társulatok tizenharmadik egyházmegyei találkozójának szervezőjével

0
1204
Fotók: Csúcs Endre

„A Szűzanya igenje formálja a szenteket, formáljon engem is.” Ezzel a mottóval szervezték meg a rózsafüzér-társulatok tizenharmadik egyházmegyei találkozóját október első szombatján a csíksomlyói kegytemplomban. Az egész napos programon a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye főesperesi kerületeiből, mintegy harminc helységből érkeztek résztvevők. A rózsafüzér-társulatok egyházmegyei találkozóját Hajdú István főesperes, néhai gyergyószentmiklósi plébános biztatására Hajlák Attila-István jelenlegi kézdivásárhelyi segédlelkész akkor még kispapként kezdeményezte. Azóta is ő szervezi ezeket a találkozókat. Hajlák Attilát  Csíksomlyón a rendezvény lényegéről, üzenetéről Bíró István kérdezte.

 Miért fontosak ezek a találkozók? Hogyan született az ötlete?

A találkozás az mindig építő és sokat segíthet, és rengeteg olyan program van, amely összefogja a lelkiségi mozgalmakat, különböző közösségeket. Tizenhárom éve kezdődött ez a program. Akkor született a vágy a szívemben, hogy jó volna minden évben egy nap, amikor lehetőség adódik a rózsafüzér-társulatoknak, a Máriás lelkületű közösségeknek a találkozásra. 2005-ben, Gyergyószentmiklóson a plébánosom, Hajdú István atya kért, hogy foglalkozzak kicsit a rózsafüzér-társulatokkal. Kispapként gyűjtöttem össze a gyergyószentmiklósi rózsafüzér-társulatokat, és minden hónapban egyszer találkoztak ezek a közösségek. 2006-ban volt az első nagy találkozónk Gyergyószentmiklóson, és akkor meghívtuk Tamás József püspök atyát. Ő akkor a sekrestyében, a szentmise után mondta, hogy Isten akarata ez a kezdeményezés, és úgy gondolja, hogy ez nagyon-nagyon fontos, tovább kell folytatódjon. Igazából mint kispap erre fellelkesültem, s akkor elhatároztam, hogy minden évben ezt meg szeretném szervezni.

Hogyan állították össze a programot?

Mindig a rózsafüzér titkaira építjük az elmélkedéseket. Van olyan év, hogy hívunk több papot, lelkipásztort, akik elmélkedéseket tartanak. Minden második évben hívunk valakit, máskor én szoktam tartani az elmélkedéseket. Mindig próbáljuk egymásra építeni téma szerint is a különböző találkozókat, de mindig a rózsafüzér köré csoportosulnak az elmélkedések.

Idén hány csoport vett részt a találkozón?

Ezt pontosan nem tudom megmondani, olyan harminc helységből voltak képviselők, csoportok, zarándokok. Igazából most már nagyon sok programunk van egy évben, és ezért úgy egy kicsit megfogyatkozott a létszám ezeken a találkozóinkon. Nem olyan rég volt Székelyvéckén egy találkozónk, ahol 300 ember jött el, és ők nem jöttek el most ide. De általában majdnem  minden főesperességből képviseltetik magukat a közösségek. Most már vannak vezetők, szervezők minden esperesi kerületben. Próbálunk erre figyelni, hogy átfogjuk az egész egyházmegyét. A másik célunk az, hogy imádkozzunk az egyházmegyénkért, püspökeinkért, papjainkért, egyházközségeinkért. Mindig ajánljuk fel a Szűzanyának az életünket, közösségeinket, mert hiszem azt, hogy ahol a Szűzanya megjelenik a sivatag is kivirágzik. Az idei találkozónknak is az a mottója: a Szűzanya igenje formálja a szenteket. Formáljon engem is, és igazából erről volt ma szó, hogy mit jelent a Szűzanya igenje, mit jelent Isten akaratát megélni, Isten akaratához igazítani az életünket, szeretni Isten akaratát. Ennek megvannak a nehézségei is, de a Szűzanya példáját vettük, Ő ezt hogyan tette és miben segíthet nekünk.

Más kezdeményezéseik is vannak?

Vannak zarándokutak, élő rózsafüzérek a városokban, főesperességekben, lelkigyakorlatok. Nagyon sok lelkigyakorlatunk van, sok rózsafüzér-társulat alakult, különböző Szűzanyás- lelkületű közösségek. Igazából a Mária Iskola lelki család- van egy ilyen közösségünk, amely össze akarja fogni az egész Máriás lelkületű közösséget, és az a célja, amit Szent II. János Pál mondott: aki elkezdi imádkozni a rózsafüzért, beiratkozik Mária Iskolájába. Igazából a Szűzanya tisztelőknek, a Szűzanya szeretőknek akar ez a lelki családja lenni. Érezzük azt, hogy egyek vagyunk, egy nagy-nagy családnak vagyunk a gyermekei. Nagyon meg tudja erősíteni egy közösségnek az életét egy ilyen nagy találkozó. Tudom, hogy akik innen hazamennek, fel vannak lelkesülve, és otthon másképpen imádkoznak, másképp élik az életüket az egyházközségben. Fontos, hogy ezek az emberek is töltekezzenek.

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here