Egyházművészet a profán térben

0
893
(Fotók: Tompa Réka)

A IX. Kolozsvári Magyar Napokat ünnepélyesen hétfő este 7 órakor nyitják meg, de már elkezdődtek a rendezvények, sőt napok óta zajlanak. Vasárnap este a piarista templomban Antonio Caldara olasz barokk szerző Szent Istvánról írt oratóriumát hallgathatta meg az értő közönség a Savaria Barokk Zenekar előadásában. Hétfőn délelőtt Kolozsvár katolikus múltjával szembesültek, akik az Ars Sacra Claudiopolitana című kiállítás megnyitójára elmentek.

Az esemény jelentőségéhez tartozik magának a kiállítótérnek a kialakítása, amely a katolikus egyházi kincsek állandó kiállítását teszi lehetővé, valamint egy terem időszaki kiállítások helyszínéül szolgál majd – mindez a Szentegyház utca 4. szám földszintjén. A tér régebben a képzőművészeti alap használatában állt és kiállítóteremként működött, majd sokáig zárva volt, különféle tervek mentén alakították, míg Kovács Sándor főesperes Hegedűs Enikő művészettörténész kezdeményezésére egyházművészeti célra szánta.

Hegedűs Enikő

A tervből e napon lett valóság, az ünnepélyes megnyitón ezt Kémenes Lóránt főesperes-plébános, Brendus Réka, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője és Horváth Anna kolozsvári RMDSZ-elnök hangsúlyozta ünnepi megszólalásában. A Szent Mihály-plébánia Szent Cecília kórusának éneke hangzásban valósította meg, amit a kiállított tárgyak együttese vizuálisan. A kiállítótermeket, a kiállításokat (az állandó mellett egy időszaki is látható az utca felőli térben) és a jelenlevőket Jakubinyi György érsek áldotta meg.

Áldás

Hegedűs Enikő, a kiállítás kurátora beszédében a kiállítást ismertette. Elmondta: az eredeti elgondolás szerint a törzsanyag a Szent Mihály- és piarista templom tárgyaiból való. A Szent Mihály-templom egykori nagyméretű barokk oltárai közül a Nagyboldogasszony-oltár restaurált főoltárképét állították ki, mert a Szent Mihály-főoltárkép méretei miatt nem fért volna el. A piarista templom miseruhái és kelyhei alig ismertek, a széles közönség nem is tudja, milyen értékek találhatóak ott, köztük a korábbi korok liturgikus és egyházi gyakorlatairól, szokásairól is némi képet alkothat a látogató, ha ezeket szemügyre veszi. A templomban elhelyezett és egykor csodás könnyezéséről, imameghallgatásairól sokkal ismertebb kegyképre votív tárgyak kiállításával utalnak a szervezők.

Szent Cecília-kórus-tagok

Ahogyan Hegedűs Enikő elmondta, a tárlat az egykori kolozsvári katolikus élet összképét kívánja adni, ehhez tartozik a külön tárlókban bemutatott dokumentumválogatás is, eredeti kéziratok, oklevelek és másolatok mutatják meg a kolozsvári hitéletet, köztük eredetiben látható a kolozsvári konvent egy 1372-es oklevele, IX. Bonifác pápa 1400-ból való búcsúengedélye, illetve Mátyás király egy, a Szent Mihály egyházközség számára kiállított oklevele, amelyben a plébános, Gergely kérésére megerősíti a korábbi adományokat.

Az egyházművészeti kiállítás most egy profán térben, a templomból kihozva mutat fel tárgyakat, amelyek a szakralitás szolgálatára születtek, és egykor a napi használat során irányították az emberek figyelmét a transzcendensre. Ezek a tárgyak így gyakorlati értéküktől eltávolodva már csak a művészeti erejükkel hatnak, de itt és így is megmarad az a szerepük, hogy a szakrálisra, a transzcendensre mutatnak. Ebben a térben ma talán olyanokhoz is eljut üzenetük, akik a (katolikus) templom kapuját nem lépik át.

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here