Ünnepelt a háromkúti csángó közösség

0
1000
(Fotó: Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa)

A közigazgatásilag Gyimesközéplokhoz tartozó, ám az 1968-as megyehatár-módosításkor Neamț megyeivé tett kis magyar település, Háromkút egyházilag tavaly szeptembertől a gyergyószentmiklósi örmény egyházközséghez tartozik. Június 23-án, szombaton a délelőtti búcsús szentmisén Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke megáldotta e nem mindennapi sorsú katolikus közösség önerőből felújított templombelsőjét és a szintén saját forrásból finanszírozott új harangot.

(Fotó: Bálint Szabolcs)

Szentbeszédében a püspök elmondta, hogy Keresztelő Szent János, a templom védőszentje az Úr Jézus útkészítőjeként a negyedik helyet foglalja el az üdvösségtörténetben. Hangsúlyozta, hogy a templom Isten háza, Istennel való kapcsolatunk ápolásának színhelye a legrégebbi időktől.

(Fotó: Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa)

Az Ószövetségben kürt jelezte többek között a jeruzsálemi templom kapujának megnyitását, az ünnepeket is ezzel hirdették meg. Ennek egyfajta párhuzama ma a harang, amely imára hív, ugyanakkor emlékeztet elhunytjainkra. Homíliája végén végén kérte a püspök azt kérte a háromkúti csángóktól: „Keresztelő Szent Jánost, templomotok védőszentjét azzal tisztelitek meg legjobban, ha ezt a templomot szeretitek, s annak harangja hangját hallva, teszitek azt, amire hív. Így rajtatok lesz Isten áldása.”

(Fotó: Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa)

A hálaadó szentmise végén, Gál Hunor a gyergyószentmiklósi örmény katolikus egyházközség és Háromkút plébánosa köszönetet mondott a híveknek és az önzetlen jótevőknek.

 

 

MEGOSZTÁS