Kolozsvári orgonaművész Váradszöllősön

0
123

A Váradszöllősi Zenei Estek 2018-as koncertsorozatának második előadását 2018. május 13-án, vasárnap este 7 órától, a váradszöllősi plébániatemplomban mutatták be. Az est meghívott előadója a kolozsvári születésű és ugyanott nagyon sokrétű tevékenységet kifejtő Erich Türk orgona és csembalóművész. A kiválóan összeállított program darabjaihoz igen magas szintű hiteles tolmácsolás társult, a hangszer adta lehetőségek teljes „kiaknázásával”.

Elsőként a Rómában Carissimi és Frescobaldi tanítványaként neves hírnévre szert tevő délnémet orgonaiskolához tartozó Johann Kaspar Kerll (1627-1693) impozáns passacaglia in re (a 17.-18. században nagyon népszerű műfaj a chaconne mellett) című variációs műve csendült fel. A kompozíció zenei anyagát a táncos lüktetésű négyütemes, folyamatosan visszatérő melodikus basszustéma képezi, mely fölött a kidolgozásban Frescobaldi éneklően szép olaszos dallamaira emlékeztető megoldások jutnak érvényre sajátos német kontrapunktikával ötvözve.

A folytatásban az észak-német „zeneszerzői iskolához” tartozó nagyszerű komponista Mathias Weckmann (kb.1616-1674) (Zenei tanulmányait Drezdában (H. Schütznél), majd Hamburgban (J. Praetoriusnál) végezte ahol megismerkedett H. Scheidemannal is.) gyönyörű, változatos és ötletes regisztrációval tolmácsolt három részből álló (a két szélső tétel egy táncos lejtésű részt fog közre) c-moll Canzona-ja hangzott el. A Fúga elődjeként is számon tartott, olasz országból elterjedt, 16. 17. században nagyon népszerű polifonikus műfaj vokális gyökerű elemeinek hangszeres ötvözetére ismerhettünk a mű tolmácsolását hallgatva.

Az orgonaest harmadik szerzője a francia származású osztrák zeneszerző és orgonista Georg Muffat

(1653-1704), akit a közép európai stílusszintézis – olasz, francia, német – egyik kezdeményezőjének és megteremtőjének tartunk, Toccata prima című műve került bemutatásra kidomborítva és érvényre juttatva az olasz dallamosságot, a francia eleganciát a német zenei retorikával ötvözve. G. Muffat billentyűs művészetének gerincét képező 12 nagyszabású toccata-ban Frescobaldi, Pasquini (római tanulmányútja idején 1681/82 Pasquini, és Corelli tanítványa) és Froberger hatása is fellelhető.

A nagyon híres zenészfamília családba született, a francia barokk csembaló és orgonairodalom megkerülhetetlen zeneszerzője (akivel J. S. Bach levelezést folytatott) Francois Couperin (Grand) – (1668-1733), 1685-től a St. Gervais templom orgonistája, 1690- ben megjelentetett két „orgonamise” (monasztikus ill. plebániáknak szánt) közül a „Messe pour les paroisses”-ból nyolc tétel hangzott el:

Plain chant du premier Kyrie, en taille, Fugue sur les jeux d’anches, Récit de Cromorne, Dialogue sur la Trompette et le Chromhorne, Tierce en taille, Plain chant du premier Sanctus, en canon, Récit de Cornet, Benedictus Chromhorne en taille, könnyed, stílusos eleganciával tolmácsolva.

Üde kontrasztként hatott a nagy német barokk zeneszerző J. S. Bach (1685-1750) BWV 208-as jegyzékszámot viselő vadászkantátájának, mely az első fennmaradt világi műve ebben a műfajban: 9. Aria, tételének gyönyörűen éneklő, bensőséges orgonaátirata, mely a Schafe können sicher weiden (A juhok biztonságban maradhatnak) címet viseli.

A nagy német zeneóriás J. S. Bach sok zenekedvelőt és zeneszerzőt lenyűgözött munkásságával, kompozícióival. Ilyen volt az orgonaest utolsó darabjaként megszólaltatott, a mai értelemben vett kolozsvári zenei élet megalapozójaként számon tartott Ruzitska György (1789-1869) (Bécsben született, 1835-től a kolozsvári zeneakadémia rektora haláláig) – Bach négy hangos zenei monogramjára – írt BACH fuga (Kolozsvár, 1824) is.

A magas szintű interpretálást a lelkes hallgatóság hatalmas tapssal köszönte meg, melyet az előadó a fent említett (Bach) kantáta tétel átiratának újbóli eljátszásával viszonzott.

Józsa Domokos
Forrás: hirek.varad.org

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here