Elindították Black Elk boldoggáavatási ügyét

A sziú sámánból lett katolikus misszionárius a vizsgálódások fókuszában

0
528
(Fotó: rapidcitydiocese.org)

1876. február elsején kezdődött az amerikai hadsereg dakota őslakosok elleni háborúja, amely végül a dél-dakotai Wounded Knee-szorosnál háromszázötven dakota indián lemészárlásával végződött. A korszak egyik ismert szereplője Black Elk. Az amerikai Rapid City-i egyházmegye honlapja közli, hogy 2017. október 21-én elindították a híres, katolikussá lett sziú vezér boldoggáavatási eljárását.

Az író előrebocsátja, nem szeretné úgy bemutatni Black Elk ügyét, mintha ezzel kárpótolhatnák az őslakosokat a nyugati társadalom okozta szenvedésekért. Ezek a szenvedések a történelem fontos részei és kitörölhetetlenek. Ugyanakkor fontosnak tartja tisztázni, hogy Fekete Jávorszarvas katolikus hitre térése hiteles volt. Ezerhatszáz sziú, köztük Black Elk több leszármazottja kérte az amerikai püspököket a boldoggáavatási eljárás elindítására, hangsúlyozva ezzel, hogy vezérük hite valódi volt: nem a sziú szellemvilág iránti nosztalgia vezette élete végén, hanem katolikus misszionáriusként halt meg.

Egy levelében ezt írta: „Azt kérem tőletek, kedves barátaim, hogy semmisítsétek meg azt a könyvet.” Az a könyv nem más, mint John Neihardt 1932-ben megjelent kötete, a sziúk történelmének és spiritualitásának átfogó bemutatása egyik legnagyobb sámánjuk, Black Elk szavain keresztül. A hatvanas években ez a lírai hangvételű könyv volt a hivatalos kultúra ellen lázadó amerikai és európai fiatalok „szent könyve”. Szép, költői alkotás, ugyanakkor a történelmi igazságokat meglehetősen szubjektív, szelektív módon mutatja be.

Amit Neilhadt papírra vetett, az nem hamis, csak nem teljes. Valósághűen írja le azt a korszakot, amikor Fekete Jávorszarvas gyermekként harcolni akart a Little Bighorn-i csatában Custer ellen, leírja a Wounded Knee-szorosnál történt mészárlást, majd a dakoták szervezett ellenállását, jogaik elismeréséért folytatott harcát. A Fekete Jávorszarvas beszél című kötet az amerikai őslakosok kultúrájának szép bemutatása, spontán és közvetlen, nem antrolopológusok által végzett kutatás eredménye.

Az utolsó fejezet azonban befejezetlen, ezért tévútra vezet. Ebben az idős sámán visszasírja ősi vallását. Pedig Black Elk világosan kinyilvánította szándékát Neilhardtnak: egészen mást szeretett volna elmondani, és kérte, írja le, hogy megtagadta múltbéli vallását. Neilhardt nem írta meg a könyvében, hogy Balck Elk élete nagy részében nemcsak megtért katolikus volt, hanem az egyház hitoktatója és misszionáriusa is. „A Katolikus Egyház imádsága a legszebb szellemtánc” – írta később maga Fekete Jávorszarvas, majd hozzátette: „Talán jó sziú voltam, de most még jobb vagyok.”

Black Elk több mint nyolcvan éve ikonikus alakja az amerikai őslakosok harcának az őket megillető jogokért – jogosan, és továbbra is az marad a történelemkönyvekben és a politikai küzdőtéren. Mégsem a sziú spiritualitás szentje, hanem a kereszténységé.

(tzs)/Magyar Kurír