Szeretetre épülő közösség

Szent Család vasárnapja

0
739
Fotó: pixabay.com

EVANGÉLIUM:

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatni. És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim meglátták Szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség népednek, Izraelnek.
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak.
Miután az Úr tővénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.  (Lk 2,22-40)

Szent Család ünnepén figyeljünk az evangéliumi szakaszra: Jézus templomi bemutatása Jeruzsálemben, az agg Simeon, illetve Anna próféta asszony imája áll a történet középpontjában.

A templomban való bemutatás központi szertartása a körülmetélés volt. A körülmetélés a bibliai ősatyákat megelőző rítus volt a szemita népeknél, amely Izraelben vallási jelentőséget kapott. A seb a választott néphez tartozást jelentette, és viselőjét mindig emlékeztette erre. A keresztények az egyházba beiktató szentség, azaz a keresztelés előképének tekintették. A körülmetélés összekapcsolódott a névadással is. Jézus nevének jelentése: Jahve a szabadítás. Az elsőszülöttért tisztulási és hálaáldozatot kellett bemutatni. A jelenet szereplői természetesen József és Mária, a gyermek „szülei”. Simeon imádságában fontos, hogy mivel ő megismerte az Úr Jézusban a Megváltót, azaz Szabadítót. Karjában tartotta a csecsemőt, de megvallotta, hogy az ő élete is jó kezekben van az Istennél. „Kezedre bízom a lelkemet”, mondja a zsoltár (Zsolt 31). Ezt a zsoltárt idézi az Úr Jézus a kereszten: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet”. Bízzunk ebben mi is. Jézus a szabadítónk. Kezében tart és szeretetével megtart minket!

Szemléljük Jézust, Máriát és Józsefet. Ma őket, a Szent Családot ünnepli az egyház. És a ma élő házaspárokért, családokért adunk hálát és imádkozunk. A Szent Család ünnepe karácsonyhoz kötődik. Jézus megtestesülése a családot isteni méltóságra emeli. A család Istentől akart, teremtő és szeretetre épülő közösség. Olyan közösség, ahol a szövetség Isten és ember között kézzelfoghatóan megjelenik. A családban Isten szeretete valósul meg, így az emberi szeretet is isteni dimenziót kap.

A család alapja a házasság. A házasság egy férfi és egy nő közötti tartós életszövetség, mely nyitott az életre. A házasság az élet forrása és a szeretet bölcsője. A házasság adja az életet, növeli fel az életet, a család ölén tanulja meg az ember, mit jelent az elfogadás, a kibontakozás, a növekedés, az igazságosság, a becsületesség, a tisztesség. Ezen értékek nélkül sérül a személy identitása, lelki egészsége.

Szent Család ünnepén ezért érdemes a templomokban megújítani a házassági ígéreteket. Imádkozunk, hogy a házaspárok, szülők és gyermekek őszinte szívvel keressék és támogassák egymást. Imádkozunk a családok jólétéért, a kis- és nagy családokért, azokért, akik nap mint nap tapasztalják, mit jelent az együttlét, az összhang, öröm és önajándékozás, figyelmesség, az otthon, a család melege. De azokért is, akiknél teret nyert a hallgatás, az eltávolodás, az önzés, veszekedés, hűtlenség. Szeretettel gondolunk rájuk és imádkozunk, hogy szívük vágya szerint csakhamar talpra álljanak és továbblépjenek. Imádkozunk az elváltakért, az özvegyekért, a meg nem házasodottakért és meg nem házasodókért, hogy az egyház közösségében mindenki otthonra leljen. Hogy együtt keressük Isten, Atyánk akaratát, együtt lássuk meg az üdvösséget, az élet teljességét Istenben, amiért Simeon imádkozott a mai evangéliumban. Ámen.

Szénégető István

Megjelent a Vasárnap 2017/52.-53. összevont lapszámában.